Verstan

Name: Verstan
Price: 7112.00 HUF
Availability: InStock
Author: Szepes Erika
ISBN: 9632808606

Szepes Erika, Szerdahelyi István - Verstan, Budapest 1981 antikvár könyv

(0 vélemény)

Antikvár könyv

7 112 Ft

8 890 Ft

20%

Állapot

Készleten

Jó állapotú antikvár könyv

Partner

Kedvezményes

Enyhén kopott védőborító.

Ezt a könyvet külső partnertől szerezzük be Önnek, a szállítási idő hosszabb lehet, kérjük megrendeléskor ezt vegye figyelembe.

Várható szállítási idő: 4-7 nap

356

hűségpont

Hogy működik az alku?

A mű további kiadásai

A teljes lista

Verstan

Szepes Erika,Szerdahelyi István

Előjegyezhető

Verstan

Szepes Erika,Szerdahelyi István

Előjegyezhető

Verstan

Szepes Erika,Szerdahelyi István

Előjegyezhető

A mű további kiadásai

A teljes lista

Verstan

Szepes Erika,Szerdahelyi István

Előjegyezhető

Bővebb leírás

ISBN:	9632808606
Kiadó:	Gondolat
Kiadás éve:	1981
Kiadás helye:	Budapest
Nyomda:	Alföldi Nyomda
Borítótervezők:	ifj. Vaisz György
Nyomtatott példányszám:	15000
Kötés típusa:	egészvászon kiadói borítóban
Terjedelem:	598 oldal
Nyelv:	magyar
Méret:	Szélesség: 17.00 cm, Magasság: 25.00 cm
Súly:	0.90 kg
Kategória:	Irodalom / Irodalomtörténet / Általános / Irodalom / Irodalomtudomány

Ajánlja ismerőseinek is!

Kívánságlistára teszem ezt a könyvet!

Megnézem a tartalomjegyzéket!

O. BEVEZETÉS

0.1.   ELŐSZÓ                                                                     7

0.1.1. AZ ANYAGKIVÁLASZTÁS ÉS KIFEJTÉS SZEMPONTJAI                                7
0.1.2. A SZERKEZET                                                                8
0.1.3. ELVI SZEMPONTOK                                                            8
0.1.4. SZAKKIFEJEZÉSEK                                                            9
0.1.5. TECHNIKAI MEGOLDÁSOK                                                   9
0.1.6. FÜGGELÉKEK                                                             10

0.2. VERSTANI ALAPISMERETEK                                                   12

0.2.1. MI A VERS?                                                                 12
0.2.1.1. A vers és a költészet különbsége                                         12
0.2.1.2. A ritmus                                                                 13
0.2.1.3. A vers és a próza különbsége                                             15

0.2.2. A VERSRITMUS ÉPÍTŐELEMEI                                                   15
0.2.2.1. A vers alapvető ritmustényezői                                           15
0.2.2.2. A vers járulékos ritmustényezői                                          16

0.2.3. A MAGYAR KÖLTÉSZETBEN HASZNÁLT VERSRENDSZEREK                              19
0.2.3.1. Az ütemhangsúlyos verselés                                               19
0.2.3.2. Az időmértékes verselés                                                  21
0.2.3.3. A szimultán vers                                                         23

0.2.4. A MAGYAR KÖLTÉSZETBEN NEM LÉTEZŐ VERSRENDSZEREK                        24
0.2.4.1. A hangsúlyváltó verselés                                                 24
0.2.4.2. A hangsúlyszámláló verselés                                              24
0.2.4.3. A szótaghanglejtéses verselés                                            25
0.2.4.4. A szótagszámláló verselés                                                25

0.2.5. A VERS A TÖRTÉNELMI FEJLŐDÉSFOLYAMATBAN                                25

1. VERSTANI ALAPFOGALMAK                                                          28

I.I.   A VERSTAN                                                              29

1.1.1. A VERSTAN TÁRGYA ÉS MÓDSZERE                                               29
1.1.2. A VERSTAN TUDOMÁNYÁGAI                                                     29
1.1.2.1. A verstan tudományelmélete                                               29
1.1.2.2. A funkcionális és a leíró verstan                                        30
       1.1.2.2.1. Értékközömbösség és normativitás [31]                           31
1.1.2.3. A verselmélet                                                            32
       1.1.2.3.1. Az általános leíró verstan [32] 1.1.2.3.2. A versesztétika [32] 32
1.1.2.4. Az összehasonlító verstanok                                              32
1.1.2.5. A nemzeti verstanok                                                      33
1.1.2.6. Egyéb ágazat ok                                                          33
       1.1.2.6.1. Részkutatások [33] 1.1.2.6.2. A verselemzés [33] 1.1.2.6.3. Alkalmazott 
       verstan [34] 1.1.2.6.4. Verstantörténet [34] 1.1.2.6.5. Metrika [34)


