Vonat vonatot takar

Ennek a francia regénynek egy része egy tihanyi házban készült – az Illyés Gyuláéban. Mert Jean Rousselot, a francia költő, kritikus és prózaíró Illyés Gyula barátja, a magyar költészet kitűnő ismerője és fordítója. S ma még szokatlan gyönyörűség nekünk, hogy úgy idézi – ebben a regényében is – Petőfit és József Attilát, mint mi, mondjuk, Baudelaire-t és Apollinaire-t. A Vonat vonatot takar nem valóságos cselekmények sorozata, hanem az emlékképek, a rendkívül bonyolult és termékeny múlt csillámainak lazán összefüggő tejútrendszere. Kudarcukban megindító sorsok, költői szerelmek, az ember változatos poklai kavarognak egymás mellett, egymás alatt, egymás fölött, és tájak, sziklás, kopár, gyönyörű tájak és kakukkfű-szagú meg fodormenta-illatú buja, kábító tájak. Fel-felsejlenek a múlt képei, kibukkannak egymás mögül, majd meg elfedik egymást, akár a hatalmas modern pályaudvarok szüntelenül ki- s befutó vonatai.

Mutass kevesebbet