Úgy tűnik, hogy a JavaScript le van tiltva, vagy nem támogatja a böngésző. Sajnáljuk, de az oldal néhány funkciójának működéséhez, többek között a rendeléshez engedélyeznie kell a JavaScript futtatását böngészőjében. Köszönjük!

Vallomástöredékek

Vallomástöredékek - Mezei Mária - Régikönyvek
(0 vélemény)

1983. ​április 20-án halt meg Budakeszin Mezei Mária színésznő, kiváló művész. (Nevének írásmódjáról megoszlanak a források. Életének egy szakaszában y-ra végződően használta, hiszen ez volt – Mezey – a család eredeti neve, csak buzgó negyvennyolcas apja írta i-vel. Később már maga is csak a Mezei változatot használta.) 1909. október 16-án született Kecskeméten; édesanyja nem sokkal a szülés után gyermekágyi lázban meghalt. Földműves családból származó és önerejéből ügyvéddé lett apja, miután a Kecskemétet sújtó 1911-es nagy földrengés összedöntötte házukat, családjával és egy megözvegyült asszonnyal menekülésszerűen elhagyta a számára szenvedést és pusztulást hozó várost. Előbb Erdélyben, majd Mária hároméves korától Szegeden éltek, ahol apja 25 éven át – haláláig – folytatott ügyvédi praxist. Mezei Mária kora gyermekkorától zaklatta azzal édesapját, hogy színésznő szeretne lenni, de ő hallani sem akart róla, a színészetet hazugnak tartotta, nem hitte, hogy álruhában is lehet harcolni az igazságért. (Pályája végén a színésznő belátta: apjának igaza volt.) Aztán az apa fölvitte érettségiző lányát Pestre Hevesi Sándorhoz, döntse el ő: színésznő vagy tanárnő legyen belőle. A kitűnő direktor és színészpedagógus csak annyit mondott a kövérkés vidéki lánynak: fogyjon le tíz kilót és jelentkezzen ősszel az akadémián. Ekkor már öt hónapos magzatot hordozott a szíve alatt Mezei Mária, s ez egy időre más irányt szabott életének. Titokban abortuszt végeztetett Pesten (többé soha nem lehetett gyermeke), de apja megtudta, s követelésére férjhez ment és beiratkozott a szegedi bölcsészkarra. Nyelvészetet és – egyedüli női hallgatóként – filozófiát tanult három szemeszteren át, aztán mégis a rivaldát választotta. Rózsahegyi Kálmán színitanodája után Miskolcon kezdte a pályát 1931 őszén. Itt kezdte el koromfekete haját szőkére festeni, s mivel a hajfesték gyenge volt, így lett vörös Mezey, amit később a franciás Mezey címkéje váltott fel. Hősnők helyett kokott csábítókat, búgó hangú végzetasszonya-szerepeket játszott könnyed darabokban. A férfiak mindenesetre megfordultak utána az utcán. 1935-től már a pesti utcán, mivel a Kamara, a Belvárosi, majd a Vígszínház színpadán formálta meg a kacér dámákat, léha asszonyokat. Az 1940-es években már igazi sztár volt. Komolyabb szerepeket is osztottak a vörös démonra, például Bárdos Artúr ekkor bízta rá Sommerset Maugham Színház című darabjában a színésznő Júlia szerepét, aztán Ibsen drámájában (Rosmersholm) alakította Rebekka Westet. 1936-tól filmezett, az Aranyember Athalie-jaként – egy kiváló karakterszerepben – mutatkozott be a vásznon. 1944-ben, a német megszállás alatt nem vállalt fellépést, fölmenekült a Tátrába, s ott rátalált hitére. 1946-ban szerepelt újra a Belvárosi Színházban, majd méltatlanul mellőzték. 1945 előtt azzal vádolták, hogy zsidóbarát, a fordulat éve után meg polgári kacattá nyilvánították az illetékesek. Kabarékban, esztrádműsorokban lépett fel. Éjszakánként – pénzkereset végett – bárokban énekelt sanzonokat (a szintén margóra helyezett Cziffra György zongoraművész kísérte), s éjféltájban Ady istenes verseit szavalta, zsoltárokat énekelt a füstös félhomályban. Az akkori kultúrpolitika azonban sem a franciás, sem a zsoltáros Mezeire nem tartott igényt. Megváltás, amikor 1949-ben az Operettszínházba kerülhetett, aztán innen is mennie kellett: a Vidám Színpad következett. Megpróbálta túlélni a színészi tetszhalált: barátai, Tamási Áron és Lajtha László 1952-ben erdélyi népdalokból parányi színpadi jelenetet szerkesztettek számára. A Bujdosó lány című magánszámot a cenzúra kilenc alkalom után betiltotta, mondván, Miért nem szovjet dalokat népszerűsít a művésznő? 1954 után két évig ismét az Operettszínház tagja volt, aztán második sztárkorszaka következett: 1962-ig a Madách, 1962-64-ben a Petőfi Színház, 1964 és 1970 között a Nemzeti Színház társulatában lépett fel. Remek szerepeket alakított százas szériákban, többek közt Warrennét G. B. Shaw darabjában, háromrészes önálló estjével pedig végigjárta az országot, a határon túli magyarlakta területeket, Párizs, New York, Torontó magyar kolóniáit. Újra filmezett (Édes Anna, A Noszty fiú esete Tóth Marival, Mici néni két élete, Tiltott terület), megromlott egészségét azonban 1970-ben összeroppantotta az influenza. Ekkor teljesen visszavonult budakeszi házába, s tizenhárom évig harcolt napról napra az életéért. Erős hite és igaz társa segítette ebben. Sok küzdelem után 1981-ben megjelenhetett Vallomástöredékek című kötete, amely életéről, színészetéről, hitéről született írásait tartalmazza. Rá két évre csendesen távozott a múlt század egyik kiemelkedő – hivatalos szakmai elismerésben alig részesült – művésze.

