Vér és kereszt - Harmadik kötet - A hatalom ereje

Kr. u. 1008-ban járunk, István megtette az első lépéseket a hatalom megszilárdítása érdekében. Az országra ugyanakkor számos külső és belső veszély leselkedik. Ajtony, a lázadó tartományúr a Tisza-Maros-Temes vidékén nem veti alá magát a törvényeknek, és István király háta mögött önálló diplomáciát folytat Bizánccal. A király türelme a végéhez ér, de kérdés, hogy elegendő-e az ország stabilitása érdekében Ajtony leverése? A történelem színpadán megjelenik a legendás Gellért püspök, hogy átvegye Imre herceg nevelését. Koppány öccsét, Vászoly herceget családjával együtt Nyitrába záratja a királyi parancs. Számtalan kérdés merül fel, és az egyik legfontosabb, hogy az áldatlan belső viszonyok mennyiben köthetők a Szent Római Birodalom császárához, és milyen célból, kiknek a közreműködésével folyt az országon belüli ellenséges szervezkedés. Eljutunk az 1029-1030-as évekig, amikor István király hatalma a fénykorát éli. A főszereplő család életének viszontagságain keresztül megismerhetjük a korszellemet, a katonai és diplomáciai törekvéseket, célokat. A magyarok királya, aki időskori politikáját a más országok belső ügyeibe való be nem avatkozásra építette, most első, valóban honvédő harcát vívja a német császárral. Jó úton halad a királyság? Vagy a külső és belső ellenség mindent tönkretehet István eddigi törekvéseiből, eredményeiből? Erre ad választ a trilógia befejező kötete.

Mutass kevesebbet