Úgy tűnik, hogy a JavaScript le van tiltva, vagy nem támogatja a böngésző. Sajnáljuk, de az oldal néhány funkciójának működéséhez, többek között a rendeléshez engedélyeznie kell a JavaScript futtatását böngészőjében. Köszönjük!

Válságos évtizedek A 20. század első fele közép- és kelet-európai történetének interpretációja

Válságos évtizedek - Berend T. Iván - Régikönyvek
Válságos évtizedek - Régikönyvek Válságos évtizedek - Régikönyvek Válságos évtizedek - Régikönyvek Válságos évtizedek - Régikönyvek Válságos évtizedek - Régikönyvek Válságos évtizedek - Régikönyvek
(0 vélemény)

A könnyed, olvasmányos formában megírt, sok képi és szövegillusztrációt közlő könyv egy nagy ívű tudományos pálya fontos állomása. Egyúttal igazi közönségsiker is: 1982-es első kiadását már 1983-ban követte a változatlan második. A szerzőnek a kötet témájából tartott cambridge-i előadás-sorozatát 1986-ban a Cambridge University Press kötetben tette közzé. A siker elsősorban a sokak által oly régóta s oly lankadatlan érdeklődéssel kísért téma újszerű és átfogó, sok szempontú megközelítésének szólt - de bizonyára a témának magának is. A két világháború közötti Kelet- és Közép-Európa ellentmondásos történelmének, válságainak és erőfeszítéseinek, gyászos és kusza, elkeserítő és távoli reményeket ébresztő eseményeinek - a közelmúltnak. S e válságos évtizedek számos szereplőjének: politikusoknak és ideológusoknak, katonáknak és tudósoknak, diktároroknak és művészeknek. A jelenlegi, átdolgozott változat mintegy egyharmados terjedelmi bővítéssel, lényeges szerkezeti átalakításokkal sok újdonságot tartalmaz. A szerző az eredeti kézirat 1980-as lezárása óta - a lengyel, amerikai és angol kiadás előkészítésével is összefüggésben - megszakítás nélkül tovább dolgozott a könyvön. Ennek eredményeként korábban nem tárgyalt kérdések bekapcsolásával árnyaltabban, sokoldalúbban és a vizsgált térség kisebb országainak szélesebb körű áttekintésével mutatja be a munka központi gondolatát: a századforduló körül Közép- és Kelet-Európában a gazdasági, társadalmi, politikai és nemzeti-birodalmi modernizálás, felzárkózás félsikereiből és kudarcaiból bontakozott ki az a lázadás, amely hol forradalomként, hol jobboldali radikalizmus képében, esetenként a korábban elmaradt nemzeti forradalmak kései pótlási törekvéseként, illetve mindezek keveredéseként jelent meg századunk első felében. Az új kiadásban jelentősen gyarapodott az ideológiai és politikai folyamatok elemzése, teljesebbé vált s a történelem egészének szervesebb részeként jelenik meg a művészetek tárgyalása. Az eredetileg is újszerű, értékes képanyag felfrissült, számos újabb, ritkaságszámba menő portréval és művészeti reprodukcióval egészült ki.

Kiadó:
Magvető
Kiadás éve:
1987
Kiadás helye:
Budapest
Kiadás:
Harmadik, bővített, átdolgozott kiadás
Nyomda:
Kner Nyomda
ISBN:
9631409295
Kötés típusa:
egészvászon, kiadói borítóban
Terjedelem:
534 oldal + 28 oldal melléklet
Nyelv:
magyar
Méret:
Szélesség: 17.00cm, Magasság: 24.50cm
Súly:
1.20kg
Kategória:
Előszó az első kiadáshoz 13
Előszó a harmadik kiadáshoz 18

I. A válság gazdasági-társadalmi talaja,
a lázadás ideológiai és művészeti kifejezése
az első világháború körül

Az ELMARADÁS ÉS FELZÁRKÓZÁS KETTŐSSÉGE 23

Nyugat-Európa két forradalma és tőkés előretörése (23). Kihívás az elmaradók-
nak: csábítás és fenyegettetés (23). Társadalmi reformok Porosz- és Oroszország-
ban és a török birodalomban (24). A balkáni átalakulás (25). A magyar forrada-
lom és kiegyezés (25). A világgazdasági rendszer szerepe a lemaradók bekapcso-
lódásában (26). A vasút szerepe, gazdasági továbbgyűrűző hatása (27). A mező-
gazdaság és az exportágazatok (28). Munkamegosztás és lemaradás a Balkánon
(29). Az orosz birodalomban (29). Magyarországon (30). A Habsburg-birodalom
nyugati területei és Németország iparosodása és felzárkózása (30). Az Elba határ-
vonal. Hová tartozik Németország? (32).

