Virágkor és hanyatlás 1440-1711

Vajon lehetséges-e ideológiai-politikai előírások és propaganda nélkül nemzeti történeti szintézist írni? Vajon milyen az a nemzeti történelem, amelyik nem a közjogi, párt- és államhatalom alakulására, vagy éppen az osztályharcos szemléletre építi a múltat? Egyáltalán lehet-e másként írni és beszélni a múltról, mint ahogy ezt addig tettük? Annak a harmadfél évszázadnak a története, melyben a magyarság sorsát részben a török fenyegetés, részben az akkori világ két legerősebb birodalma - a török és Habsburg - közé szorultsága határozta meg, különösen alkalmas a kérdések megválaszolására. A szerző az eseménymenetet követve részletesen elemzi és bemutatja a demográfiai, etnikai, gazdasági és társadalmi fejlődést. S mindezt a megszokottól eltérően: a fejlődés nemzetközi összefüggésének hátterével időrendi helyükön ismerteti a település- és népességtörténetek etnikai, gazdasági és társadalmi fejleményeit. A szerző célja, hogy az eddig szétválasztott és elemekre bontott történelmet, az egykoron szétválaszthatatlanul együvé tartozó elemek egységét helyreállítsa. Így kerül először a magyar történetírás történetében méltó helyre az 1526 előtti török-magyar küzdelem, az Erdély-központúságú szemlélet helyett a királyi Magyarország és a Habsburg Birodalom, a török által megszállt terület jelentősége és annak török birodalmi háttere. Az időszak új szintézise mindezek mellett nagy hangsúlyt helyez a politikában a mindennapi történések, a hősök egyéni tulajdonságainak bemutatására, az események olvasmányos elbeszélésére.

Mutass kevesebbet