Erdély öröksége III. - Tűzpróba 1603-1613

Biró Vencel (bev.) Tűzpróba 1603-1613. Nagy Szabó Ferenc, Gyulafi Lestár, Krauss György, Sepsi Laczkó Máté, Bocskai István, Mikó Ferenc, Biró Sámuel, Egy ismeretlen szász polgár és Borsos Tamás írásaiból. Budapest, [1941]. Franklin-Társulat (Ny.). 194 p. (Erdély öröksége). Ragasztott papír. / Báthory Endre fejedelem elmenekülése és vesztett csatája után Mihály vajda 1599 október 31-én bevonult a fejedelmi székvárosba, Gyulafehérvárra. A megrémült város ellenállás nélkül meghódolt. Maga Náprágy Demeter kancellár küldte a vajda elé a város kulcsait. így ő a nélkül, hogy valaki ellentmondott volna, a fejedelem székébe ült. Az erdélyi föld előnyét eddig is élvezte. Báthory Zsigmond fejedelem ugyanis, amikor őt a török párttól elvonta, jóakarata jeléül többféle kedvezményben részesítette. így megengedte, hogy Mihály Fehérvárt a fejedelmi palotával szemben szerzetházat építhessen, egyéb helyen meg' birtokkal ajándékozta meg. Itt tartott tisztviselője azután a vajdát a birtok jövedelmével gazdagította, a szerzetház lakói viszont az erdélyi helyzetről értesítették őt. Titkos hírhordásokra, szorgalommal gyűjtött jövedelemre most már nem volt szüksége. Nyert csatája után ugyanis győzelmesen vonult be és szabadon gyűjtötte a kincseket. Báthory Zsigmond és Endre értéktárgyait harminckét társzekérre rakva hozatta Fehérvárra és más helyekről is, ahol kincset érzett, azokat beszállíttatta. Ugyanakkor katonái szörnyű dúlást vittek végbe az országban, nem maradt nemes ember, kinek házát ki ne fosztották volna. A vérszemet kapott jobbágyság is bántalmazta urait, úgyhogy a nemesség rémülete egyre fokozódott. A vajda szóban azt hirdette, hogy Rudolf császárkirálynak vette meg az országot, de valójában mint uralkodó rendelkezett, sőt még keményebben, olyan címen, hogy fegyverrel szerezte meg Erdélyt. Bár kemencefűtőjét küldené be Rudolf, annak inkább szolgálnának, mint Mihálynak - hangoztatták az erdélyiek.

Mutass kevesebbet