Vig világ

Bársony István: Vig világ. Mulattató történetek, kalandok, adomák a vadász-, erdész- és gazdaéltből, a falu és a puszta világából. Huszonöt műmelléklettel. Illusztrálta: Garai Ákos és Neogrády Antal. Budapest, é.n. [1897?]. Athenaeum. [4] + 149 + [3] p. + 25 t. Bársony István Víg világ (1897) című kötete a magyar természet- és vadászirodalom egyik legkiemelkedőbb, korai remekműve, amely szórakoztató adomákon keresztül mutatja be a vidéki életet. A könyv alcíme tökéletesen összefoglalja a lényeget: „Mulattató történetek, kalandok, adomák a vadász-, erdész- és gazdaéletből, a falu és a puszta világából”. A mű nem egybefüggő regény, hanem rövid elbeszélések, novellák és anekdoták gyűjteménye. A történetek a 19. század végi magyar vidék mindennapjait, a puszta hangulatát és a vadászkalandokat örökítik meg humoros formában. Humoros állattörténetek: Az állatok gyakran emberi tulajdonságokkal felruházva, szinte főszereplőként jelennek meg. Ilyen például Nero, a rendkívül intelligens, de kissé lusta cseh vizsla alakja, vagy a ravasz, bosszúálló rókák történetei. Vidéki karakterek: A novellák szereplői egyszerű, mégis jellegzetes figurák: erdőőrök, csőszök, gulyások, juhászok, falusi papok és elhivatott vadászemberek. Anekdotikus vadászkalandok: A történetek központi eleme a természet megfigyelése, a lesben állás izgalma, a kutyákkal való együttműködés és a váratlan, sokszor komikus vadászati helyzetek. Bársony Istvánt a hazai irodalomtörténet a modern magyar vadászirodalom megteremtőjeként tiszteli. A Víg világ jelentősége több szempontból is kiemelkedő. A műfaj megújítása: Bársony szakított a száraz, pusztán technikai jellegű vadászleírásokkal. Helyettük magas irodalmi szintű, szépirodalmi értékű táj- és természetfestést honosított meg. Nyelvészeti és néprajzi kincs: A szövegek gazdagon használják a korabeli pusztai élet, a pásztorok, erdészek és vadászok sajátos, mára részben elfeledett szakszavait, tájszólásait és fordulatait. Emiatt a kötet fontos kordokumentum is. Természetszemlélet és etika: Írásaiban a vadászat nem céltalan mészárlás, hanem a természet tisztelete és szeretete. Korát megelőzve közvetítette a vadvilág megóvásának fontosságát. Képzőművészeti érték: Az 1897-es első kiadás a kor neves művészei, Garay Ákos és Neogrády Antal egész oldalas rajzaival és műmellékleteivel jelent meg. Ezáltal a könyv a korszak egyik legszebb magyar díszalbumaként vonult be a könyvkiadás történetébe. Illusztrált kiadó Gottermayer vászonkötés, piros festésű lapélekkel.

Mutass kevesebbet