1.1.3. A VERSTAN HELYE A TUDOMÁNYOK RENDSZERÉBEN           34
1.1.3.1. Verstan és irodalomtudomány                         34
     1.1.3.1.1. A prozódia [35]                              35
1.1.3.2. Verstan és ritmuselmélet                            35
1.1.3.3. A verstan segédtudományai                           35
1.1.3.4. A verstan mint segédtudomány                        36

1.2. A VERS                                                37

1.2.1. A VERS MINT NYELVI RENDSZER                           37
1.2.1.1. A vers és a szövegek különböző fajtái               37
     1.2.1.1.1. A vers meghatározása [37] 1.2.1.1.2. A külső és a belső beszéd szövege. 
     valamint az írott szöveg [38] 1.2.1.1.3. A nyelvi rétegek sajátosságai szerint elkülö- 
     nülő szövegek [38] 1.2.1.1.4. A vers mint írott és belső beszédkeli szöveg [39] 
     1.2.1.1.5. A „látható nyelv" [39]
1.2.1.2. A versritmus írásbeli meghatározottsága             40
     1.2.1.2.1. A vers csak írásban létező építőelemei [40] 1.2.1.2.2. A szubjektív hang- 
     súlyozás és hanglejtés kiiktatása [41] 1.2.1.2.3. Vers és szavalat [41]
1.2.1.3. A versritmus hangzásbeli meghatározottsága          42
1.2.1.4. A versritmus nyelvi rétegekhez igazodó sajátosságai 42
     1.2.1.4.1. A versritmus szabatos köznyelvi meghatározottsága [42] 1.2.1.4.2. A sza- 
     batos nyelvhasználattól eltérő sajátosságok a versben [43]
1.2.1.5. A vers mint metarendszer                            43
     1.2.1.5.1. A metarendszer [43] 1.2.1.5.2. A köznyelv mint a vers természetes alap- 
     ja [44]

1.2.2. A MONDAT ÉS A SZÓ SAJÁTOSSÁGAI A VERSBEN              45 
1.2.2.1. A szöveg tagolódása                                 45
     1.2.2.1.1. Értelmi tagolódás és versritmus [45] 1.2.2.1.2. Az enjambement [46] 
     1.2.2.1.3. A relatív szólamtagolódás törvénye [48] 1.2.2.1.4. A ritmus mint a _fogal- 
     mak dialektikájának jeltárója [49]
1.2.2.2. A szórend                                           50
     1.2.2.2.1. A „versmondattan" [50] 1.2.2.2.2. Az inverzió [50]
1.2.2.3. A szóalak                                           51 
     1.2.2.3.1. A hiátus [51] 1.2.2.3.2. A bővítés [52] 1.2.2.3.3. Az elhagyás [53] 
     1.2.2.3.4. A hangátvetés és helyettesítés [53]
1.2.2.4. A szünet                                            54
     1.2.2.4.1. A szünet az élőbeszédben [54] 1.2.2.4.2. A szünet az írott nyelvben [54] 
     1.2.2.4.3. A szünet a versben [55] 1.2.2.4.4. A szótagpótló szünet [55] 1.2.2.4.5. 
     A sorvégi szünet, hím- és nőzárlat [56] 1.2.2.4.6. Sormetszet. hím- és nőmetszet [56] 
     1.2.2.4.7. A cezúra és a dierézis [57] 1.2.2.4.8. A híd [58] 1.2.2.4.9. A ritmus- 
     követő sorok [58]

1.2.3. A SZÓTAGOK SAJÁTOSSÁGAI A VERSBEN                     58 
1.2.3.1. A szótag                                            58
     1.2.3.1.1. A nem létező szótag problémája [59] 1.2.3.1.2. A szótagnál kisebb egységek 
     ritmusa [59]
1.2.3.2. Az időtartam                                        60
     1.2.3.2.1. Az időmértékes vers szótagidő-értékei [61] 1.2.3.2.2. A mora [61] 
     1.2.3.2.3. A természetes rövid szótag [62] 1.2.3.2.4. Az egyezményes rövid szó- 
     tag [63] 1.2.3.2.5. A természetes hosszú szótag [63] 1.2.3.2.6. Az egyezményes 
     hosszú szótag [63] 1.2.3.2.7. A közös szótag [64] 1.2.3.2.8. A közömbös szótag; 
     a brevis in longo és biceps; az aiol bázis [65] 1.2.3.2.9. Az időmértékes verselés nyelvi 
     meghatározottsága [65] 1.2.3.2.10. A többi versrendszer szótagidő-értékei [65] 
     1.2.3.2.11. A tempó [67)


