Verseny a vakcináért - A koronavírus elleni küzdelem hiteles története

"Egók, presztízs és profitérdekek ádáz harcának története, ami vérbeli thrillerként is olvasható." (Library Journal) Emlékszünk még? Kína egyik tartományában, a vuhani halpiacon rejtélyes vírus üti fel a fejét. Sokan kerülnek kórházba, többen az intenzív osztályra, és rengetegen meghalnak. A járvány világszerte rohamosan terjed. A kórházak folyosói is ágyakkal telnek meg, a kormányok a használható lélegeztetőgépeket számolják és szakértők vitatkoznak, kötelezővé tegyék-e a maszkviselést. Ekkor, 2020 elején már rengeteg tudós dolgozik a járvány megfékezésén és a vakcinán. Vajon ki nyeri az ádáz csatát az oltóanyagért? Brendan Borrell oknyomozó újságíró látványos képet nyújt arról, miképpen küzdöttek a vírussal - és egymással - a vakcinaversenyben részt vevő gyógyszergyárak. Könyve részletesen bemutatja az utóbbi évek legnagyobb amerikai kutatási és kormányzati összefogásának, a Warp Speed hadműveletnek a hátterét, amelyben olyan megacégek versenyeztek egymással, mint a Moderna, az AstraZeneca, a Johnson & Johnson, a Merck vagy a Pfizer és a vele együttműködő BioNTech. Ez utóbbi alelnöke és kimagasló kutatónője, a pályáját Magyarországon kezdő Karikó Katalin is szerepel a kötetben. A Verseny a vakcináért korunk holdutazással felérő orvostudományi csodájának teljes, megdöbbentő történetét meséli el. A könyvből hamarosan sorozatot készít az HBO a rendező-producer Adam McKay közreműködésével (Utódlás, Alelnök, A nagy dobás). A Los Angelesben élő Brendan Borrell neves újságíró; cikkei többek között a Bloomberg Businessweek, a National Geographic, a The New York Times című lapokban jelennek meg. A Verseny a vakcináért az első könyve. Részletek: A Moderna szabadalomgyárrá vált, és a szellemi tulajdonjogokból erődöt épített maga köré. De nem volt képes megkerülni Karikó és Weissman technológiáját. Utóbbiak szabadalmát hivatalosan 2012 októberében fogadták be. [...] A következő évben a Moderna kétszáznegyvenmillió dolláros üzletet kötött az AstraZenecával, hogy mRNS-alapú gyógyszerek kutatásában működjenek együtt, amelyek a károsodott szívizomszövetet hozhatják helyre, illetve a rákterápiában lehetnek használhatók. Úgy tűnt, az áttörés bármelyik pillanatban megtörténhet. Ahogy múltak az évek, Karikó szabadalmának egyre magasabbra kúszott az ára. A licenc tulajdonosa, Gary Dahl immár nem volt hajlandó továbbadni az mRNS-technológia licencét harmincmillió dollárnál kevesebbért. *** New Yorkban hamarosan olyan pánik tört ki, amilyet 2001. szeptember 11. óta nem láttak. Az országos szükségállapot 2020. március 13-i kihirdetése utáni héten a naponta a városból jelentett új Covid-19-fertőzések száma kétszázról felugrott kétezerre. Az emberek felhalmozták a kézfertőtlenítőt, és azzal törölgették le az Amazon-csomagjaikat is. Jóval gyanakvóbbak voltak a többi emberrel szemben, mint általában: a toronyházakban lakó szomszédaikkal, a járdán közlekedő gyalogosokkal. Bárki hordozhatta a vírust. Az utcákon uralkodó hang a mentők visszhangzó szirénázása volt. Amikor Frank Gabrin sürgősségi orvos március 19-én megérkezett a queensi St. John Episcopal Kórházba, hogy megkezdje a műszakját, éppen öt mentőből rakták le a betegeket egyszerre. Ez nem volt normális. "Nincsenek olyan védőfelszereléseink, amelyeket még ne használtunk volna - sms-ezte Gabrin az egyik barátjának. - Nincsenek N95-ös maszkok sem. *** Ha a februári és kora márciusi tévedéseket betudhatjuk a tagadásnak, a zavarodottságnak, valamint a rossz kommunikációnak, akkor az áprilist az ideológia és a türelmetlenség hatalomátvétele fémjelezte leginkább. Ekkor történt, hogy Trump egy sajtótájékoztatón felvetette, hogy megölhetjük a koronavírust, ha "nagyon erős fénnyel" világítjuk meg a testet, vagy esetleg fertőtlenítőszert fecskendezünk a szervezetbe, hogy ezzel tisztítsuk ki a tüdőket.

Mutass kevesebbet