Változó szelek

Nem szabad verset írni, csak olyankor, mikor szemed kiégne a haragtól vagy örömöd iszonyú méretéhez a "túláradó" jelző is szegényes. Csak olyankor szabadna írni verset, mikor kihagy sejtekbe-mart fegyelmed és ösztönöd mitsem latolva mozdul a fontolások rakta falakon túl - írja Baranyi Ferenc új kötetének egyik - ars poetica-szerű - költeményében. Megfogalmazva a költészet értelmét önmaga számára és azok számára is, akik a költészettől várnak útmutatást, eligazítást életük problémáiban. De a költői szó csak akkor töltheti be közösségi feladatát, ha a poéta teljes hittel és őszinteséggel mondja ki, amit tapasztal, gondol és érez. Baranyi Ferenc - egyik legnépszerűbb fiatal költőnk - ezek közé a poéták közé tartozik. Ezért van mondandójának hitele, költészetének lelkes tábora, fiatalok, akikben ugyanaz az igény munkál a nyíltságra, szókimondásra, a mások gondjával-bajával való törődésre. Baranyi szuggesztíven hatásos, világos mondanivalójú lírája ezeknek a fiataloknak a magatartását, gondolatait és vágyait fejezi ki, de nemcsak kifejezi, hanem irányítja is, a társadalmi felelősség, az értelmes munka, a kritikus tisztánlátás útjára.

Mutass kevesebbet