1.2.3.3. A hangsúly                            67
    1.2.3.3.1. A hangstilymaszk [68] 1.2.3.3.2. A szóhangsúly [68] 1.2.3.3.3. A fő- 
    hangsúly és a mellékhangsúly [69] 1.2.3.3.4. A szakasz- és mondathangsúly [70] 
    1.2.3.3.5. A szólamhangsúly [70] 1.2.3.3.6. Az értelmi hangsúly [71] 1.2.3.3.7. 
    Az érzelmi és a kérdő hangsúly [72] 1.2.3.3.8. A vershangsúly [72] 1.2.3.3.9. A rit- 
    mikai hangsúly [73] 1.2.3.3.10. A hangsúlyfokozatok [73] 1.2.3.3.11. A hangsúly- 
    váltó vers közös szótagjai [74] 1.2.3.3.12. A nyomaték mint a hangsúlyos és a 
    hosszú szótag közös nevezője [74]
1.2.3.4. A hanglejtés                          75
    1.2.3.4.1. A szótaghanglejtés [75] 1.2.3.4.2. A szakasz- és mondathanglejtés [75]

1.2.4. A HANGOK MINŐSÉGE A VERSBEN             77
1.2.4.1. A hangminőség                         77
    1.2.4.1.1. A hangfestés [77]
1.2.4.2. Az alliteráció                        78
    1.2.4.2.1. A nem ritmikus alliteráció [78] 1.2.4.2.2. A ritmikus alliteráció [79] 
    1.2.4.2.3. Az alliterációs rím [79]
1.2.4.3. A rím                                 80
    1.2.4.3.1. Hívó és felelő rím. vaksor. rímképlet [80] 1.2.4.3.2. A rímszó. a csonka. 
    a szétszóródó, a hézagos. az összegező és a sánta rím [81] 1.2.4.3.3. Hangrím és 
    szemrim [83] 1.2.4.3.4. Tájnyelvi és torzító rím [84] 1.2.4.3.5. Rímrejtvény [84] 
    1.2.4.3.6. A hím- és nőt-ím [85] 1.2.4.3.7. A tiszta rím és az asszonánc [86] 1.2.4.3.8. 
    A rimek szótagszáma [88] 1.2.4.3.9. A refrén [89]
1.2.4.4. A rímszerkezetek                      91
    1.2.4.4.1. A szomszédos és távoli rímek [91] 1.2.4.4.2. Az echórim [91] 1.2.4.4.3. 
    A belső rím [92] 1.2.4.4.4. A fonatos rím [93] 1.2.4.4.5. A kezdő- és a félsorrím [95] 
    1.2.4.4.6. A végrím [95] 1.2.4.4.7. Rímfajták a rimszerkezetben [96]
1.2.4.5. A rimek értéke és funkciója           97
    1.2.4.5.1. A túl könnyű rímek [97] 1.2.4.5.2. A kínrim [98] 1.2.4.5.3. A közhely- 
    rím [98] 1.2.4.5.4. A kifejező rim [98] 1.2.4.5.5. A rímes próza [99] 1.2.4.5.6. 
    A rím mint ritmustényező [100] 1.2.4.5.7. A rím pszeudofunkciói [101]
1.2.4.6. A rím története                       102
    1.2.4.6.1. A rím keletkezése [102] 1.2.4.6.2. A magyar rimelés történeti fejlődése [103]