A TÁRSADALMI FEJLŐDÉS KÖZÉP- ÉS KELET-EURÓPAI ÚTJAI: „ERSATZKLASSE"
ÉS A „CSONKA TÁRSADALMAK" 38

A társadalmi-politikai forradalom hiányának torzító hatásai (38). A földkérdés és
a „nemesi társadalmak" maradványa (38). Az „Ersatzklasse" és az erős hatalom
Németországban (39). A „durch Schlamperei gemildert" Habsburg-hatalom
(40). A magyar és lengyel úri társadalmak (40). A balkáni „csonka társadalmak"
és a parvenü katonai-bürokratikus elit (42). Az új burzsoázia gyengesége és
a „hézagpozíciók"; a „zsidókérdés" kialakulása (43). Kisebbségek, nemzetiségi
elnyomás, nemzeti függetlenségi törekvések (52). A gazdasági szintkülönbségek
ellenére hasonló társadalmi-politikai feszültségek (54). A kapitalizmus éles
ellentmondása: az első világháború (55). Béke helyett „húsz év fegyverszünet"
(61).


VÁLSÁGÉRZET ÉS VÁLTOZTATNI AKARÁS: A LÁZADÁS NEMZETI, JOBBOLDALI-
RADIKÁLIS ÉS OSZTÁLYFORRADALMI IDEOLÓGIÁI 64

A lázadás nemzeti ideológiája 64
A nemzeti kérdés eltérő vonásai: az előzmények (64). A nemzeti ideológia
eltérő tartalmi vonásai: államnemzet és kultúrnemzet (67).

A retrográd lázadás ideológiája - az irracionalitás „ésszerűsége" 74
Támadás az ipari forradalom angol ideológiája ellen: Fichte és List (74). A lema-
radók ideológiája: frontvonal a „proletár nemzetek" és a „tőkés nemzetek"
között (78). A lemaradottak és kielégítetlenek új értékkeresése és a völkisch moz-
galom (80). Völkisch népeszme, Hegel jog- és államfilozófiája- és a náci ideológia
(80). Szabó Dezső és Szekfű Gyula (83). Naumann Mitteleuropa-terve és Moeller
van den Bruck „harmadik birodalma" (85). Spengler: A Nyugat alkonya és
a „porosz szocializmus" hajnala (86). A fasizmus eszméi Romániában (90).
A fasiszta mozgalmak társadalmi „egyenlősítő" programja: a korporatív rendszer
(91). A nemzetiszocializmus társadalmi programja és a „zsidókérdés" (93).
A „keresztény eszme" az új ideológiában (99). Az uralkodó ésszerűség tagadása,
az irracionalitás „ellencivilizációja" a „barbár modernizmusban" (102). Ideoló-
giatörténeti rejtély? - fasizmus Franciaországban (104). A szociáldarwinizmus és
a neofita Chamberlain (105). A „szociálfreudizmus" (107).

Az osztályforradalom és az elmaradottságból való kitörés összekapcsolásának
ideológiája-a leninizmus 110
Az elmaradottság, a „halottan is élő múlt" forradalmasító hatása (110). A német
munkás-tömegmozgalom (111). Egyéni terror és forradalmi tömegakciók Orosz-
országban (112). Parasztmozgalmak és a román felkelés (114). A marxista mun-
kásmozgalom és elmélet válaszúton (114). Bernstein és a reformizmus (115).
Kautsky és a Marx utáni marxizmus kezdetei (116). Hilferding - a finánctőke
értelmezése és út a „szervezett kapitalizmus" ideológiájához (119). Rosa Luxem-
burg: a marxizmus és az elmaradott világ kérdésének összekapcsolása (121).
Újabb hozzájárulás a marxizmus imperializmuselméletéhez: N. Buharin (125).
A leninizmus elmélete: proletárforradalom az elmaradott országokban (126).

VÁLSÁGÉRZET ÉS VÁLTOZTATNI AKARÁS:
A MŰVÉSZET FORRADALMA - A FORRADALOM MŰVÉSZETE 133

A világkép és a művészet változásai a 19-20. század fordulójától (134). A művé-
szeti lázadás és Közép- és Kelet-Európa (143). Az irodalom: Kafka, Musil, Maja-
kovszkij, Urmuz és a többiek; az avantgarde - „pofon a közízlésnek" (145).
A „rendezői" színház új törekvései (153). A film megjelenése: a varázslók és
a Gólem (154). A zenei forradalom: Arnold Schönberg, Igor Sztravinszkij, Bar-
tók Béla és a többiek (158). A hagyományos szépség és harmónia tagadása a


képzőművészetben: Kandinszkij, Kupka, Chagall, Kokoschka, Nolde, Gabo,
Archipenko és a többiek (163). A bécsi építészek és Gropius — a célszerűség (168).
„A rombolás is alkotás" — a Dada-mozgalom lázadása (171). A múltat végképp
eltörölni: konstruktivizmus, aktivizmus, Larionov, Goncsarova, Malevics, Tat-
lin, Rodcsenko és Kassák (174). „A művészet átformál bennünket — és mi átala-
kítjuk környezetünket" (179).

