Werbőczy István Hármaskönyve

Name: Werbőczy István Hármaskönyve
Price: 12000.00 HUF
Availability: InStock
Author: Werbőczy István
ISBN: 9639428515
Werbőczy István - Werbőczy István Hármaskönyve, Budapest 2006 antikvár könyv
(0 vélemény)
Antikvár könyv

12 000 Ft

Állapot
Készleten
Jó állapotú antikvár könyv
Partner
Állapot fotók
Ezt a könyvet külső partnertől szerezzük be Önnek, a szállítási idő hosszabb lehet, kérjük megrendeléskor ezt vegye figyelembe.
Várható szállítási idő: 4-7 nap
600
hűségpont
Hogy működik az alku?
„A Hármaskönyv a hazai jog legtekintélyesebb forrásának jelentőségéhez jutván, arra a törvényhozó, bíró, jogtudós s egyáltalán mindenki reá szorult, a ki a joggal akár a gyakorlat, akár az elmélet terén foglalkozott.”
Bővebb leírás

ISBN:	9639428515
Sorozatcím:	Magyar Tankönyv
Kiadó:	Farkas Lőrinc Imre Könyvkiadó
Kiadás éve:	2006
Kiadás helye:	Budapest
Kötés típusa:	ragasztott papír
Terjedelem:	293
Nyelv:	magyar, latin
Méret:	Szélesség: 14.00 cm, Magasság: 20.00 cm
Súly:	0.00 kg
Kategória:	Jog, Törvény / Idegennyelv / Nyelvek / Latin
Ajánlja ismerőseinek is!
Kívánságlistára teszem ezt a könyvet!
Megnézem a tartalomjegyzéket!
                                                                        41
       árulás                                                           48

                           Az előbeszédben:
     ti; Az igazságról: ennek meghatározása és felosztása               52
  .11111n: A jogról és a jognak felosztásairól                          53
     m. Miben különböznek egymástól a természeti jog,
           a nemzetek joga és a polgári jog                             56
           A hadi jogról és a jogtudományról                            56
     m: Különbség van az igazság, jog és jogtudomány között             57
  -.01111, A törvény meghatározásairól és ennek kellékeiről             57 
  ••1111: Miért vannak alkotva a törvények és a törvények
           négyféle tisztéről                                           59
  001m, A statutumról és helyhatósági jogról                            60
     m; Vajjon az egyházi, vagy természeti, vagy isteni joggal
           ellenkező statutumnak van-e ereje?                           61
           Mi a szokás és mik szükségesek annak megerősítésére?         61
  ..1.1; Miben különbözik a törvény a szokástól és a szokásnak 
           hármas erejéről                                              63
  .0Im: Az egymással ellenkező törvényről, statutumról és
           a szokásról mit kell tartanunk?                              64 
           Mi a bíró, mi a bírói vizsgálat, mi az ügy, mi a felperes
           és alperes?                                                  65
N,         Mi szükséges az ítélésre, hogy az az igazság cselekvése
           legyen? továbbá a joghatóságról és a jó bíró tisztéről
           és kellékeiről                                               66
  001m: Vajjon a bíró a perben felhozottak és bizonyítottak
           alapján, avagy lelkiismerete szerint tartozik-e ítélni?      68
IS ii0111i; A bírónak kétféle, tudniillik: valóságon és a perben 
           mondottakon nyugvó lelkiismeretéről                          69

                           Az első részben:
ji-ti•tn, Nemes Magyarország jogainak és szokásainak hármas 
           (elosztásáról általában                                      71
  iEilnt   I logy úgy az egyházi, mint a világi személyek, egy
           és ugyanazzal a szabadsággal élnek                           72


