Váratlan fordulat

Részlet a könyvből: Rákapcsolt. A zöld Moszkvics még jobban nekilendült, kerekei szinte nem is érintették már az országút aszfaltját, felette repültek, mint a madarak. A fiatalember szilárd kézzel tartotta a kormányt. A nyitott kocsiablakon át bevágott a szél, a haját borzolta, arcát hűsítette. Két oldalt a Rómaipart lámpasora, mint megannyi csillag. De szép az élet! De jó rohanni, úrnak lenni a motor fölött! Az autóbusz keresztezésnél forgalmi rendőr állt, várnia kellett. A férfi szeretettel nézte, milyen higgadtak, nyugodtak mozdulatai. Most intett: mehet tovább! Lassított, jobbra fordult, azután ismét balra. Az Árnyas úton, amerre csak ellátott, fények ragyogtak, egy kerthelyiségből cigányzene hangja szűrődött ki, egy lampionos teraszon néhány pár táncolt összesimulva, az üdülők, és csónakházak sötétlő kertjei közt, ki-kivillant a folyó szalagja, vizén kis fénycsíkok táncoltak. S odafent a csillagok. Mennyi csillag! Millió, milliárd. Valamennyi neki ragyog. Koltai Péternek, a Különleges Műszergyár huszonkilencéves technikusának, aki saját kocsiján hajt itt a sötétlő fasorban és előre örül az előtte álló édes éjszakának.

Mutass kevesebbet