II. Osztályforradalom a kapuk előtt;
ellenforradalom, nemzeti forradalom
és „preventív ellenforradalom" a kapun belül

OSZTÁLYFORRADALOM A KAPUK ELŐTT 186

1917 két orosz forradalma és Október győzelme (186). Magyarország két forra-
dalma (189). A német munkásság megújuló forradalmi rohamai (196). Forra-
dalmi mozgalmak Ausztriában (204). Forradalmi-demokratikus kormányzat
Bulgáriában (208). A kör bezárul: a forradalmi törekvések leverése (209).

Az OSZTÁLYFORRADALOM ALTERNATÍVÁI: ELLENFORRADALMAK, A PERIFÉRIÁK
„PREVENTÍV ELLENFORRADALMA" ÉS „NEMZETI FORRADALMA!" 211

Az ellenforradalom áradata Magyarországon, Bulgáriában, Németországban és
Ausztriában (211). „Preventív ellenforradalmak" — menekülés az erős kezű kor-
mányzatokhoz (219). Fasiszta mozgalmak Németországtól Romániáig (221).
Nemzeti forradalmak; a fejlődés a kis népeknek kedvez? (Csehszlovákia, Jugo-
szlávia, Románia) (227). Új soknemzetiségű államok és belső nemzeti ellentéteik,
új kisebbségi elnyomások (239). Vallási megosztottság és a vallás különleges sze-
repe (241). A lengyel eset (243). „Nemzeti forradalom" egy féltörzsi társadalom-
ban: Albánia (249). A térség legsajátosabb nemzeti mozgalma, a zsidó „nemzeti
forradalom" (251). Nemzeti forradalom és „nacionalista forradalom" (257).
Ellenforradalmak, nacionalista retrográd társadalmi lázadások és a nemzeti for-
radalmak kapcsolata (260). A közép- és kelet-európai folyamatok kapcsolata
a tőkés fejlődés általános megtorpanásával (263).

GAZDASÁGI NACIONALIZMUS ÉS EREDMÉNYEI 266

Reményvesztés, gazdasági hanyatlás, káosz, inflációk (266). A világgazdaság
mélyreható átalakulási folyamatai (269). Lelassulás és technikai-strukturális át-
alakulás (271). Erőfeszítés az egyensúly helyreállítására, hitelek és stabilizációk
(279). A szabad kereskedelem elve és a gyakorlat (281). A nacionalista gazdaság-


politika elve és a gyakorlat (282). Védővámos elzárkózás, önállóság és önellátás,
importpótló iparosítás (283). Agrárprotekcionizmus az iparosodott országokban
(287). A nemzetközi kereskedelem hanyatlása (289). A helyreállítás termelési
sikerei (290). A modern technikai-szerkezeti átalakulás hiánya, fokozódó lemara-
dás (291).

III. A harmincas évek: különleges gazdasági
válság; társadalmi változások; politikai „jobbra
át"; a válság művészete — a művészet válsága

A KÜLÖNLEGES HATÁSÚ VILÁGGAZDASÁGI VÁLSÁG 297

A világgazdasági válság kirobbanása (297). Válságmagyarázatok: Galbraith,
Kondratyev, Varga Jenő, Sztálin (299). Közép- és Kelet-Európa és az agrárvál-
ság (302). A cserearányok romlása és hatásai (303). Szerkezeti változások és ter-
melési sikerek (304). Hitelválság és az adós országok kálváriája (307). Az agráror-
szágok mérsékeltebb ipari visszaesése (309). Az iparosodott közép-európai orszá-
gok ipari válsága (310). Németország súlyos helyzete (311). A közép- és kelet-
európai országok különlegesen súlyos válsága, vagy sajátos szerkezeti válság
(313). A modern gazdaságszerkezeti átalakulásnak és a relatív versenyképesség
növelésének elmaradása (317). Az új exportágazatok szerény eredményei (319).
A külkereskedelem merev szerkezete (321). A súlyosabb válság egyben a szerke-
zeti lemaradás válsága is (323). Eredményes pénzügyi szükségintézkedések az
összeomlás elhárítására (323). Végletes elzárkózás, importpótló erőfeszítések, az
állami beavatkozás intézkedései (326). A beavatkozás közgazdasági elmélete:
Keynes és hatása (328). A beavatkozás kelet-európai eredménye: az életképtelen
megkapaszkodása a Taigetosz peremén (330). A náci Németország gazdasági
behatolása a térségbe; a regionális gazdasági megállapodási rendszer (331).

