Utazás Parkinzóniába

Gyurival levélben tartjuk a kapcsolatot Mint régen, amikor az emberek, még akartak valamit egymástól. Levelezünk, mert Gyuri messze él innen. Parkinzóniában. Parkinzónia olyan hely, ahonnan nem hallatszik ki a szó, legalább is Gyuriét nem érteni. Ezért marad az írás, félreértések elkerülése végett. Parkinzónia érdekes, különleges, földi halandóra veszélyes világ, teli rejtélyekkel, megoldandó feladványokkal. Napi feladatokkal. Túlélőjáték. Beteg vagyok! Visszavonhatatlanul, kétségtelenül. A tudomány szerint gyógyíthatatlan, de nem halálos beteg. A Parkinson-kórt negyvenéves koromban diagnosztizálták A helyzet eleinte évről-évre, később hónapról-hónapra, majd napról-napra rosszabbodott. Manapság pedig már percről-percre csúszom lejjebb, egyre lejjebb. Bár a Parkinson-kór nem gyógyítható, de a tünetei gyógyszeres kezeléssel hosszú ideig elég jól kordában tarthatóak. Egyszer azonban eljön az az idő, amikor már nem hatnak a szájon át bevehető gyógyszerek. Akkor lehet szó a duodopa-kezelésről, s ha már ez sem segít, jöhet a neuro-pacemaker és vele az az agyműtét. A beteg mindkét módszerrel éveket nyerhet és addig csaknem teljes értékű életet élhet. A sokáig szedett gyógyszerek azonban nem csak használnak, de árthatnak is! Megjelen(het)nek azok a mellékhatások, melyek a pszichiátria zárt osztályára is vezethetnek. Onnan pedig nagyon nehéz a visszaút! Nekem is csak feleségem emberfeletti munkájával és áldozatkész segítségével sikerült! Budapest, 2015. Fehér György okleveles villamosmérnök rokkant-nyugdíjas újságíró Ez egy rendhagyó napló, nem az ismert, hagyományos napló formájában megírt eseménytörténet. A betegség felismerésétől, az akkori és azóta megélt sorsdöntő történések kronologikus sora, frappáns, sokat mondó és sűrűn telehintett stáció-alcímekkel. Itt nem a stáció keresztúti jelentéséről (bár a kereszt hordozása átvitt értelemben megállja a helyét), hanem az emlékek állomásairól van szó. A könyv az utolsó bejegyzésig életrajzszerűen vezet végig egy élettörténeten keresztül a közben be-bevillanó régi emlékeket felidézve a gyermekkortól a felnőtté válásig, aztán őszintén, önsajnálat nélkül, sőt, ebben a lehetetlen helyzetben nem szokványos öniróniával beszél sajnálatos betegségének kezdetéről, és annak mostani, visszafordíthatatlan tényéről. Ez azírás Fehér György életének emlékképeivel betekintést enged betegségének hétköznapjaiba, a kór leküzdésének, elviselésének heroikus küzdelmeibe. Tisztelet, tisztelet, nagyon-nagyon sok tisztelet Fehér Györgynek és családjának! A Kiadó

Mutass kevesebbet