Kiadó:
Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya
Kiadás éve:
1987
Kiadás helye:
Budapest
Nyomda:
Egyetemi Nyomda
ISBN:
9633002559
Kötés típusa:
kemény papírkötés
Terjedelem:
367 oldal
Nyelv:
magyar
Méret:
Szélesség: 17.00cm, Magasság: 24.00cm
Kategória:
Ajánlás 7
Könyörgés 9
Kalandozás 15
Névjegy 37
Egy igaz ember élete 83
Egy igaz ember élet (Pesti Napló, 1938) 85
Iránytű kell a rengetegben (1947) 91
Levél Sebestyén Mihálynak (1977) 99
Bujdosó lány 107
Emlékezés Tamási Áronra (1979) 109
Jeles kecskemétiek (1963) 114
Levél az Ártatlan Emberhez (1961-63) 116
Tükörcserép és törmelék a Titokfiókból 137
Hiszek az igazságban (1965) 137
Levél Both Bélához (1965) 138
Egyiptomi varázslat (1962) 147
Isten küldte vályogváram története (1969) 153
Az Egyszemélyes Szeretet-Színház 167
(Életem története három tételben) 167
Készülődés 170
Útközben 189
Intermezzo 207
A Cél előtt (1975) 239
Az úristen levele 243
Levél az emberhez 245
Hoztam Valamit a Hegyekből 252
Izgága Jézusok 265
In memorian Latinovits Zoltán 265
Rónay György L. Z. emlékezete (1976) 267
Karácsonyi Levél (levelek) (1967-1976) 271
Ady: Izgága Jézusok 286
Latinovits Zoltán: "Az izgága Jézusok" - Bevezető 289
Márai Sándor: Halotti beszéd 295
Tamási Áron: Felelet 297
Fáy Ferenc: Sütkérezés (L.Z.nek) 299
A pacsirta 301
Előjáték a meredek lépcsőn (1978) 303
Anouilh: A Pacsirta (vázlat, 1959) 321
Zárszó (1978) 338
Utójáték 339
Köszöntő-köszönet (1972) 341
Bizonyságtétel (1972) 349
Veszprémi feltámadás (1980) 353
Levél Apámnak (1981) 357

Mezei Mária

1909 - 1983
Mezey Mária (Kecskemét, 1909. október 16. – Budakeszi, 1983. április 20.) magyar színésznő, érdemes és kiváló művész.

Mezei Mária  további könyvei

30%
Hűségpont:
 
Antikvár könyv
1 500 Ft 1 050 Ft
30%
Hűségpont:
 
Antikvár könyv
1 100 Ft 770 Ft
30%
Hűségpont:
 
Kiadás éve: 1998
Antikvár könyv
1 600 Ft 1 120 Ft

Az Ön ajánlója

Még nincs vélemény a könyvről, legyen Ön az első aki véleményt ír róla...