TÁRSADALMI VÁLTOZÁSOK: Új ERŐK ÉS TÉNYEZŐK 334

A parasztság színre lép (334). A középrétegek térnyerése és elbizonytalanodása
— kapcsolódása az „uralkodó középosztályhoz" (341). A munkásosztály új rétegei
és a demoralizáló munkanélküliség (345).

POLITIKAI REAKCIÓ: NYITÁS JOBBRA, DIKTATÚRÁK
ÉS A FASIZMUS ELŐRETÖRÉSE, A SZEMBESZEGÜLŐ ERŐK VERESÉGE 348

Reményvesztés és kilátástalanság — jobboldali radikalizálódás: Németország
(348). Dollfuss: a politikai katolicizmus és a Heimwehr-fasizmus közötti komp-


romisszum (360). Merénylet a kancellár ellen; dollfussizmus Dollfuss nélkül
(365). „Radikális operációk". Törekvés totális rendszer bevezetésére: Gömbös
kormányalakítása Magyarországon (367). Fasiszta tömegpárt és vele versenyző
magyar kormányok (370). Diktátor nélküli diktatúra Pilsudski után Lengyelor-
szágban (371). Királyi diktatúrák a Balkánon (374). A fasizmusok és a diktatóri-
kus rendszerek jellege (384). „Alternatív forradalom" vagy a forradalom alterna-
tívája (387). Kispolgári középrétegek, státusvesztettek és bizonytalan egziszten-
ciák szerepe (387). Az „őrmesterek fasizmusa" (391). A diktatúrák valódi osz-
tályjellege (391). A periferiális helyzet, a kiszorítottság minta fasizmus általános
talaja (394). Fasizmus és válság: egy régebbi kérdés újrafogalmazása (396). Elzárt
út balra - a progresszió erőinek széttagoltsága és hosszas szembenállása -radika-
lizálódás jobbra (399). A világ szervezetének átalakulása: a jobbratolódás nem-
zetközi kerete, a Duna-völgyi összefogás kudarca (406).

A VÁLSÁG MŰVÉSZETE - A MŰVÉSZET VÁLSÁGA - A VÁLSÁGGAL
SZEMBESZEGÜLŐ MŰVÉSZET 412

Politika és kór-szellem (412). A nácizmus művészeti politikája (415). Két kiállí-
tás 1937-ben (421). Nemzetiszocialista naturalizmus (423). A nácizmus propa-
gandacélú filmjei - „Az akarat diadala" (427). A birodalmi építészet klasszicizáló
megalomániája (432). Novecento hatások és az akadémizmus térhódítása (439).
A konstruktivizmustól a „vasbeton torony"-ig; a Bauhaustól a kommercializált
formatervezésig (450). A kommercializált művészet „Meseautója"; a giccs (464).
A „dadaista valóság" elleni lázadás az értelem nevében: visszatérés a valósághoz
(472). Az irracionális meghódításának, a társadalom és egyén felszabadításának
törekvése a szürrealizmusban (474). A haláltudat, az univerzális „katasztrofiz-
mus" művészete (481). Művészetet akarunk, és elnémítanak a politikával - poli-
tizáljunk, hogy felszabadíthassuk a művészetet (483). A dokumentarizmus való-
ságigénye. A magyar szociográfiai irodalom, a román és szlovák grafika, a cseh,
német és lengyel dokumentum-realista film (484). Az ész győzelme a démon fe-
lett: Thomas Mann; a fenyegető, de nevetségessé tett démona tragikus-groteszk-
ben; Kr1e2a, apek, Gombrowicz (487). A világjavesztett ember másolata, a tár-
sadalmi forradalom és a modern művészet új összekapcsolása: Brecht, József
Attila, Derkovits Gyula (493). Az elnémulás és jajkiáltás, a népek testvérré válá-
sának zenéje: Janáéektől és Szimanowskitól a Schönberg-iskoláig, Sztravinszki-
jig és Bartókig (499). Emberi-művészi helytállás: a válsággal szembeszegülő
művészet (505).

JEGYZETEK 507
NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ 515
KÉPEK JEGYZÉKF 527

Berend T. Iván

1930 -
Berend T. Iván (Berend Tibor Iván, Budapest, 1930. december 11.) Kossuth-díjas magyar történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia. 1973 és 1979 között a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem rektora, 1985 és 1990 között az MTA elnöke, 1988 és 1989 között a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága tagja. 1990-től a University of California at Los Angeles (UCLA) professzora. A magyar és közép-európai gazdaságtörténet neves kutatója.

Berend T. Iván  további könyvei

Az Ön véleménye

Még nincs vélemény a könyvről, legyen Ön az első aki véleményt ír róla...