Ultrahangok a műszeriparban

Külföldön, de újabban itthon is egyre gyakrabban találkozhatunk az ultrahangok, pontosabban az akusztikai energia ilyen vagy olyan fizikai, kémiai, biológiai illetve műszaki felhasználhatóságáról szóló cikkekkel sőt könyvekkel is. Ezek a közlemények szinte kivétel nélkül arról tesznek tanúságot, hogy egy új tudományág és egy ezen alapuló új technológia van születőben. Ezt az új technológiát a „hang" szó szanszkrit nyelvű megfelelőjéből kiindulva szonotechnológiának nevezik, függetlenül attól, hogy a vegyiparban, a műszeriparban vagy a közlekedésben alkalmazzák-e. Mint minden új tudományág kialakulásakor, így az ultrahangokkal kapcsolatban is számos esetben a kezdeti túlzott reményeket nagy csalódások követték, nem egy helytelen következtetést vontak le, s így nemcsak a nagyközönség, hanem még a műszakiak között is sok téves hiedelem, előítélet kapott lábra. E kérdésben a helyes hazai álláspont kialakításához szeretnénk hozzájárulni, amikor a műszeripar keretén belül megpróbáljuk felvázolni, mi is e téren a jelenlegi helyzet és milyenek a távolabbi lehetőségek. Bár a könyv címében „ultrahangok" szerepelnek, a továbbiakban rendszeresen az akusztikai energia, illetve az akusztikai sugárzás kifejezést is használjuk, két okból. Először is az ultrahangok ugyanolyan mechanikai rezgések, mint, a hallható hangok, csak éppen másodpercenkénti rezgésszámuk túl van azon a határon, amely alatt az átlagos emberi fül még „hallani" tudja. Mivel ez a határ egyénenként, sőt az egyén élete folyamán is erősen ingadozik, célszerűnek látszott egy rezgésszámban megállapodni, amely felett már ultrahangokról beszélünk.

Mutass kevesebbet