3. czím: Nemességünk eredetéről és arról, hogy az uralkodást 
          mikép ruházták át fejedelmünkre                           73
4. czím: hogy a valóságos nemességet hadi szolgálatokkal és egyéb 
          érdemekkel szerzik és birtokadományozással erősítik meg   74
5. czím: Hogy szolgálataival szerzett javairól mindenki szabadon 
          rendelkezhetik                                            75
6. czím: Hogy nemessé birtokadományozás nélkül is lehet valaki 
          és hogy a törvény előtt a nemesség bizonyítására nemesi 
          czímer nem szükséges                                      75
7. czím: Hogy a nemes atyától és nem nemes anyától született
          gyermekek valóságos nemesek, de nem megfordítva           76
8. czím: I logy az örökbefogadás is nemesít                         77
9. czím: A nemeseknek négy fő és kiváltságos jogáról                77
10. czím: Hogy fejedelmünk az ország minden báró urának és 
          nemeseinek igaz és törvényes utóda                        78
11. czím: Hogy ebben az országban a pápa az egyházi hivatalok 
          adományozásánál a megerősítés hatalmán kívül semmi 
          egyéb joghatóságot magának fönn nem tartott               79
12. czím: Hogy minden főpap, úr és egyházi személy a királynak 
          hűségi hódolattal tartozik, és hogy világi javaikra nézve
          a világi bíróságok alá tartoznak                          81
13. czím: A királyi adományokról és nemeikről általában             82
14. czím: A hűtlenség vétkének eseteiről                            83
15. czím: Hogy a rablók, tolvajok és gyilkosok fekvő jószágai 
          királyi adományozás alá nem tartoznak                     84
16. czím: Hogy a hűtlenség vétke és a főbenjáró ítélet kétféleképen 
          különbözik egymástól                                      84
17. czím: Kiket értünk az örökösük és maradékok alatt és mely fekvő 
          jószágok illetik a fiágat egyedül és melyek mind a kettőt 86
18. czím: Miért nem illetik a leányágat szolgálatok fejében
          adományul nyert birtokjogok?                              87
19. czím: Ellenben miért illetik a pénzen vásárolt birtokjogok 
          a leány- és fiágat egyaránt?                              87
20. czím: Vajjon a hűtlenség vétke miatt elmarasztaltaknak mind 
          a két ágat illető fekvő jószágai megkegyelmezés esetében 
          ismét mind a két ágat illetik-e?                          88
21. czím: Vajjon mind a két ágat illetik-e a szolgálatokért és egy 
          szersmind pénzért adományozott fekvő jószágok?            88
22. czím: Az adománynak erről a záradékáról «per defectum seminis»


           vagyis «magszakadásnál fogva», mit kell értenünk
           a «mag» alatt?                                           89
11 t /fal: Meddig tart a királyi jog, s mennyi idő alatt évül el?   90
14 utim: A királyi jognak és a birtokjognak meghatározása           90
    tilm: Hogy azok, kik királyi jog czímén igaztalanul kérnek
           fől fekvő jószágokat, ezeknek örök becsűjén maradnak     92
16 czim: Hogy azok, kik valakinek magszakadása czímén kérnek
           fől fekvő jószágokat, semmi terhen sem maradnak          92
  / czim: Hogy peres jószágok magszakadás czímén fel nem 
           kérhetők                                                 93
111. czim: Hogy a királyi adomány által szerzett fekvő jószágok 
           akkor sem illetik a leányágat, ha az ellenmondók
           valamely pénzösszeget kaptak                             94
    ezim: Hogyan kell eljárni a magszakadás czímén nyert
           királyi adomány esetében                                 94
    czíni: A magszakadás czímén felkért fekvő jószágokról
           szóló törvényczikkely magyarázata                        96
1I czím: Arról, a ki királyi jogon másnak perébe avatkozik          97
I.! czim: Hogy minden királyi adományt egy év forgása alatt
           törvényes iktatással kell megerősíteni                   97
    (Jim: Meddig tart a végrehajtás czéljából az iktató, határjáró,
           megintö és rövid idéző levelek ereje?                    97 
14 czim: Minő erejük van az adományok iktató leveleinek
           a szolgálatok felsorolása mellett és minő e nélkül?      98
    czím: A királyi jóváhagyó levelekről, melyekbe a bevallás
           tartalma nincs szóról-szóra beírva                       98 
    czím: A királyi új adományról általában és honnan veszi
           eredetét?                                                98
11, czim: Az új adomány magyarázata, és hogy azt kétféleképen
           lehet értenünk                                           99
111. czím: Miből ered a vértagadás                                  101
19. czím: A vértagadás meghatározása és ennek büntetéséről          101
40. czím: Hogyan osztozzanak a testvérek az apai és ősi fekvő 
           jószágokban?                                             102 
41 czím: Mi történik, ha az apai ház kőből van, vagy nagy
           költségekkel épült?                                     103
41 czím: Hogy az okiratoknak gondját a legidősebb fitestvér viseli 104.
4 ; czim: A testvérek szerzett fekvő jószágának megosztásáról
           és az adománynak e záradékáról «per eum» azaz «általa» .104


