Világjárók-világlátók

Sokféle sors űzött, sokféle vágy hajtott utazni hazánkból a világ minden égtája felé bátor férfiakat. S az útleírás nálunk nemcsak távoli népek-földek megismerését szolgálja. Példákkal int, hogy jobbítsuk meg magunkat, szabjunk más rendet dolgainknak. E válogatásban megszólal természetbúvár és politikus, merész földrajzi felfedező és úri jódolgában kéjutazó, vándordiák és vadászgató főúr. Akad közöttük jól ismert, és akad, akit rég elfeledtek. Válogatván közülük, szempontom nem a tudományos rangjuk volt, bár többüknek igen nagy; sem az, hogy ki mekkora fehér foltot tüntetett el kora térképeiről, bár van, aki ebben is jeleskedett. Főként olvasmányokat kívántam nyújtani - ám olyanoktól, akik nemcsak világjárók voltak, hanem világlátók is. Akiknek tehát szemük van a látásra: nem csupán szakmai ismeretek tárházát s tájak-emberek leltározó pillanatfelvételeit adják, hanem elemzésben, hangulatban vagy valami másban egyénit is. Elevenedjenek hát meg Bölöni Farkas Sándor éber észrevételei az amerikai demokráciáról; Bíró Lajos új-guineai házasságai pápua lányokkal; Festetics Rudolf és Robert Louis Stevenson különös összeesküvése; Apponyi Henrik indiai tigrisvadászata; Leidenfrost Gyula vérbő vitája Veprinác apóval, a kék Adria jeles csempészkapitányával; Tordai Emil útja a Kongón kannibál evezőseivel; és hogy miként fedezte föl Almásy László levegőben és homokon Zaurát, a Szahara legtitokzatosabb, mesebelinek vélt oázisát.

Mutass kevesebbet