Út Európa szívébe 1953-2009

Name: Út Európa szívébe 1953-2009
Price: 1625.00 HUF
Availability: InStock
Author: Pascal Fontaine
ISBN: 9789638992130

A Kereszténydemokrata Képviselőcsoport és az Európai Néppárt története az Európai Parlamentben / Magyar kiegészítés: A magyar kereszténydemokrácia útja Európa szívébe

Pascal Fontaine - Út Európa szívébe 1953-2009, Budapest 2015 antikvár könyv

(0 vélemény)

Antikvár könyv

1 625 Ft

2 500 Ft

35%

Állapot

Készleten

Jó

Központi raktár

Kedvezményes

113

hűségpont

Hogy működik az alku?

"A magyar kereszténydemokrácia útja Európa szívébe" c. magyar kiegészítést szerkesztette Kiss Mária Rita. A szerző, Pascal Fontaine a Párizsi Egyetemen szerzett doktorátust politikatudományból. Fontaine 1974 és 1979 között fean Monnet, az Európai Unió egyik alapító atyjának utolsó asszisztenseként dolgozott, majd 1981-től adminisztrátorként erősítette az EPP-frakció sorait. 1984-től 1987-ig kabinetfőnökként segítette az Európai Parlament elnöke, Pierre Pflimlin munkáját, majd 1995 és 2008 között az EPP-frakció főtitkárhelyetteseként tevékenykedett. Azóta a Képviselőcsoport különleges tanácsadójaként dolgozik. A bevezetést az 1979 óta európai parlamenti képviselőként tevékenykedő Hans-Gert Pöttering írta, aki 1999 és 2007 között az EPP-ED-frakció elnöke volt, majd 2007-től 2009-ig az Európai Parlament elnöki feladatait látta el. 2009-ben ismét mandátumot szerzett az Európai Parlamentben. Az előszó írója, Joseph Daul 1999 óta dolgozott európai parlamenti képviselőként, majd 2007-től elnökként irányította az EPP-frakció munkáját. Elnöki kinevezése 2009 júniusában megerősítésre került. Út Európa szívébe 1953-2009 Jelen kötet egy olyan felfedezőútra invitál minket, amelyből megtudhatjuk, milyen szerepet töltött be az évek során az Európai Parlament egyik legjelentősebb erejévé váló politikai csoport az 1953-as létrejöttétől a 2009. júniusi európai parlamenti választásokon aratott győzelméig. A Kereszténydemokrata Képviselőcsoport, mely később felvette az Európai Néppárt (European People s Party; EPP) nevet, magába foglalja a huszonhét tagállamból álló Európa közép-, mérsékelt és konzervatív pártjainak többségét. Véleménye egyre nagyobb befolyást gyakorol az EU döntéshozó mechanizmusára is. Az EPP-frakció meghatározó szerepet játszott az európai események során a Közösség megszületésétől, vagyis a kiélesedő hidegháború korától fogva az egységes piac és az euró létrejöttéig, a kontinensnek a berlini fal 1989-es leomlását követő újraegyesítésétől a globalizáció és a gazdasági válság hatásainak megjelenéséig, ám az EPP mindenekelőtt mégis az azonos értékeket valló, az európai integráció iránt maximálisan elkötelezett férfiak és nők csoportja maradt. Az eredeti kötet most bővítve jelenik meg. A több mint 170 oldalas kiegészítés - párhuzamos történetként - a magyar kereszténydemokrácia útját mutatja be.

Mutass kevesebbet

Bővebb leírás

Súly:
ISBN:	9789638992130
Kiadó:	Brankovics István Alapítvány
Kiadás éve:	2015
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás sorszáma:	Bővített magyar kiadás
Nyomda:	Alföldi Nyomda Zrt.
Kötés típusa:	kemény papírkötés, kiadói borítóban
Terjedelem:	838
Fordítók:	Nyuli Kinga, Miklós Katalin
Nyelv:	magyar
Méret:	Szélesség: 16.00 cm, Magasság: 24.00 cm
Kategória:	Történelem / Politika / Társadalomtudomány / Politika / Társadalomtudomány / Államtan / Történelem / Társadalomelmélet / Történelem / Helytörténet, Honismeret / Történelem / Újkor-legújabb Kor / Egyetemes / Művelődéstörténet

Ajánlja ismerőseinek is!

