A gazdasági összeomlásból kezdett kilábalni az ország, amikor én születtem, Budapest peremkerületében 1935 tavaszán. Harmadik gyerekként láttam meg a napvilágot, egy nincstelen munkáscsaládban. Apám esztergályos volt, a nagy depresszió óta a hajózásnál dolgozott. Szüleink kemény munkával neveltek fel bennünket, sok nélkülözés között, különösen az ostrom alatt. A háború kitörölhetetlen benyomást tett rám. Keresztény hitembe beleszülettem, jó nevelők, hitoktatók, anyám törhetetlen katolikus hite vitt a gyermekkoron át, majd később a KIOE (Katolikus Ifjúmunkások Országos Egyesülete) hittel képzett vezetői segítettek a kamaszkorom kátyúkkal teli útjain. Apám a demokrácia teljes összeomlása után, 1948 tavaszán hivatalosan kilépett a Szociáldemokrata Pártból. Pár hét múlva üzemi baleset érte és meghalt. Később minket, testvéreimmel, engem feleségemmel írtak fel egy államellenes összeesküvés gyanúsítottainak listájára, melynek kapcsán egyik bátyám egy év kényszermunkát le is töltött. Az 1956-os forradalom egyesek feje felett csak átzúgott és kényszerű szenvedői voltak. Én benne éltem! Szociális hitem és hazaszeretetem, a mindenkori elkötelezettségem nemzetemmel volt a mozgató rugó. Később a kényszerűség hozta azt a helyzetet, hogy emigrációba kerültem. 1967-ben menekülnöm kellett. Először Bécsbe, majd az Egyesült Államokba, New Jersey-be vitt a sorsom. Itt éltem 32 évet. A feleségem és két gyermekem öt évvel később jöhettek csak utánam. A Kádár-kormány mindent elkövetett, a nemzetközi egyezmények ellenére, hogy az akkori rendszer elől elmenekülteket családjaiktól elszakítsa, illetve távol tartsa. Az én esetemben 1972-ben a washingtoni követségen történt adminisztrációs hiba folytán megszakadt ez a folyamat, a kivándorlási engedélyt már nem lehetett tovább visszatartani. Így történt, hogy 1972 júliusában családunk újra egyesült, és ettől kezdve közösen tettünk meg mindent, hogy az elnyomott magyar nemzet segélykiáltásai eljussanak a nyugati demokratikus népek figyelmébe. Vulgáris értelemben nem vagyok sikeres ember, de erre nem is törekedtem.
Mutass kevesebbet
Vélemények a könyvről