2000. Először írom le e dátumot tanulmánykötetünk címlapjának kéziratára. Először, és eszembe jut, hogy ez a kötet az államalapítás 1000. évfordulójának tiszteletére jelenik meg. Kétezer - ezer esztendő. Sok mindent el lehetne mondani a 2000. esztendőt megelőző évtized kerek évfordulóinak említésekor, de csak egyet szeretnék a rövid előszó keretében megemlíteni.
Mit köszönhet a magyar nép a helytörténet, honismeret munkásainak, vajon van-e értelme munkásságuknak abban, hogy megünnepelhettük a honfoglalás 1100., a magyar iskola fennállásának 1000., az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulóját? Az említett történelmi eseményekben a mai kutatóknak nincs szerepük, de abban igen, hogy így ünnepelhettünk. A mindenkori honismereti munkásoknak köszönhető a magyarságtudat fennmaradása, mert az igricek, kik szóban mondták el őseiktől örökölt mondáikat, történeteiket. Az írásbeliség általánossá válása után írásban, könyvekben örökítették meg a múlt, a különben feledésbe menő múlt eseményeit. Talán nem merész a kijelentés, hogy az ország történelmi eseményeit rögzítő, hivatásos történelemírók mellett van jelentősége a helyi történelmi múlt megírásának s ezáltal fennmaradásának. A hazaszeretet a szűkebb táj, a szülőföld szeretetén keresztül válhat teljessé. Ezt a szűkebb tájat kutatják, s a feltárt ismereteket örökítik meg azok az emberek, akik a Veszprém Megyei Honismereti Egyesület közösségét alkotják. Nem előzmények nélküli a mostaniak munkája, emlékezzünk Bél Mátyásnak, Rómer Flórisnak és íróink tucatjainak megyénk múltját, eseményeit, kiváló embereit megörökítő munkáira.
A zömmel autodidakta, önszorgalomból, belső késztetésből lett honismereti munkások munkáit talán nem jegyzi az országos történelmet megörökítő személyek bibliográfiája, de a megye történelmének számba vételekor nevük bekerül a névsorba.
Mutass kevesebbet
Vélemények a könyvről