44. czím: Mi történik akkor, ha valamelyik testvér azokat a fekvő 
          jószágokat, melyeket maga szerzett, magának akarja 
          tartani?                                           105
45. czím: Hogy az apáról való testvéreknek a fekvő jószágokban 
          nem per útján kell megosztozniok                   106
46. czím: Mikor kell az osztályos atyafiak közt a fekvő
          jószágokban új osztályt megengedni és mikor nem?   106
47. czím: Hogy az atyafiak között megosztott összes fekvő
          jószágok valamelyikük magvaszakadtával, még
          házasság közbejöttével is, a másikra háramlanak    107
48. czím: Vajjon a férjnek és feleségnek együttesen
          adományozott fekvő javak a férj magvaszakadtával
          feleségére szállanak-e és viszont?                 108
49. czím: Vajjon a hűtlenségben elmarasztalt javai szállhatnak-e 
          a királyi jóváhagyás mellett testvérré fogadottra? 109
50. czím: Két testvér, külön-külön fiúsított leányainak
          örökléséről mit kell tartanunk?                    109
51. czím: A jószágoknak megosztásáról az atyák és fiak közt és 
          az atyai hatalomról                                110
52. czím: Azok az esetek, melyekben az apa fiát a jószágok 
          megosztására kényszerítheti                        111
53. czím: Azokról az esetekről, a melyekben megfordítva a fiú 
          osztozhatik meg az apjával                         112
54. czím: Az osztálynak még egy esetéről és a fiút anyai jogon 
          illető fekvő jószágokról                           113
55. czím: Hogy az őrjöngő és bárgyú fiúk mind atyai hatalom 
          alatt maradnak                                     113
56. czím: Az atyai hatalom megszűnésének és eltörlésének
          módjairól                                          113
57. czím: Hogy minden úr és nemes saját fekvő jószágairól
          szabadon rendelkezhetik                            114
58. czím: Hogy az ősi fekvő jószágokat az apa, a fiúk sérelmére 
          el nem idegenítheti                                115
59. czím: Mi a tehervállalás és hányféleképen lehet a fiúknak 
          és atyafiaknak terhét magára vállalni?             115
60. czím: A birtokeladást szükségképen megelőző törvényes 
          megintésről                                        116
61. czím: Mikép kell az egyik fiútestvérnek azt az osztályrészt 
          visszaszereznie, a melyet a másik testvér eladott vagy 
          elzálogosított?                                    11 8


(t' e/ím: Néhány vissza nem vonható bevallásról                   119
61 czim: Azokról a bevallásokról, amelyekhez a törvényes
          iktatás szükséges és a melyekhez nem szükséges          120
64 czim: A királyi jóváhagyás meghatározása                       121
ft't vzim: A királyi jóváhagyás mely bevallásokhoz szükséges
          és melyekhez nem                                        121 
nn czim: Mi a szerződés és mikor szükséges ahhoz a törvényes
          iktatás?                                                122
   czím: Hogy valaki kétféle módon mondható a fekvő
          jószágok urának. És végül a szerződésekről              123
   czím: Hogy a fekvő jószágok erőszakos elfoglalóit, azokból
          viszont erőszakkal kivetni szabad                       124
6► czim: A «nil juris» záradékról és arról, hogy mely fekvő jószá-
          gok szállanak ismét vissza az ajándékozóra vagy eladóra 125
/0 czim: Mi a fekvő jószágoknak kölcsönös cseréje és miért
          gondolták azt ki?                                       125
71, czím: Mi történik a csalárdul és színlelve tett és létesült
          cserével?                                               126
   czím: Mikor nem lehet a cserét semmi módon visszavonni?        126
71, czim: Ha a cserénél pénzátadás is történt, vajjon az ilyen
          fekvő jószágok illetik-e a leányágat?                   12-7 
74. czím: Mirevaló a szavatosság vagy az előre vállalt mentesítő
          biztosíték                                              127
75, czim: Kiket értünk törvényes megtámadók alatt?                128
76, czím: A szavatosságot vagy mentesítő biztosítékot illető 
          nevezetes kérdés                                        128
71 czím: Hogy a fekvő jószágoknak ajándékozói és eladói azoknak
          birtokosai ellen keresettel saját személyükben nem
          léphetnek fel                                           129
18. czím: Miképenhatározzuk meg az elévülést és hány év lefolyása 
          szükséges ahhoz, az esetek különféleségéhez képest?     129 
79, czím: Minő időközben nem foly az elévülés, s mikor nincs
          helye annak?                                            130
80. czím: A zálogos birtokjogokról általában                      131
NI . czím: Mi a fekvő jószágok elzálogosítása és hányféleképen
          értsük azt?                                             131
   czím: Miképen kell érteni azt, hogy a zálogos fekvő jószágokra 
          elévülésnek nincs helye?                                132