1.2.5. A VERS RITMUSA 104
1.2.5.1. A ritmus fogalma                    104 
    1.2.5.1.1. A ritmus mint az egyedi konkrétságban nem létező jelenség [105] 1.2.5.1.2.
    A versritmus mint fizikailag nem létező jelenség [105] 1.2.5.1.3. A ritmus mint a 
    valóság elvont mozzanata [106] 1.2.5.1.4. A gondolatritmus [106] 1.2.5.1.5. A vers- 
    ritmus elvontsági foka [107]
1.2.5.2. Az ember ritmusérzéke               109
    1.2.5.2.1. Az emberi ritmusérzék kialakulása [109] 1.2.5.2.2. A ritmusérzékelés 
    mechanizmusának összetevői [109] 1.2.5.2.3. A ritmusérzékelés érzékszervi meg- 
    határozottsága [110] 1.2.5.2.4. A ritmusérzékelés gondolati meghatározottsága [111] 
    1.2.5.2.5. A ritmikai képzelet és a viszonylagos sorozatosság [111] 1.2.5.2.6. A rit- 
    mikai gondolkodás és a verselöző. ütemelőző [112] 1.2.5.2.7. A ritmikai gondolkodás 
    és a ritmustörések értékelése [113] 1.2.5.2.8. A ritmusérzékelés szubjektivitása [113]
1.2.5.3. A versritmus társadalmi objektivitása 114 
    1.2.5.3.1. A társadalmi objektivitás [114] 1.2.5.3.2. A kodifikált szabályok normatív
    ereje [115] 1.2.5.3.3. A gyakorlatban alkalmazott, nem tudatos szabályok objek- 
    tivitása [116]
1.2.5.4. Ritmus és metrum                    117
    1.2.5.4.1. A metrum [117] 1.2.5.4.2. A maradéktalanul és a viszonylagosan metrikus 
    ritmus [118] 1.2.5.4.3. Az állandó és az alkalmi metrum [119] 1.2.5.4.4. A metrikai 
    alapforma és a metrumvariánsok [119] 1.2.5.4.5. Az egyalakú és a többalakú met- 
    rumok, metrikai megfelelés [119] 1.2.5.4.6. A metrikai megfelelés és a viszonylagos 
    sorozatosság [121] 1.2.5.4.7. A metrum és a ritmizomenon, mű-anyag [122] 1.2.5.4.8.


   A kéttagú oppozíció elve [122] 1.2.5.4.9. A komplex elemzés [123] 1.2.5.4.10. A vers 
   egészében való gondolkodás elve [124] 1.2.5.4.11. A metametrumok problémája [124]
1.2.5.5. A versritmus egységei                 125
   1.2.5.5.1. A ritmus mint tagolt folyamat [125] 1.2.5.5.2. Az egynemű ritmusegysé- 
   gek [125] 1.2.5.5.3. A tagolt ritmusegységek [126] 1.2.5.5.4. A vers ritmusegységeinek 
   terjedelme [126] 1.2.5.5.5. A versritmus mértékegységei [127] 1.2.5.5.6. Az egyszerű
   és az összetett ritmusegységek [127] 1.2.5.5.7. Az egyalakú és a többalakú ritmus- 
   egységek [128]
1.2.5.6. A versláb                             129
   1.2.5.6.1. A versláb meghatározása [129] 1.2.5.6.2. A versláb mint ritmusegység; 
   a lábvers [130] 1.2.5.6.3. A verslábformák [130] 1.2.5.6.4. Az anaklázis és a derivációs 
   elméletek [131] 1.2.5.6.5. A hangsúlyváltó verselés verslábai [132]
1.2.5.7. Az ütem                               132
   1.2.5.7.1. Az időmértékes ütem és ütemvers, a szüzügia [132] 1.2.5.7.2. Az iktus, az 
   arszisz és a theszisz [133] 1.2.5.7.3. A hangsúlyos ütem és a többi ütemfajta [134] 
   1.2.5.7.4. A versláb- és ütemcsoportok megjelölései [134]
1.2.5.8. A kólon és periódus                   135
   1.2.5.8.1. A kólon [135] 1.2.5.8.2. A beszédütem, tag, íz, szólam [136] 1.2.5.8.3. 
   A periódus [137] 1.2.5.8.4. A különállás és összefüggés [138]
1.2.5.9. A verssor                             139
   1.2.5.9.1. A verssor mint pusztán írásképi egység [139] 1.2.5.9.2. A verssor mint 
   ritmusegység; a sorvers [140] 1.2.5.9.3. A félsor és a sorpór: a párvers [141]
1.2.5.10. A versszak                           143
   1.2.5.10.1. A versszak mint pusztán írásképi vagy értelmi egység [143] 1.2.5.10.2. 
   A versszak mint ritmusegység: az antistrafikus versszerkezet [144]
1.2.5.11. A ritmusegység-típusok               144
   1.2.5.11.1. Az emelkedő és az ereszkedő ritmusegységek [144] 1.2.5.11.2. A teljes 
   és a csonka ritmusegységek [145]
1.2.5.12. A versszerkezet                      146
1.2.5.13. A sorozatosság ismérvei              149
   1.2.5.13.1. Egynemű egységek monoton ismétlődése [149] 1.2.5.13.2. Tagolt 
   egységek monoton ismétlődése [149] 1.2.5.13.3. Az ütemegyenlőség törvénye [149] 
   1.2.5.13.4. Egynemű egységek váltakozó ismétlődése [152] 1.2.5.13.5. Tagolt egysé- 
   gek váltakozó ismétlődése [153] 1.2.5.13.6. A viszonylagos sorozatosság [155] 
   1.2.5.13.7. A sorozatosság metrikai ismérvei a lehetséges változatok szintjén [157] 
   1.2.5.13.8. A sorozatosság mint kötött és kötetlen szövegrészek szabályozott válta- 
   kozása [158] 1.2.5.13.9. A sorozatosság és a ritmusváltás [159] 1.2.5.13.10. Az is- 
   métlődések száma a sorozatosságban [162] 1.2.5.13.11. Az ismétlődések közötti 
    távolság [162] 1.2.5.13.12. A verselözti [163] 1.2.5.13.13. Az ütemelőző [164]
1.2.5.14. A vers és a próza különbsége         166
    1.2.5.14.1. A prózaritmus [166] 1.2.5.14.2. A vers és a költészet fogalmának meg- 
   különböztetése [167] 1.2.5.14.3. A prózaköltemény és a szabadvers [167]

