Vallás, erkölcs, jog egy posztmodern háromszögben

Name: Vallás, erkölcs, jog egy posztmodern háromszögben
Availability: InStock
Author: Dombrádi Krisztián
ISBN: 9786156060990

Dombrádi Krisztián - Vallás, erkölcs, jog egy posztmodern háromszögben, Budapest 2025 antikvár könyv

(0 vélemény)

Antikvár könyv

699 Ft

3 500 Ft

80%

Állapot

Készleten

Jó

Központi raktár

Kedvezményes

Fedlapja kissé repedezett.

123

hűségpont

Hogy működik az alku?

1 400 Ft

3 500 Ft

60%

Címlapján kiadási évként 2024 szerepel. A jelen kötet szerzői arra vállalkoztak, hogy e jelentős korszakváltás részleteit feltárják. Az alapvető bizonyosságokat megkérdőjelező, relativizáló posztmodern világ sokszor nemcsak az igazság, de az erkölcs és a vallási hagyományok abszolút érvényét is kétségbe vonta. Ezzel pár- huzamosan a jog szerepe is átalakult, hiszen a jogi normák egyre inkább reagálnak a globális társadalmi változásokra és az egyre sokszínűbb, heterogénebb közösségek igényeire. Ez a könyv nem pusztán történeti áttekintést nyújt, hanem egyúttal elemzi azokat az új lehetőségeket és kihívásokat is, amelyekkel az ember ma szembesül.

Mutass kevesebbet

Bővebb leírás

Súly:
ISBN:	9786156060990
Kiadó:	Belvedere Meridionale
Kiadás éve:	2025
Kiadás helye:	Budapest
Borítótervezők:	Márkos Lina
Kötés típusa:	ragasztott papír
Terjedelem:	178 oldal
Nyelv:	magyar
Méret:	Szélesség: 14.00 cm, Magasság: 21.50 cm
Kategória:	Jog, Törvény / Jog, Törvény / Egyházi / Társadalomtudomány / Szociológia / Vallás / Vallástudomány / Történelem / Történettudomány / Irodalom / Szépirodalom / Esszék, Tanulmányok, Publicisztika

Ajánlja ismerőseinek is!

Kívánságlistára teszem ezt a könyvet!

Megnézem a tartalomjegyzéket!

ELŐSZÓ 
DR. ZÁMBÓ KÁROLY 
A JOG, ERKÖLCS ÉS VALLÁS KAPCSOLATA 
— A normák eredete Az emberi gondolkodás mint a normák eredete 
=_ A jogi norma gondolati valósága és (gondolati) alapelemei 
A gondolkodás transzcendens irányultsága mint a vallási 
norma sajátos értelemben vett eredete és közvetett forrása 
A gondolkodás közösségi irányultsága mint az erkölcsi norma 
eredete 
ki Az egyén személyes szabadsága 
42. A személy mint a szabadság alanya 
4.3_ A szabadság tárgya: a cselekvés 
44 A szabadság veszélyeztetettsége 
45_ Az objektív valóság kérdése és az erkölcs kapcsolata 
S_ A jogi norma gondolati háttere 
51_ A személy mint jogalany keresztény gyökerei 
5_1_1. A személy méltósága a jogrendszerben és az 
államrendszerben 
5_1.2. Jogok és kötelezettségek egyensúlyának felborulása a 
személy absztrakt szemlélete által 
5.1.3. A személy méltóságának újrafelfedezése a teremtés és a 
teremtettség keresztény gondolatának segítségével 
5.1.4. A jogtudomány megközelítési lehetőségei a személyi 
méltóság keresztény felfogásához 
52. Az ember mint a jogi, vallási és erkölcsi normák címzettje 
52.1. A közös gondolat mint a társadalom összetartó ereje 
5_2.2. Globális szükséghelyzet 
Bibliográfia 
DR. ANTALÓCZY PÉTER 
A VALLÁSSZABADSÁG ÚJ DIMENZIÓI A POSZTMODERN 
KORBAN 
1. A vallásszabadság elméleti megközelítése 
2. A vallásszabadság jogi keretei 
3. A vallásszabadság és a posztmodern társadalom 
3.1. A globalizáció és a kulturális sokszínűség hatása a vallásra 
3.2. Az identitás és a vallás közötti interakciók 
3.3. A szekularizáció és a vallási újjáéledés 
4. Interaktív technológiák és a vallásgyakorlás 
5. Virtuális szertartások és istentiszteletek: előnyök és hátrányok 
Összegzés 
Bibliográfia 
DR. DOMBRÁDI KRISZTIÁN 
A VALLÁS, SZEKULARIZÁCIÓ, JOGREND ÉS A 
HÉTKÖZNAPI ERKÖLCS EVOLÚCIÓJA 
Bevezetés 
1. Aktuális tendenciák 
2. Jog, erkölcs, vallás: összefüggések és eltérések 
2.1. Vallás 
2.2. Az erkölcs 
2.3. A jog 
Összegzés 
Felhasznált irodalom 
DR. DOMBRÁDI KRISZTIÁN 
VALLÁSSZOCIOLÓGIA MINT T Cl DÁSSZOCIOLÓGIA, 
TRENDEK ÉS KIHÍVÁSOK 
Bevezetés 
1. A szekularizáció 
1.1. A szekularizáció hatása a vallás társadalmi szerepére 
1.2. Szekularizációs elméletek 
1.2.1. Klasszikus szekularizációs elméletek 
1.2.1.1. Max Weber 
1.2.1.2. Peter Berger 
1.2.2. A funkcionalista megközelítések 
1.2.2.1. Émile Durkheim 
1.2.2.2. Talcott Parsons 
1.2.3. Posztszekularizációs elméletek 
1.2.3.1. Jürgen Habermas 
1.2.3.2. Charles Taylor 
1.3. A szekularizációs elméletek kritikája 
1.4. A szekularizáció megjelenése különböző kulturális 
kontextusokban 
1.4.1. Nyugat-Európa 
1.4.2. Kelet-Európa és Oroszország 
1.4.3. Egyesült Államok 
1.4.4. Latin-Amerika 
1.5. A jövő perspektívái 
2. A vallási pluralizmus 
2.1. A vallási pluralizmus fogalma és elméleti alapjai 
2.2. A vallási pluralizmus társadalmi hatása és kihívásai 
2.3. A vallási pluralizmus jövője 
3. A multikulturalizmus 
3.1. A multikulturalizmus fogalma és elméleti háttere 
3.1.1. A liberális multikulturalizmus 
3.1.2. A posztkoloniális multikulturalizmus 
3.1.3. A kritikai multikulturalizmus 
3.2. A multikulturalizmus társadalmi hatásai 
3.3. A multikulturalizmus kritikája és kihívásai 
3.3.1. A társadalmi kohézió és a multikulturalizmus feszültsége 
3.3.2. A nemzeti identitás válsága 
3.3.3. A migráció és az integráció kérdése 
4. Vallási fundamentalizmus és radikalizmus 
4.1. A vallási fundamentalizmus és radikalizmus definíciója és 
jellemzői 
4.1.1. A vallási fundamentalizmus 
4.1.2. A vallási radikalizmus 
4.2. Társadalmi hatások, biztonságpolitikai kihívások 
4.2.1. Társadalmi hatások 
4.2.2. Biztonságpolitikai kihívások 
4.2.2.1. Kulturális és politikai feszültségek 
4.2.2.2. Terrorizmus 
4.2.2.3. Migráció és menekültválság 
4.2.2.4. A társadalmi berendezkedés destabilizálása 
Összegzés 
Bibliográfia