83. czím: Hogy a birtokjogokat közhecsüjökön túl nem lehet
           elzálogosítani                                           133
84. czím: A határelkülönítésről és igazításról általában            134
85. czím: Mikép értjük azt, hogy a határigazításban elévülésnek
           nincs helye?                                             135
86. czím: Mely határleveleknek van, és melyeknek nincs erejük?      136
87. czím: Mit kell tartanunk azokról a földekről, melyeket a folyam 
           árja szakasztott el?                                     138
88. czím: A negyedjog meghatározása és hogy kinek részére 
           kell azt fizetni?                                        139
89. czím: A negyedjogok, vagyis a leánynegyed kifizetésének 
           módjáról                                                 139
90. czím: hogy abban az esetben, ha az egyik leánynak a leányne-
           gyedet megadták, a másik az örökséget még perelheti      140
91. czím: Hogy a hajadon leányok bevallásokat nem tehetnek          140 •
92. czím: Miképen maradjanak a hajadonok kiházasításuk idején
           belül az apai házban                                     140
93. czím: A hitbér és jegyajándék meghatározása                     141
94. czím: Kik az ország igazi bárói hivataluknál fogva s kiket 
           értünk ez elnevezés alatt?                               142
95. czím: Hogy a hitbért részint pénzül, részint könnyen eladható 
           dolgokkal kell kifizetni és melyek a könnyen eladható 
           dolgok?                                                  142
96. czím: Hogy az asszonynak első férjétől egész, a másodiktól 
           pedig fél hitbér jár, és honnan fizetik a hitbért?       143
97. czím: Miként követelhető egyszerre a leánynegyed is és
           a hitbér is?                                             143
98. czím: Miképen lehet és miképen nem lehet az asszonyokat fér- 
           jeik fekvő jószágaiból kitenni? és ezeknek ingó javairól 143
99. czím: A férj ingó vagyonának megosztásáról annak özvegye, 
           gyermekei és atyafiai között                             144
100. czím: A jegyajándékról és a menyasszonnyal s
           a menyasszonynak menyekző idején adott dolgokról         145
101. czím: Az elhúnytnak ötven számon alúl lévő méneséről           146
102. czím: A férjnek birtokjogairól, melyeket a feleségével kötött 
           házasság tartama alatt szerzett                          146
103. czím: Hogy az asszony a maga hitbérét férjének ama fekvő
           jószágaiból is kikaphatja, melyeket az zálogúl kötött le 147
104. czím: Hogy a feleség hitbére a férj bűntette miatt nem vész el 148


ION czím: Hogy a házasságtörésen kapott asszony hitbérét elveszti,
de jegyajándékát nem	
148 
106. czím: A vérrokonság tudása vagy nem tudása mellett kötött
házasságról	
148 
107 czím: Miképen tudjuk meg, hogy a vérrokonok rokonságuk
tudatában kötötték meg egymás közt a házasságot?	
149 
1►8. czím: Hogy a vérrokonok között a rokonság nem tudása
a gyermekek törvényességét, tudása pedig azok
törvénytelenségét hozza magával	
149
109 czím: Miképen engedheti el a feleség férjének a maga hitbérét?	
150
I 10. czím: A férj feleségének és viszont a feleség férjének fekvő
jószágaira nézve miként tehet bevallást?	
150 
III czím: A gyermekek törvényes és nem törvényes koráról és
azok ügyvédvallásáról	
151 
I 12. czím: Kiket tekintünk önjogúaknak? és a gyermekek
háromféle gyámságáról	
153
I
11. czím: Az első, vagyis úgynevezett törvényes gyámságról	
153
I 14. czím: A második, vagyis úgynevezett végrendeleti gyámságról	
154
I 15. czím: A harmadik, vagyis úgynevezett rendelt gyámságról 	
-  154 

