Úttalan utakon

Ruffy Pétert az olvasók sokoldalú, minden iránt érdeklődő, színesen és igényesen író publicistaként tartják számon, s nem ok nélkül: riportjaiban az egész emberi valóságot igyekszik megjeleníteni, olyan emberi magatartásokat írásban rögzíteni, melyek méltók az általános figyelemre, méltók arra, hogy példájukkal hassanak, hogy megmaradjanak az emberek emlékezetében. A magyar valóság érdekli kiváltképpen, s ha külföldről vagy külföldiről ír, akkor is voltaképpen a hazai valóság láttatására keres új nézőpontot. Szenvedélyesen érdekli a magyar diaszpóra, külföldre elszármazott honfitársaink sorsa, és külön ciklusban mutatja be a világban szétszóródott híres és kevésbé híres magyarokat, a nemzetközi hírű amerikai professzort éppúgy, mint a nagybecskereki gimnáziumi volt növendékeit. Hazai flóra című ciklusában kitűnő arcképeket fest a világhírű Pető András orvosprofesszorról, Szőke Péterről, a madárhangok tudós gyűjtőjéről, Bari Károly költőről, a fizikus diákról, az indiai gyermekrajz-pályázaton nyertes fehérvári kislányról, a fiatal munkásnőről. Ruffy Péter sokat utazik, és minden utazása egy-egy remekbe készült útirajz ihletője. Így született a szabadszentkirályi változásokról írt szociografikus riportja, őrségi lírai útinaplója, így keletkeztek szlovákiai riportjai, melyekben Balassi, Mednyánszky, Szinyei Merse, Mikszáth nyomait kutatja, s így írta ihletett nyugat-európai, lengyelországi, kazahsztáni útirajzait is.

Mutass kevesebbet