Vas- és vasbetonszerkezetek

A fémszerkezetek közül a legelterjedtebbek és különösen a 19. században nagy jelentőségűek voltak az építőiparban a vasszerkezetek. A vas első használatában nem szerepelt mint önálló szerkezeti anyag, hanem fával és téglával vegyesen alkalmazták. A technikai előrehaladás a vasszerkezeteknek nagymértékű fejlődéséhez vezetett a tervezésben és a kivitelezésben egyaránt. A statikai ismeretek birtokában és a vasanyag olyan természetű előállításában, amelyben annak kémiai és mechanikai tulajdonságait kísérleti úton is igazolták, sikerült gazdaságos vasszerkezeteket tervezni. Ezeket olyan nagy mértékben alkalmazták a magasépítésben, hogy az a 19. század egy egész építési korszakában, a magasépítésnek - különösen a födémszerkezeteknek - egyik nélkülözhetetlen építőanyagává vált. Az ipar és kereskedelem fejlődésével kapcsolatban új, nagyméretű épületek és csarnokok váltak szükségessé, és az ezekkel kapcsolatos feladatok megoldására igen alkalmasnak mutatkoztak a vasszerkezetek. A szerkezeti egyszerű vonalvezetés és a tiszta formák kialakítása jellegzetes építészeti megoldásokat tett lehetővé. A vasszerkezet első elterjedési korszakában, egészen a 20. század elejéig, szegecselt szerkezeteket alkalmaztak. A hegesztésnek a vasszerkezetek kapcsolatainak alkalmazása terén való kifejlődése további előrehaladást jelentett, amely nemcsak anyagmegtakarítást, de statikai vonalon egyes szerkezetekben egyszerűsítést és építészeti tekintetben is kedvezőbb kialakítású megoldásokat tett lehetővé. A századforduló idején a vasszerkezetek felhasználása nagymértékben el volt már terjedve, nemcsak ipari építkezéseknél, hanem főleg többemeletes épületeket is, így pl. az amerikai felhőkarcolókat, egyre nagyobb számban készítik könnyű acélvázas kiviteliben. Ennek alkalmazásával jelentékeny alapozási és falazási költséget takarítottak meg.

Mutass kevesebbet