116. czim: Milyen sorrendben következnek a gyámságban
a fiágon lévő atyafiak és milyenben a nőágon levők?	
155
117, czim: Mit kell tenni a gyámságra nézve akkor, ha a birtokjogok  
mind a két ágat illetik'?	
156 
I
IK. czím: Mit jelent az «agnatio» és «cognatio», vagy az «agnatus»
és «cognatus»?	
156 
119. czím: Vajjon a végrendeleti gyámság lerontja-e a törvényest
és megfordítva	
157 
1.10. czím: A gyámságban következést illető két nevezetes
következtetés	
157 
12 I czím: Azokról az esetekről, a melyekben az atyafiakat
gyámságra nem bocsátják	
158
122 czím: Hányféle módon menthetik magukat a gyámok a gyámság
terhe alól?	
158 
121,czim: Hogy a gyámok a gyámság tisztét híven tartoznak vi-
selni, és hányféle módon teszik magukat gyanusakká?	
159 
124, czim: Miképen lehet a gyámokat bevádolni? És az őrült
gyámgyermekekről	
159 
125 czím: Hogy a fejedelem törvényszakokon kívül is gondoskod-
hatik gyámról	
160


126. czím: Hogy a gyámok gyámgyermekeik minden ügyében 
           eljárhatnak                                          161
127. czím: A gyámgyermekek életkorának megvizsgálásáról és 
           a korlevelekről                                      161
128. czím: Milyen ereje van a korleveleknek és miképen lehet 
           a teljes koron alúl tett bevallásokat visszavonni?   162
129. czím: Hogy az árvák az ellenük gyermekkoruk idején indított 
           perekben felelni nem tartoznak                       162
130. czím: Hogy a gyámgyermekek az apjuk életében kezdett 
           perekben felelni kénytelenek                         163
131. czím: Még egy esetről, melyben a nem törvényes korú 
           gyámgyermekek is tartoznak felelni                   163
132. czím: Hogy azok, kik a gyámgyermekeket perbe hívják, ezek 
           díján maradnak                                       164
133. czím: Mi az ingó és ingatlan javak becsűje és miképen
           történik ez?                                         164
134. czím: Hányféle módon és minő tekintetekből történik a fekvő 
           jószágok és dolgok becsűje?                          168

                        A második részben
1. czím: Nemes Magyarország jogainak és szokásainak második
           részéről általában                                   171
2. czím: Hányféleképen értjük a közönséges végzeményt?          171
3. czím: Kik alkothatnak törvényeket és statutumokat?           173
4. czím: Kiket értünk a nép és kiket a köznép elnevezése alatt? 174
5. czím: A rendeletek és statutumok kiket köteleznek?           174
6. czím: Honnan eredt a mi szokásunk, melyet
           a törvénykezésben meg kell tartanunk?                175
7. czím: A kiváltság meghatározása, és hányféle a kiváltság?    177
8. czím: Vajjon a kiváltság eltörli-e a végzeményt és viszont?  177
9. czím: Hogy a kiváltság kétféle tekintet alá eshetik;
           és kétféleképen kelhet. És először törvényesen       178
10. czím: Hogy a kiváltság másoknak kétféle módon válhatik
           sérelmére                                            178
11. czím: Második módon a kiváltság törvény ellenére kél        178
12. czím: A kiváltság hányféle módon veszti erejét              180
13. czím: Miképen határozzuk meg a pecsétet és hogy a pecsét 
           kétféle                                              182