Kívánságlistára teszem ezt a könyvet!

Megnézem a tartalomjegyzéket!

Előszó a magyar kiadáshoz (dr. Szényei Gábor András) 17
Bevezetés 19
Előszó 23
Rövidítések jegyzéke 25
Köszönetnyilvánítás 31
Miért fontos megírni a Képviselőcsoport történetét? 33
Örökségünk és emlékeink átadása 33
A Képviselőcsoport mint a történelem alanya és tárgya 34
A könyv megírásakor használt módszerek: írott források, személyes beszámolók és törekvés az átláthatóságra 36
Miért adtuk a könyvnek az Út Európa szívébe címet? 36
A könyv felépítése 37
AZ ÚTTÖRŐK: 1952-1979 41
I. Az Egyesült Európa kiépítésének kezdete 43
A Kereszténydemokrata Képviselőcsoport születése 43
Az 1950. május 9-én meghirdetett Schuman-terv és az „alapító atyák" 45
Az ÉSZAK mint az európai integráció felé vezető első lépés 47
A Képviselőcsoport mint szervezeten belüli szervezet 48
A kereszténydemokrata politikai család és az általa képviselt értékek 50
Az Európai Védelmi Közösség: csalódás a Kereszténydemokrata Képviselőcsoport számára (1953-1954) 52
Messinában az ügy új életre kel - a római szerződések aláírása (1955-1957) 55
II. Az új Európai Közösségek folyamatos felemelkedése 57
Az egységes Parlamenti Közgyűlés (1958): a pillangó ébredése 57
A Parlament hangsúlyozza függetlenségét azáltal, hogy Róbert Schumant választja elnökéül (1958. március) 58
Euratom - „a politikai akarat problémája" 60
A Kereszténydemokrata Képviselőcsoport támogatja a közös piac mielőbbi megvalósítását (1958-1968) 63
A népek Európájának születése 65
Európa mint egyesült kereskedelmi hatalom 66
A vámunió kiteljesedése (1968-1969) 66
III. A közösségi modell megvédelmezése (1961-1966) 69
A Fouchet-terv: félreértések és összetűzések a létrehozandó politikai unióval kapcsolatban (1961-1962) 69
A Kereszténydemokrata Képviselőcsoport nem fogadja el az egyszerű kormányközi együttműködés kialakítását 70
Az „üres székek válsága" és a „luxemburgi kompromisszum" (1965. január - 1966. január) 73
IV. A közös agrárpolitika, a kereszténydemokraták szívügye 77
A Stresai Konferencia felvázolja a KAP fő irányvonalait (1958) 77
A három mezőgazdasági maraton (1962-1968) 79
A Mansholt-terv (1968), a KAP jelentős átalakításának előfutára 81
A KAP továbbra is „a Közösség lényegi eleme, az integráció igazi magja" marad 83
V. Hosszú út a monetáris unióig 85
A Bretton Woods-i rendszer összeomlása (1971) monetáris válságot okoz Európában 87
A „kígyó" csökkenti a valutaingadozást 87
A párizsi csúcstalálkozó: cél egy „európai unió" (1972. október) 87
A Képviselőcsoport a megfelelő erőforrásokkal rendelkező Európai Monetáris Alap létrehozását szorgalmazza 88
A Kereszténydemokrata Képviselőcsoportot megerősíti az Európai Monetáris Rendszer megszületése (1978) 90
VI. A Kereszténydemokrata Képviselőcsoport kijátssza az Európai Parlament költségvetési ütőkártyáját 93
Megerősített költségvetési jogkör: az 1970-es és 1975-ös pénzügyi szerződések 94
A Számvevőszék működése Heinrich Aigner védőszárnya alatt 95
A „Notenboom-eljárás" 96
VII. A Közösség első bővítése (1972) 99
Európa újraindítása Hágában (1969) újult lendülettel: a cél a Közösség beteljesítése, elmélyítése és kibővítése 99
A Közösség kibővítése: az Egyesült Királyság csatlakozása elleni francia vétó visszavonása 100
Új ír tagok csatlakoznak a Kereszténydemokrata Képviselőcsoporthoz, ám a britek számára még hosszú a várakozási idő 104
A politikai unió útján továbbhaladva (1972-1974) 105
