Utak 56-hoz, utak 56 után

A szerző huszonöt év terméséből válogatta össze kötetének anyagát. Politikai megfontolásokból írás a gyűjteményből a rendszerváltoztatás előtti vagy utáni időszakból nem maradt ki. Az 1956-ról szóló tanulmányok javarészt azonban a rendszerváltoztatás után készültek. A kötetbe beillesztett írások tanúsága szerint az ismert 56-os szakértő történész igyekszik megtisztítani a forradalom és szabadságharc emlékét mindattól, amit a Kádár-korszak „rákent", másfelől kiszabadítani azt az elmúlt másfél évtized során többször tapasztalt politika fogságából. M. Kiss Sándor könyvében feltérképezi a két világháború közötti magyar valóságot a népi írók mozgalmának elemző bemutatásával, foglakozik a második világháborúval, a kommunista diktatúrával, majd pedig a magyar társadalom 1956-os forradalomhoz és szabadságharchoz vezető útjával és 1956 eseményeivel. Különös hangsúlyt kap az összeállításban az Államvédelmi Hatóságról írt három tanulmány. Továbbá Nagy Imre személyisége és szerepe a forradalomban és szabadságharcban, valamint az, hogy a hajdani közeli-távoli Nagy Imre hívők miként őrzik az egykori harcostárs emlékét, mivel a miniszterelnök tevékenységének tisztázása nélkül 1956 története nem érthető meg. M. Kiss Sándor történész (1943, Budapest) 1967-ben az ELTE Bölcsészettudományi Karán, magyar-történelem szakon szerzett tanári diplomát. 1967 szeptemberétől 1972 végéig tudományos munkatársi munkakört töltött be a Hadtörténeti Intézetben. 1973-tól 1990 októberéig a Népművelési Intézet, majd jogutódja, a Művelődéskutató Intézet tudományos főmunkatársaként folytatta tevékenységét. Antall József kormányának megalakulását követően néhány hónapig a Művelődési Minisztérium kabinetirodájának osztályvezetőjeként működött, majd visszatért a Hadtörténeti Intézetbe, ahol 1997-ig tudományos főmunkatársként látta el feladatait. Eközben, 1991 és 1994 között tagja volt a Miniszterelnöki Tanácsadó Testületnek kormányfőtanácsosi beosztásban. 1997 szeptembere óta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kara Történettudományi Intézetének intézetvezetői posztját tölti be, előbb egyetemi docensként, majd egyetemi tanárként. 1996-ban kandidátusi fokozatot szerzett, majd 2004- ben habilitált. 2000-ben - az Orbán kormány felterjesztésére - Mádl Ferenc köztársasági elnök úr kezéből vehette át a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést. ¦ Főbb művei: A szárszói beszéd és a népi mozgalom néhány összefüggése (1987), Kinek a forradalma? (Kahler Frigyessel, 1997), Olvasókönyv. Forradalom | Somogyban (1997), Forradalom és szabadságharc Magyarországon (Kahler Frigyessel, 2002), Mától kezdve lövünk (Kahler Frigyessel, 2003).

Mutass kevesebbet