Üdvözlet Gyuláról

Ott, hol Erdély bérczeiről, - az arany parányokkal rokonult fövényt iszapló Fejér Körös folyam Békés megye határát - a magyar kanaánt délkeleti részén üdvözli - volt és van Gyula nevezeten a megyének székvárosa, melynek eredete igen őskorú, úgy: hogy annak ott már mint lakóhelynek létezte, még a' Megváltó születését megelőzte időkből, kimutatható. így kezdi a könyvtár- és múzeumalapító Mogyoróssy János Gyula hajdan és most című, 1858-ban megjelent kötetében a város bemutatását. Mihez is illene jobban ez az archaikus stíl', mintsem egy ilyen, a város régmúltját idéző képeslapgyűjteményhez. S bár kissé korábbiak az alant írt sorok, mégis nézzük kicsit az Ő szemével Gyula város hajdanvolt képét s „állapotját"! Délnek egy mérföldnyi távolságra, a fekete Körös folyótól feküdt a gyulai vár, éppen a fejér Körös kanyargó anya-folyó jobb oldali partján egy szigetben s állott két különböző két erődített - u. m. kül-és belvárosból, illetőleg várból A' tágas kerített külváros - délről és nyugatról az anya fejér Körös folyó által környeztetve, égetett téglából - tölgy gerendák erődítésével készült, 's földdel töltött csillag ábrájú = palánkokkal = és három őstornyú kapui, melynek egyike békési, vagy szolnoki; másika közép; harmadika kaszaperi kapunak neveztetett; szinte annyi felvonó hidakkal A bel-és kül-város, illetőleg vár - több jeles épületekkel, szentegyházakkal, és az utóbbiak magos kőtornyaikkal díszeskedtek. Így, a belvár keleti részén a még máig is fennálló négyszögű - s mint előbb említtetett - még az 1241-ik évi tatárdúlás előtt már három őrtornyokkal védett, s utóbb fejérre meszelve volt ó vár valamint ezzel egy területben a Gyulán már 1397-ik évben létezik gazdag Prépostságnak szentegyházával együtt, - volt szép három díszes szentegyház, magas és csinos tornyaival, - úgy több magánosok nemesi-curialis házai s egy terjedelmes palota is. Békés megye székhelye - a törököknek e vidékről lett elűzettetése óta - Gyula városa volt, és mai napig is az, mi abból is kiviláglik, hogy az 1715-dik évben visszaállított Békésmegye részéről - ennek Csanád, Csongrád megyékkeli összekapcsoltatásáig - az 1785-dik évig -főleg a gyulai várban, - az 1790-dik évi visszahelyezett önállásától fogva pedig - a már akkorra Gyulán megépült megye székházában - kevés és csak rendkívüli esetek kivételével - korunkig mindég Gyulán tartottak minden közigazgatási, főispánytiktató, s tisztválasztási, ugy köz és külön gyűlései, valamint polgári és büntfenyítő törvényszékei is, mi a megye hiteles jegyzőkönyveiből tanúsítható. Itt székeltek rendesen a megyei alispányok, fő- és aljegyzők, főadószedő, fő- és alügyész, levéltárnok, mérnök, fő- és egy alorvos, s egyéb hivatalnokok. Korunkban is az 1853-dik évi junius havában végszervezetileg egyesített Békés- Csanád megye közigazgatási 's megyetörvényszéki székhelye - mint különben is járási főhely - Gyula. Itt székel a megye főnöke, közigazgatási, városilag kiküldött járásbírói, telekkönyvi, árvaügyi, adófelügyelői, adópénztári, építészeti és főorvosi hivatal, s a' pénzügyőri biztosság, valamint a' hetedik csendőri ezred századosi szárny parancsnoksága, és egy császári királyi postaállomás, Nagyváradra és Pestre.

Mutass kevesebbet