VIII. Demokratikus változások Dél-Európa államaiban (1974-1975) 107
A portugáliai „szegfűk forradalma" (1974. április) 108
A ciprusi válság a görög ezredesek bukását okozza (1974. július) 109
Franco tábornok halála és a spanyol demokrácia (1975. november) 110
IX. A Közösség szociális politikája: a kereszténydemokrata ösztönzésre bevezetett újító politika (1953-1979) 113
Az ÉSZAK korai eredményei 113
A gazdasági és szociális ügyeknek kéz a kézben kell járniuk, mint „a tűznek és a lángnak" 114
A lakosság által is érzékelt pozitív eredmények: a munkavállalók szabad mozgása 116
A Kereszténydemokrata Képviselőcsoport párbeszéde a vállalatokkal és szakszervezetekkel 118
X. A Kereszténydemokrata Képviselőcsoport szolidaritást vállal a Szovjetunió által elnyomott nemzetekkel 121
Berlin: a „szégyenfal" (1961) 122
A magyar (1956. október) és a cseh (1968. augusztus) események vérbe fojtása 123
Az 1975-ös helsinki csúcstalálkozó - vajon a Kelet és Nyugat közötti enyhülés valóság vagy csupán illúzió volt? 124
A Képviselőcsoport merész kezdeményezése: az európai fegyverkezési együttműködés (1978) 126
XI. Segély Afrikának - történelmi és erkölcsi örökségünk 129
A kereszténydemokraták közreműködése az első (1963. július) és második (1969. július) Yaoundé-megállapodás létrejöttében 130
A Loméi Konferencia: fordulópont a kölcsönös szolidaritáson nyugvó kapcsolatok létrehozásának történetében (1975. február) 131
A Kereszténydemokrata Képviselőcsoport szélmalomharca az emberi jogokért Afrikában: az ellentmondások meséje 133
XII. A Kereszténydemokrata Képviselőcsoport mindennapjai 1952 és 1979 között 135
Német-olasz összefogás a Kereszténydemokrata Képviselőcsoport belül? 135
Az első elnökök 137
Európaiak Klubja 138
Utazások és Európa felfedezése 139
A nemzetek feletti titkárság létrejötte 140
„Valóságos szerzetesek, akik reggeltől estig a szervezeteket szolgálják" 144
XIII. Úton az első európai választások felé (1979. június) 149
Az Európai Néppárt születése 149
A Kereszténydemokrata Képviselőcsoport lekörözi a Szocialista Képviselőcsoportot 152
Közvetlen választás általános választójog alapján: a kereszténydemokraták „nagy reménye" 153
1979. június 10.: A Kereszténydemokrata Képviselőcsoport és az Európai Néppárt D-napja 156
AZ ÉPÍTŐK: 1979-1994 161
XIV. Az újonnan megválasztott Képviselőcsoport összetétele (1979. július) 163
A lenyűgöző német delegáció 165
A másik „nagy" delegáció: az olaszok 168
A belga, francia, holland, ír és luxemburgi delegációk legerősebb egyéniségei 170
XV. A Képviselőcsoport politikája és felépítése az első parlamenti ciklusban (1979-1984) 175
Giampaolo Bettamio megbízást kap a Titkárság kiépítésére és szupranacionális jellegének fenntartására 175
Az EPP Képviselőcsoport meggyőzi a görög tagokat a csatlakozásról (1981. december) 180
Egon Klepschet nem választják meg az Európai Parlament elnökévé, és Paolo Barbi lesz a Képviselőcsoport elnöke (1982) 180
XVI. Van Aerssen kezdeményezése intézményi vitát okoz az EPP Képviselőcsoporton belül (1979-1984) 185
Kettős stratégia: „kis lépések" és egy új szerződés 185
A Genscher-Colombo-tervtől (1981. november) az Európai Parlamentnek az európai uniós szerződésről szóló tervéig (1984. február) 187
XVII. Elismerik az Európai Parlament megosztott költségvetési jogkörét (1979-1984) 193
Az 1980-as költségvetés elutasítása: „az igazság első lépése" a közvetlenül választott Parlament számára 194
