(t.v.)-től a Tarjánig

Tarján Vilmos: (t.v.)-től a Tarjánig. Budapest, é.n. [1937]. R.V. (Pápai Ernő-ny.). 204 + [2] p. A (t.v.)-től a Tarjánig Tarján Vilmos (1881–1947) újságíró, színházigazgató és neves bűnügyi riporter 1937-ben megjelent memoárkötete. A könyvben Tarján harminc évnyi pályafutását foglalja össze, amely során az ismeretlenségből (melyet a címben a szerény „(t.v.)” szignó jelöl) az országosan ismert, saját néven publikáló sztárriporterig és színházi emberig jutott. A szerző szerint az újságíró nemcsak megfigyelője, hanem aktív részese is a világeseményeknek. A kötet színes történeteket tartalmaz a pesti éjszakáról, a kabarék világáról (ő szervezte az első vidéki kabarétúrákat), bűnügyi nyomozásokról és politikai eseményekről. Tarján Vilmos (szül. Klein Vilmos; 1881–1947) a 20. század első felének egyik legsokoldalúbb és legnépszerűbb magyar kulturális alakja volt: újságíró, bűnügyi riporter, konferanszié és színházigazgató. Az Az Est című lap legendás bűnügyi tudósítójaként vált országosan ismertté. Kiváló kapcsolatrendszere volt a pesti éjszakában és a rendőrségen is, gyakran hamarabb ért a bűntények helyszínére, mint a nyomozók. 1907-ben az elsők között lépett fel konferansziéként a modern magyar kabaréban (Modern Színpad). Később a Terézkörúti Színpad egyik alapítója és igazgatója lett. Központi figurája volt a budapesti társasági életnek. Beceneve egyszerűen csak "a Vili" volt, aki otthonosan mozgott a kávéházak és a színházak világában. Kötött.

Mutass kevesebbet