Villanófényben a zenebutik

…1981 ​ősze a TV-ben: lehetőséget kaptam, hogy készítsek egy próbaadást októberre… Ha beválik, ígérték, decembertől lehet folytatni rendszeresen. Csak éppen műsoridő nem volt… Egyetlen hely maradt, mert a kutyának sem kellett. Én pedig tudtam az irodalomból, hogy rossz időpont nincs, csak gyenge műsorok vannak. Szabad préda volt a vasárnap délelőtt 11 óra. Örömmel vállaltam, pedig mindenhonnan ijesztgettek, hogy akkor a család kirándul, vagy már a készülő ebéd foglalkoztat mindenkit, vagy éppen alszanak, esetleg misén vannak… Biztosan így volt, de aztán kialakult: havonta egyszer – aki akar – televíziót is tud nézni. A műsor címe hamar meglett, bár a „butik” nem teljesen sugallja a valóságot, meg nem is tősgyökeres magyar szó. Ám mindenképpen azt szerettem volna, hogy már az elnevezés sugallja a sokszínűséget… Hölgyeim és Uraim! Annak a húsz évnek sajátos summáját tartják kezükben, melyet részben vagy egészben Önök is átéltek… Mert kordokumentum ez is – szubjektív, térben és időben sokszor Zenebutik-pillangóként szabadon röpdöső. De szándékom szerint ugyanúgy, mint a TV-műsor: érdekességeket keres és értékeket is igyekszik felmutatni: zenénkről, zenészeinkről, önmagunkról és a minket körülvevő „kis- és nagyvilágról”… Juhász Előd

Mutass kevesebbet