Az „Adonnino-doktrína" (1981): a költségvetés nem pusztán könyvelési irat, hanem politikai eszköz is 195
A költségvetési krízis megoldása (1981-1984) 197
Az 1982-es költségvetésre vonatkozó mentesítés megtagadása: figyelmeztetés a Bizottság számára 199
XVIII. A Közös Agrárpolitika (KAP): „az erőforrások kiszivattyúzása" 201
A felesleg botránya 201
A mezőgazdaság modernizálása 203
Az EPP Képviselőcsoport támogatja a Bizottság reformját 204
XIX. Folytatódik a szovjet veszéllyel való szembenézés 207
Az enyhülés kudarca 207
„Sem vörös, sem halott": a Euromissile-válság (1979-1984) 210
A közös védelmi politika felé 212
XX. Az 1984. júniusi választások után a képviselők újabb hulláma érkezik a Parlamentbe 215
Siker vagy kudarc volt-e az 1984. június 14-i és 17-i parlamenti választás? 215
Egon Klepsch visszaszerzi a Képviselőcsoport feletti hosszú távú irányítást 216
Pierre Pflimlint az Európai Parlament elnökévé „koronázzák" 1984. július 24-én 219
A felszólalási idő háborúja: „primadonnák" és „szürke eminenciások" 220
Ciklusközi módosítások (1986. január és 1987. január) 221
Az új főtitkár: Sergio Guccione (1986. február) 221
XXI. Az Egységes Európai Okmány felé vezető út és a nagy belső piac - az „1992-es cél" 223
Kedvező politikai légkör (1984. június-július) 223
A „Kenguru-frakció" lendületet ad a belső piac ügyének 224
A Bizottság Fehér Könyve: a közös belső piacot létrehozó dokumentum 227
Az Európai Tanács milánói értekezlete: győzelem az európaiak számára (1985. június) 228
Az EPP-frakció úgy dönt, hogy a lehető legtöbbet kell kihozni az Egységes Európai Okmányból (1986. február) 230
Az EPP-frakció egyre erősödő elköteleződése az „1992-es cél" mellett 232
A belső piac összességében véve egy sikertörténet 233
XXII. A szimbólumok és állampolgárok Európája: az Adonnino-bizottságtól (1984) a maastrichti szerződésig (1992) 237
A 12 csillag és Beethoven Örömódája 237
A határellenőrzések megszüntetése 239
Cserekapcsolatok a fiatalok számára 240
Európai állampolgárság 241
Az európai ombudsman 242
A szavazati jog, illetve az önkormányzati és európai parlamenti választásokon jelöltként való indulás joga 243
XXIII. A szegénység elleni harc és az emberi jogok védelme 245
A Szaharov-díj megalapítása 245
A Nőjogi Bizottság 247
A jugoszláv válság menekültjei 250
Emberi jogok a szovjet blokk országaiban 251
Közép- és Latin-Amerika: a totalitarizmus két formája között őrlődve 253
„Aki éhes, az sosem lehet igazán szabad" 255
Az észak-déli párbeszéd újrakezdése: a második loméi egyezmény 257
A harmadik loméi egyezmény: „a furcsa előadás" 258
A Lomé IV fő célja: a demokrácia támogatása Afrikában 260
XXIV. A közvetlenül megválasztott Európai Parlament harmadik ciklusa: a Néppárt családja tovább bővül (1989-1994) 263
A spanyol Partido Popular bevonása 264
A brit konzervatívok kérelmét befagyasztják (1989. július) 265
.majd végül elfogadják (1992. április) 268
Egyre több nő és fiatal az EPP-frakcióban 269
Meghatározó egyéniségek erősítik az EPP sorait 271
Az igazi meglepetés: Valéry Giscard d'Estaing érkezése (1991. december) 273
Változások a Képviselőcsoport vezetőségében: Leo Tindemans elnöksége és a Titkárság új tagjai (1991. január - 1994. július) 274
XXV. A berlini fal leomlása (1989. november), Németország újraegyesítése és a Szovjetunió megszűnése (1991) 277
A váratlan forradalom 277
A változás első jelei a Szovjetunióban 278
Az EPP elnökségének moszkvai látogatása (1987. március) 279