14. czím: Királyaink közül kiknek kiváltságait tartjuk meg és
          kiknek nem?                                              183
15. czím: Mit kell tartanunk a levelek és kiváltságok átiratairól? 199
16. czím: Azokról a kiváltságokról, a melyek «de cuius vel
          quorum notitia» záradékkal készültek, és az álarczokról
          vagy színlelt személyekről                               200
17. czím: Mire kell figyelnünk a hamis levelek megvizsgálásánál?   201
18. czím: A perbehívásokról                                        202
19. czím: Miképen és kiknek kell a perbe hívásokat végbe vinni?    203
20. czím: A személyes idézésről, megintésről és eltiltásról        203
21. czím: A káptalanok és konventek bizonyságainak
          a végrehajtásokra való kiküldéséről                      205
22. czím: Annak büntetéséről, a kiről megtudják, hogy egy és 
          ugyanazon ügyben mint királyi ember és egyszersmind 
          mint ügyvéd szerepelt                                    205
23. czím: Annak büntetéséről, ki elhaltat vagy gyermeket hív 
          perbe vagy nemest törvény elé állít                      206
24. czím: A zálogos jogokat és hitbéreket illető megintések
          teljesítéséről és az erre következő büntetésekről        206
   czím: A perbehívásnak eme záradékáról: «Litis pendentia»;
          mit hoz magával?                                         207 
   czím: A perbehívásban három dolognak világos megjelölése
          szükséges                                                208
' / czím: Mi a közös tanuvallatás és hányféle feltétel szükséges
          annak eszközlésére?                                      208 
   czím: Miképen kell közös tanuvallatáskor a tanukat
          kihallgatni? és azok büntetéséről, kiket tanuságtételre 
          felhívnak és megjelenni vonakodnak                       210
."). czím: Hogy a tanuk neveit kétféle okból szokták a tudósító
          levélbe beírni                                           210
10, czím: A hamis esküvők és hitszegők vagy úgynevezett
          «ludasok» büntetéséről                                   211
1 I czím: Hogy a közös tanuvallatásnak két ízben való eszközlése
          nincs megengedve                                         211
I', czím: Miképen kell a perlekedők részére a közös tanuvallatás
          után és előbb is az esküt odaítélni?                     212
11 czím: Vajjon kártérítés dolgában a nemesnek paraszt mellett,
          és viszont, tett esküje foganatos-e?                     213


34. czím: Az okiratok dolgát illető eskünek megítéléséről és
           elrendeléséről                                             214
35. czím: Mely esetekben kell az eskütársak neveit följegyezni?       215
36. czím: Annak büntetéséről, ki mást nem nemesnek vagy
           becstelennek mond és a hitletételeknek különböző 
           kimeneteléről                                              215
37. czím: Miképen száll az az eskü, melyet az apa, közbejött ha- 
           lála miatt, le nem tehetett, az ő fiára vagy atyafiára át? 216
38. czím: Vajjon ugyanazon peres ügyben egy eskütárs a maga 
           esküjével több személyt tisztázhat-e a vád alól?           216
39. czím: Hogy fejedelmünk sem főbenjáró ítélet alá nem eshetik, 
           sem saját személyében más ellenében, sőt jogait előadni 
           sem tartozik                                               217
40. czím: A főpap és báró urak, püspöksüveges apátok és
           prépostok hitletételének módjáról                          217
41. czím: Mi a szemügyrevétel és miképen kell azt véghez vinni?       218
42. czím: Az ítéletek fajairól, különbféleségéről és azok 
           végrehajtásáról                                            218
43. czím: A főbenjáró ítélet miben különbözik a fejváltság ítéletétől.219
44. czím: Azokról az esetekről, melyekben az egyházi
           személyek ellen is főbenjáró ítéletet hoznak               220
45. czím: Miképen kell az egyházi személyeknek az adósságokat 
           és károkat megtéríteniök?                                  221
46. czím: Mi módon kell a káptalant vagy konventet együttesen
           és a magán személyeket külön-külön elítélni?               221
47. czím: Mit kell tennünk, ha egyes káptalani személyt elítélnek?    222
48. czím: Azoknak a károknak megtérítéséről, a melyeket
           az egyházi személyek tisztjei okoznak                      222
49. czím: Mi módon kell ítéletet hozni a fópapra a káptalannal
           együttesen és külön-külön?                                 223
50. czím: Az ujonan választott főpap urak egy évi perhaladékáról      224
51. czím: Hogy az egyházak fópapjait elődeik vétkei miatt 
           elmarasztalni nem lehet                                    224
52. czím: Hogy birtokjogot illető peres ügy egyházi
           törvényszékek előtt nem tárgyalható, még ha fogadalom
           vagy végrendelkezés jönne is közbe                         226
53. czím: Mit tehet a káptalani tisztviselő vagy dékán, mikor 
           a káptalan jobbágyai közt jár el?                          227
54. czím: Az aurániai perjelről és ennek állásáról s az ellenében