1.2.6. A VERS A TÖRTÉNELMI FEJLÖDÉSFOLYAMATBAN 169
1.2.6.1. A vers születése                      170
   1.2.6.1.1. A munka mint a vers szülőanyja (170] 1.2.6.1.2. A vers, tánc vagy zene 
   elsőbbsége [171]
1.2.6.2. A dalszöveg 171
   1.2.6.2.1. Az ének- és versritmus sorozatosságának szimultán megszilárdulása [172] 
   1.2.6.2.2. Az énekvers (173]
1.2.6.3. A versforma funkciói                    174
   1.2.6.3.1. A ritmus munkaszervező funkciói [174] 1.2.6.3.2. A versritmus mnemo- 
   te•hnikai funkciói [175] 1.2.6.3.3. A versritmus esztétikai minőségei [175] 1.2.6.3.4. 
   A szép versritmus funkciója [176] 1.2.6.3.5. A versritmus felidéző funkciói [176] 
   1.2.6.3.6. A versritmus mint elvont forma [177] 1.2.6.3.7. A versmértékek információs 
   energiája és hirértéke [179] 1.2.6.3.8. A versforma funkcióvesztésének folyamata [179]


4. A SZÓTAGHANGLEJTÉSES VERSELÉS

4.1. A KÍNAI SZÓTAGHANGLEJTÉSES VERS                     495

4.1.1. A CSIN TI SI                                      495
4.1.2. A CE                                              497

4.2. EGYÉB SZÓTAGHANGLEJTÉSES VERSRENDSZEREK             499

5. A SZÓTAGSZÁMLÁLÓ VERSELÉS

5.1. A KÍNAI SZÓTAGSZÁMLÁLÓ VERS                         503
5.2. A TÖRÖK NÉPEK SZÓTAGSZÁMLÁLÓ VERSELÉSE              504
5.3. A JAPÁN MORASZÁMLÁLÓ VERSELÉS                       504

6. KERESZTEZETT VERSELÉSI FORMÁK

6.1. A MAGYAR VERSELÉS KERESZTEZETT VONÁSAI              509

6.1.1. KERESZTEZETT SZABÁLYOK ÉS ENGEDMÉNYEK             509
6.1.1.1. A magyar ütemhangsúlyos vers időmértékes rímei  509
6.1.1.2. A nyomaték felcserélésének engedménye           510

6.1.2. A MAGYAR SZIMULTÁN VERS                           510
6.1.3. A MAGYAR KEVERT RITMUSÚ VERS                      512
6.1.4. A MAGYAR ÖTVÖZÖTT VERS                            514

6.2. KÜLFÖLDI VERSRENDSZEREK KERESZTEZETT VONÁSAI        518

6.2.1. A KERESZTEZETT FORMA MINT VILÁGJELENSÉG           518
6.2.2. A LATIN VERSELÉS FEJLŐDÉSE ÉS KERESZTEZETT FORMÁI 518
6.2.2.1. Az ösi latin hangsúlyos vers                    518
     6.2.2.1.1. A saturnusi vers [518]
6.2.2.2. A középkori latin hangsúlyos és szimultán vers  519
     6.2.2.2.1. Az ambroziánus sor és strófa [519] 6.2.2.2.2. A goliárd- vagy vágáns- 
     sor [521] 6.2.2.2.3. A tíz szótagos sorfajok [523] 6.2.2.2.4. A felező nyolcas [524] 
     6.2.2.2.5. A tizenötös és a tizennégyes [525] 6.2.2.2.6. A szekvencia [525]

7. EPILÓGUS                                                529

IRODALOMJEGYZÉK                                            533

JELMAGYARÁZAT                                              563

TÁRGYMUTATÓ                                                569