Uitz Béla kiállítása

Részlet: Uitz Béla retrospektív kiállítása csupán kis töredékét mutatja be egy gazdag életműnek, egy olyan művész, művészforradalmár életművének, aki viharos eseményekben bővelkedő élete során mindig szenvedélyesen kereste az emberi igazságot, a művészi kifejezés új, korszerű útjait, s aki éppen ezáltal vált a szó legtágabb értelmében forradalmár művésszé. Alkotói koncepciója az első világháborút megelőző nyugtalan éveiben kezdett kibontakozni, mikor a gondolkozó emberekben már gyűlt az elégedetlenség valamivel szemben, amit még nem tudatosítottak magukban, és ki akartak törni a hivatalos és nemhivatalos szalonok légköréből: kerestek és találtak újat az akkori Magyarországon. Élükön járt Ady Endre a költészetben, Bartók Béla a zenében, a Thália csoport a színművészetben, a ,,Nyolcak" a festészetben. A szomszédos Németországban ez időben alakultak ki az expresszionizmus főbb vonásai ,,A kék lovas" (,,Der blaue Reiter") és a ,,A híd" (,,Die Brücke") művészei között; Franciaországban már utat törtek a ,,Fauves"-ok és a kubisták, Van Gogh és Cézanne követői, Olaszországban pedig a futuristák kezdték zajosan ,,botránkoztatni" a közönséget. Magyarországon ugyanakkor még kemény harcok dúltak a plein air festészet létéért (Szinyei Merse) és a korabeli élet, az ,,egyszerű" emberek ábrázolásának jogáért (Hollósy Iskolája, Ferenczy csoportja). Új alapokból kiindulva, legkövetkezetesebben a ,,Nyolcak" csoportbeli fiatal művészek harcoltak. Uitz Béla, akit a Képzőművészeti Főiskoláról ,,lázadásáért" kizártak, figyelte ezt a harcot, annak levegőjében élt. De valami másra törekedve - ami még előtte is homályos volt - egyelőre nem csatlakozott egyik csoporthoz sem. Ha megpróbálnánk valamiféle elvileg egységes vonalat kimutatni a tízes évek magyarországi festészetének fejlődésében, amely Uitz alkotói elveit leginkább megközelítené, két közvetlen ,,elődöt" lehetne találni ezen a vonalon a ,,Nyolcak" közül - Kernstok Károlyt és Pór Bertalant. (Bár maga Uitz korai nyilatkozataiban egy másik, hozzá legközelebb álló festőt emlegetett - Czigány Dezsőt). A ,,Nyolcak" csoportja egységesen lépett fel minden társadalmi és művészeti illúzió ellen; kivetette műveiből a festői illuzionizmust, az olcsó utánzás nyomait.

Mutass kevesebbet