Repedések a szégyenfalon (1989 eleje) 280
A Képviselőcsoport reakciója a berlini fal leomlására (1989. november) 281
Az EPP-frakció támogatja Németország Európai Unión belüli gyors újraegyesítését 283
A Szovjetunió felbomlása (1991. december) 286
A balti térség visszakapja helyét Európa térképén és a nyugati gondolkodásban 287
XXVI. A jugoszláv válság (1990-1995) és következményei 291
Európában újra háború tör ki 291
Úton a nyugat-balkáni államok függetlensége felé 292
Háború, mészárlás és etnikai tisztogatás Boszniában (1992-1995) 296
A Vance-Owen-terv 297
Az EPP-frakció humanitárius és politikai lépéseket tesz 298
A bosznia-hercegovinai konfliktus lezárása 299
XXVII. Az EPP-frakció szerepe a maastrichti szerződés (1992) létrejöttében 301
A római ülésen (1990. november) a nemzeti és európai parlamenti képviselők a föderatív Európa létrehozását tűzik ki célul 301
Gyors reakció arra a felismerésre, hogy Európa ismét egy kontinensként egyesül 302
Az Európai Néppárt dublini kongresszusa (1990. november 15-16.) megfogalmazza követeléseit az 1991-es kormányközi konferenciák előestéjén 303
„A Hatok Néppártja": a maastrichti tárgyalások politikai katalizátora (1991-1992) 304
XXVIII. A kereszténydemokraták rajta hagyják kézjegyüket a maastrichti szerződésen 307
Komoly lépés az európai integráció folyamatában 307
A dán népszavazás: fájdalmas elutasítás a lakosság részéről (1992. június) 309
Az Európai Alkotmányról szóló Herman-beszámoló (1994. február) 310
XXIX. A Közösség kibővül: Ausztria, Svédország és Finnország felvétele 313
A tiszavirág-életű Európai Gazdasági Térség (1992) 313
A semlegesség problémája 314
Elmélyítés nélkül nem lehetséges a bővítés? 315
Az EPP-frakció a három ország felvétele mellett voksol 317
A REFORMEREK (1994-2009) 319
Az EPP Képviselőcsoport fejlődése 1994 és 2009 között: egy igazi sikertörténet 321
XXX. Az EPP-frakció Wilfried Martens elnöksége idején (1994-1999) 325
1994 júniusában új tagok csatlakoznak a Képviselőcsoporthoz 325
A Párt elnöksége kezébe veszi a gyeplőt (1994. július) 330
Halálos veszély a jobboldalról érkező riválisoktól: a Kohl-Martens-stratégia és utóhatása 333
Az 1998. március 24-i „bungaló beszélgetések" és a Forza Italia csatlakozása a Képviselőcsoporthoz 1998. június 9-én 336
XXXI. Az EPP-ED Képviselőcsoport Hans-Gert Pöttering elnöksége idején (1999-2007) 339
Óriási győzelem: az EPP-ED Képviselőcsoport a Parlament legnagyobb politikai erejévé válik (1999) 339
Hans-Gert Pöttering lesz a Képviselőcsoport elnöke (1999. július 13.) 344
Az új elnök első politikai lépései: átnevezés EPP-ED Képviselőcsoporttá - az EPP-ED Képviselőcsoport átveszi az Európai
Parlament elnökségét - a kényes osztrák kérdés 346
„Lenni vagy nem lenni " a Képviselőcsoportban: a brit konzervatívok ismét fontolóra veszik lehetőségeiket 349
2004 júniusában és 2007 januárjában új képviselők érkeznek a Képviselőcsoportba 351
XXXII. Az EPP-frakció Titkársága 1994 és 2009 között 359
A főtitkárok: Gerhard Guckenberger, Mário Dávid, Klaus Welle, Niels Pedersen és Martin Kamp 359
Új arcok és a szakmaiság továbbfejlesztése 364
Liftek Bábel tornyában és a gurulós bőröndök 366
Hétköznapi munkások vagy katedrálisépítők? 369
XXXIII. A kontinens újraegyesítése: a tizenöt tagú Unió huszonhét tagúvá bővül 371
Kinyílik az ajtó Európa előtt: a történelmi jelentőségű koppenhágai döntés (1993. június) 371
Az EPP-frakció előcsatlakozási stratégiája 373
