Vadkan képében

A regény időben két teljesen elváló, egymással csak gondolatiságában közös részre tagolódik. A történtekre pedig egy harmadik idősíkból, a közelmúltból tekint vissza. Az első rész antik görög mitológiai történetet dolgoz fel, a kalüdóni vadkanvadászat mítoszát. A vadászok első sorában ott volt Atalanté, a szűz vadásznő is, akinek szerelméért a vadászat vezetője, a kalüdóni király fia, Meleagrosz, és egy másik harcos, Melanión vetélkedett. A történet másik szála a II. világháború előtti és alatti évekbe vezet. Három németországi zsidó fiatal, Solomon, Ruth és Jakob, az üldözés elől való menekülés három különböző útját választja. Solomon álmot lát, melyben a görög hegyek között a partizánokkal Eberdhardt SS-tisztet üldözik (Eber=vadkan). Hogy végül is mi történt a háború alatt, azt az 1970-es évek Párizsában történtekből tudjuk meg. Az egymással meghasonlott Solomon, Ruth és Jakob azt kutatja, ki, mikor, mit tett a vadkan ellen - és egyáltalán létezett-e a vadkan!? "Norfolk új műve állásfoglalásra késztető és felvidító olvasmány, melynek intellektuális ereje olyan, mint A Lempričre-lexikoné és A pápa rinocéroszáé, de az elbeszélés szenvedélyességében és intenzitásában meg is haladja azt." (Publishers Weekly) "Úgy látszik, Norfolk, aki 1993-ban megkapta a "Legjobb Fiatal Brit Regényíró" címet, A Lempričre-lexikonért pedig a Somerset Maugham-díjat, nemzetközi érdekű bestsellert írt. Igényes harmadik regénye az antik görög világból indul, ahol hatalmas hősök üldöznek egy vadkant, és görög partizánok közé érkezik, akik egy SS-parancsnokra vadásznak, és minderre az 1970-es évek Párizsából tekintenek vissza." (Library Journal)

Mutass kevesebbet