Veszprém

Győr felől a Balaton irányába igyekvő vendég - a Bakony erdő borította hegyei közül - a veszprémi fennsíkra leereszkedve érkezik Veszprémbe. A Gyulafirátót feletti magaslatról egyszerre tárul ki előtte a teljes panoráma: a várost övező falvak gyűrűje, a várhegy épületegyüttesével összeolvadó történelmi városmag, mely köré a modern lakótelepek épültek. A látványt a Csatár-hegyen virító nyaralók, gyümölcsöskertek, a Séd-patak völgyéből emelkedő sziklafalak, odébb fenyő- és csererdők, kopár dolomitmezők, gabonát érlelő szántóföldek teszik változatossá. A természeti feltételek ismeretében joggal tehető fel a kérdés: vajon mi lehet az oka annak, hogy a középkorban éppen ehelyütt alakult ki a város? A választ részben a társadalomföldrajz adja meg. A Balaton és a Bakony között elhelyezkedő veszprémi fennsík "helyzeti energiáját" az határozza meg, hogy három kistáj érintkezési pontját képezi. Itt találkozik az építőanyagokban, ásványkincsekben gazdag Bakony, a szőlő- és gyümölcstermeléséről híres Balaton-felvidék, valamint a termékeny síkság, a Mezőföld. Ezek a különleges adottságok tették lehetővé, hogy Veszprém a térség gazdasági, politikai és kulturális központjává fejlődjék.

Mutass kevesebbet