Az Európai Tanács 1997 decemberében elfogadja az EPP javaslatait 377
Felkészülés a bővítésre a Parlamentben és a Képviselőcsoporton belül 380
A helyreállított Európa 381
XXXIV. Az intézményi kérdés áttekintése - a kétséges amszterdami eredmények (1997) és a nizzai kudarc (2000) 387
A maastrichti szerződés N cikkében megfogalmazott elkerülhetetlen határidő 387
Az amszterdami szerződés (1997. október): fény és árnyék között 389
Az Uniónak ismét a régi dilemmával kell szembenéznie: a bővítés egyet jelent a mélyülés végével? 392
A nizzai kudarc (2000. december) 394
XXXV. Európa jövőjének megalapozása: az Európai Alkotmánytól (2004. október) a lisszaboni szerződésig (2007. október) 397
A nizzai kormányközi konferencia kudarca (2000. december) után siker jön: az európai egyezmény létrejötte (2002) 397
Az EPP-ED befolyása a konvent elnökségére (2002. február - 2003. június) 402
Útban az Alkotmányszerződés felé (2004. október) 404
A „nem" szavazatok mennydörgése a francia és holland népszavazásokon (2005. május) 407
Párizs visszatér a rendes kerékvágásba: a 2007. december 13-i egyszerűsített lisszaboni szerződés 407
Írországon a sor, hogy nemet mondjon (2008. június 13.) 409
XXXVI. A Parlament megerősíti a Bizottság feletti ellenőrzési jogkörét: az EPP-frakció szerepe a Santer- (1994), a Prodi- (1999) és a Barroso-bizottságban (2004) 411
A Parlament és a Bizottság intézményközi viszonya a maastrichti szerződés bevezetését követően (1992) 411
A Santer-bizottság nekilát az európai politikai rendszer fokozatos „parlamentarizálásának" (1994-1999) 413
A Prodi-bizottság okot ad rá, hogy az EPP-ED Képviselőcsoport követeléseket fogalmazzon meg (1999-2004) 418
A Barroso-bizottság az EPP-ED Képviselőcsoport erőteljes támogatását élvezi (2004-2009) 421
XXXVII. Az egységes közös piac és a globalizáció 425
Az 1993-as egységes piac - a növekedés motorja? 425
A lisszaboni szerződés alapján megszületik a „növekedés és foglalkoztatás Európája" 428
Három siker az állampolgárok számára: olcsóbb telefontarifák, színvonalasabb szolgáltatások és környezetvédelem 431
A Képviselőcsoport támogatja a globális kereskedelem kiterjesztését (a seattle-i, dohai és cancúni fordulók) 434
XXXVIII. Az euró bevezetése: a nemzetközi monetáris káosz elkerülése (1999-2009) 437
„Hosszú út az euróig" 437
A konvergencia-kritériumok vitája 442
Igény egy független Európai Központi Bank kialakítására 444
Az euró: az EPP sikere 445
2008. október: mivel Európa kizárólag az Eurócsoportra és az egységes valutára támaszkodik, globális pénzügyi válsággal kell szembenéznie 448
Egy európai gazdasági kormány? 448
XXXIX. A frakció új nemzetközi stratégiája a kibővített Európában 451
A Nyugat-Balkán európai orientációja 451
Az EPP-ED Képviselőcsoport támogatja a demokratikus erőket Belorussziában, Ukrajnában, Moldovában és Grúziában 453
Bonyolult kapcsolat Oroszországgal 458
Nyitottság a mediterrán és az arab világ felé 459
Törökország: „egy lelkiismereti kérdés" (2004) 460
XL. Szabadság, biztonság és jog az Európai Unióban 463
A schengeni övezet (1985-1995): lehetővé válik a személyek szabad mozgása 463
...biztonságuk szavatolása mellett 465
A kábítószer elleni küzdelem 466
Új terrorista veszélyek 467
EUROPOL 470
A bevándorlási politika felügyelete 473
A biztonságosabb Európáért 475
XLI. Az EPP-ED Képviselőcsoport szellemi értékei: párbeszéd és tolerancia 477
„Az értékek Unióját építjük" 477
