Utazás a Fekete kolostorhoz

Mi ez a könyv? Magam sem tudnám meghatározni a műfaját. Kezdődött egy párizsi sétával a Rue de Vaugirard végtelen járdáin, és lett belőle ez a hosszú beszámoló a Fekete kolostor világába tett különféle kirándulásaimról. Nem vezetett közelebbi irodalomtörténeti cél: csak a magam gyönyörűségére jártam be térben és időben azt, amit lehetett, nemcsak e csodálatos könyv közvetlen környékén, hanem a sugárzási zónájában is. Én tehát úgy érzem, hogy ezek az írások valahol az esszé és a riport határán járnak - ha ugyan vannak a két műfajnak érintkezési pontjai. Amikor a könyv fejezetei - egy kivételével - sorra megjelentek a kolozsvári Utunk, a marosvásárhelyi Új Élet és a bukaresti A Hét hasábjain, valaki azt írta nekem, hogy filológia, történelem és novellisztika keveredik össze bennük. Lehet, talán ezért is kapta a könyv azt a szokatlan alcímet, hogy "irodalomtörténeti riport". De nem könnyű olvasmány! Aki kézbe veszi, előbb tanulmányozza alaposan a Fekete kolostort, hogy megértse az egymásra torlódó adatokat, eseményeket, jegyzeteket és véleményeket, amelyeknek a zilált összefutásán nem változtattam - ezért hasonlít útinaplóhoz is ez a kötet. Közelebbről: én egyszerűen csak szeretem Kuncz Aladár Fekete kolostorát, és minden sorommal a tragikus sorsú író emlékét akartam szolgálni... De ha az olvasó valami szorosabb szándékot óhajtana kikövetelni rajtam, akkor azt mondanám, hogy az ihletforrás és a mű viszonyát szerettem volna vizsgálni. Amit végeztem, azt nem irodalomtudományi módszerekkel értem el, hanem külső-belső utazások, menet közben felbukkanó kutatási lehetőségek gyönyörűen kalandos kihasználásával. Le kell szögeznem, hogy az utak korántsem zárultak be, a kutatási lehetőségek pedig még kimerítetlenek... De ha irodalmunknak ezt a halhatatlan alkotását egy kicsivel is sikerült közelebb hoznom az olvasóhoz, hosszú és fáradságos munkám bőségesen elnyerte jutalmát. Ám le kell szögeznem, hogy - amint azt az olvasó is láthatja - több kutatási irány tekintetében a balsikereim története ez a könyv. Koránt sincs tehát lezárva! Lehet, én is folytatni fogom, de folytathatja más is, akinek kedves a téma, és ideje is van hozzá. Én magam minden új adatért hálás leszek bárkinek.

Mutass kevesebbet