Új legenda és más regények

Varga János a falusi nyomor elől a városba menekült tudatlan parasztlegény Budapest utcáin őgyeleg, valamikor, a harmincas évek vége táján. Szerencsétlegsége egy prostituálttal hozza össze, s ettől kezdve a becsületes Varga János élete meglehetősen kétes erkölcsi értékű lumpenkörnyezetben zajlik. Az író a kor társadalmát azonban szélesebb képben akarván bemutatni, megismerteti olvasóit ezeknek az esztendőknek különböző rendű és rangú polgáraival, értelmiségével, művészeivel, illetve szélhámosaival is, továbbá selyemfiúkkal, álbárókkal, férfit vásárló öregasszonyokkal, szerelmek és viszonyok akkori fordulataival és természetrajzával. Zajló és romló világot ismerünk meg, melyben parasztlegényünk sorsa szemlélteti írójának humanista felfogását, azt a hitét, hogy az együgyű, de szeretetet sugárzó emberek erkölcsi hivatástudata a legfőbb jók közé tartozik. Ugyanez a kor és társadalom mutatkozik be - ezúttal a humoros oldaláról - a Négyszög című regényben is. Az olvasó itt egy szecessziós budai villa lakói közé kerül. Igazgató, énekművész, francia kisasszony, zenetanár, egyszóval számos hölgy és úr vonul fel, hogy eljátssza előttünk ki-ki a maga komédiáját, művészetről, szerelemről, házasságtörésről s miegymásról. Hasonlóképpen szórakoztató olvasmány a nemrégiben íródott Ha nem szép a lány című kisregény is, melyet bizonyára számos olvasó ismer már a Nők Lapja hasábjairól. A mai tárgyú történet fiatalok és öregek erkölcsi, gondolkodásbeli különbözőségeiről szól - természetesen a szerelem vonatkozásában -, és úgy, ahogy ezt Tersánszky J. Jenő látja. A regények mellet szerepel a kötetben az írónak egy újabb, a magyar bányászat születésének emléket állító novellája - A kísértet meglakol címen.

Mutass kevesebbet