Alapvető jogok 478
Az EPP értékei az Európai Alkotmányban: vita a „zsidó-keresztény örökségre" való utalás belefoglalásáról 479
Párbeszéd az ortodox egyházzal 483
Kapcsolatépítés a muszlim világgal 485
Találkozók a dalai lámával 486
A Képviselőcsoport egyik alapvető értéke: a tolerancia 487
Az EPP-frakció ikonikus alakja: Róbert Schuman 489
XLII. Az EPP-ED Képviselőcsoport szélesíti bázisát a civil társadalomban és az európai politikában 491
Az európai polgárok bevonása 491
Tanulmányi napok és vezetőségi ülések külső helyszíneken 491
A jövő tervezése: Nostradamustól (1996) az Európai Ötletek Hálózatáig (2002) 496
Kapcsolatok a nemzeti parlamentekkel 501
XLIII. Az EPP-ED Képviselőcsoport Joseph Daul alatt (2007-2009) és a 2009. júniusi választások sikere 505
Joseph Daul megválasztása és az új EPP-ED Képviselőcsoport elnökség (2007. január 9.) 505
A parlamenti munka lehető leghatékonyabb megszervezése 507
Joseph Daul személyes elkötelezettsége a közép- és kelet-európai testvérpártok támogatása iránt 512
Az EPP-ED elnöke a német és francia elnökség középpontjában (2007. január-június és 2008. július-december) 516
Gondok Prágában: a rizikós cseh elnökség (2009. január 1. - június 30.) 519
Politikai felkészülés a 2009. júniusi európai választásokra 521
Az EPP-frakció meglepő sikere 2009. június 7-én 525
Joseph Daul kezébe veszi az ügyeket 2009. június 23-i elnöki újraválasztása után 526
Gyökerek, örökség, jövő 531
A Képviselőcsoport történelmének jelentősége 531
Válságok - a változás tünetei 532
Meggyőződés és tolerancia 532
A brit epizód tanulságai 534
Az újraegyesített Európa új „alapító tagjai" 537
A következő generáció felelőssége 538
Az EPP jövőbeli sikerének öt feltétele 539
„Európa háború és béke kérdése" 540
MELLÉKLETEK 541
Időrendi mutató 543
A Kereszténydemokrata (CD), EPP- és EPP-ED Képviselőcsoport tagjai 1952 óta 559
Parlamenti ciklusok, elnökök, főtitkárok 589
A Róbert Schuman-medál kitüntetettjei 593
Az EPP-frakció képviseleti aránya az Európai Parlamenten belül és a nemzeti delegációk megoszlása a frakcióban 597
Az EPP-frakció külső találkozói 615
Névmutató 623
A Képviselőcsoport munkatársai 2008. december 31-én 641
A 2009. június 7-én megválasztott tagok listája 647
Végjegyzetek 657
A MAGYAR KERESZTÉNYDEMOKRÁCIA ÚTJA EURÓPA SZÍVÉBE 691
Előszó a magyar fejezetekhez (Kiss Mária Rita) 691
I. A kereszténydemokrácia eszmetörténete Magyarországon a kezdetektől 1949-ig (Petrás Éva) 695
II. Egy kereszténydemokrata kísérlet Kelet-Közép-Európában, a Demokrata Néppárt (1944-1949) (Szabó Róbert) 715
Előzmények 715
A modern magyar kereszténydemokrácia első csírái 717
A Keresztény Demokrata Néppárt 718
KDNP-ből Demokrata Néppárt 721
Kereszténydemokrata párt a törvényhozásban 725
Kereszténydemokraták az emigrációban 734
III. A pártidentitás stratégiái a KDNP politikájában (1989-1998) (Kiss Mária Rita) 737
Történelmi fordulat - történelmi lehetőség - történelmi párt 741
Keresztény inspiráció egy új kor küszöbén: a világnézeti párt 753
A néppárttá válás útjai 764
IV. A magyar kereszténydemokrácia útja Európa szívébe (Petrás Éva) 789
„Búvópatakok" (1949-1989) 789
Egy európai kereszténydemokrata párt ígérete (1989-1990) 794
Európai minta - európai norma 799
Európai integráció 803
V. A Kereszténydemokrata Néppárt történeti kronológiája előzményekkel (1988-2010) (Szabó Róbert) 805
Névmutató (Lukácsi Katalin) 835

Út Európa szívébe 1953-2009