          hozott ítéletekről                                   227
55. czím: A főbenjáró ítéletről és végrehajtása soráról        228
56. czím: Miképen kell az ítélet alapján elfoglalt fekvő
          jószágokat a bíró és az ellenfél kezeiből kiváltani? 929
57. czím: Minő hatálya van az elítélt ember részére adott királyi 
          kegyelemnek? És a bírót illető részekről             230
58. czím: Mikor és mi módon lehet a főbenjáró ítéletben
          elmarasztaltat letartóztatni?                        23I
59. czím: Mi a «helyes mentség», melyet az ítélő levélbe szoktak 
          iktatni és mikor van megengedve?                     231
60. czím: Mi módon kell a fiúk, leányok és atyafiak részét
          az ítélet végrehajtásakor kiszakítani?               232
61. czím: A per közben elhaltak apai vagy atyafiúi jogainak 
          becsűjéről                                           232
62. czím: Miképen örökölnek az apának elítélése előtt és után
          született fiai az apai fekvő jószágokban?            233 
61 czím: Vajjon az apa elítélése után született fiú az apai fekvő
          jószágokat visszaválthatja-e?                        234 
n. zím: Hát ha az apát fiával, vagy az összes atyafiakat
          együttesen ítélik el?                                234
          Vajjon a királyi kurián hozott ítélet alapján
          a Slavoniában és Erdélyben levő fekvő jószágok is 
          elvesznek-e és viszont?                              235
   clím: Arról az ítéletről, a melyet a hűtlenség vétke alapján 
          mondanak ki                                          236
   czím: A kisebb hatalmaskodásokról és ezek tárgyában
          az ítélethozásról                                    236
68. ciím: Arról az esetről, melyben valakit a kisebb ítéletnél 
          fogva is letartóztatni lehet                         237
69. czím: A széksértés büntetéséről és a kisebb ítélet terhének 
          fizetéséről                                          238
70. czím: Mi a patvarkodás és hányféle módon esik meg és
          annak büntetéséről                                   239
'/ I czím: A patvarkodás dolgát illető nevezetes és figyelemre
          méltó kérdés                                         240
7). czím: A nyelvváltságról és annak büntetéséről              242
1 I. czím: Mi a visszaűzés? és annak módjáról és büntetéséről  242
hl czim: A közönséges végzemény ama czikkelyének
          magyarázata, mely a visszaűzésről szól               243


75. czím: A hűtlenség vétkére nézve az ítélet meghozásának és 
          kimondásának három módja van                         244
76. czím: Vajjon az, a ki nem állt a perben, használhat-e 
          visszaűzést?                                         246
77. czím: A perújításról, valamint annak módjáról, rendjéről és 
          folyásáról                                           247
78. czím: Vajjon nyerhet-e perújítást az, a ki a perben el nem 
          bukott?                                              249
79. czím: Mi az ügyvédszó visszahúzása és hol kell annak 
          történnie?.                                          249 
80 czím: Milyen módon és minő teher mellett kell az ügyvédszót
          visszahúzni?                                         250
81. czím: Az ügyvédszót kétféle módon szokás visszahúzni       250
82. czím: Hogy a perleszállítás kétféle módon szokott történni 251
83. czím: Miképen kell a pert ítélethozatal előtt és miképen
          azután leszállítani?                                 254
84. czím: Miképen kell azokkal elbánni, a kik másnak perébe 
          avatkoznak?                                          255
85. czím: Vajjon, ha a felperes a pertől eláll, folytathatja-e azt 
          a beavatkozó?                                        256
86. czím: Miképen kell azokat a bírságokat behajtani, melyek 
          a perek folyása alatt össze szoktak gyűlni?          257

                       A harmadik részben
1. czím: Az ország jogainak és szokásainak harmadik részéről 
          általában                                            259
2. czím: Vajjon minden nép vagy vármegye hozhat-e önmagától
          statutumokat?                                        259
3. czím: Slavon- és Erdélyországnak külön szokásjogáról        261
4. czím: Az erdélyi scithákról, a kiket székelyeknek hívunk    262
5. czím: Mi a homagium és hányféle értelme van?                263
6. czím: A vármegyei ispánok székeiről miképen küldik fel 
          a pereket a királyi curiába és azokon a székeken
          az ügyvédszó visszahívásáról                         264
7. czím: Milyen pereket kell a királyi curiától a megyei ispánok
          elébe ismét visszaküldeni?                           265
8. czím: A szabad városokról és ezek állapotáról általában     265
9. czím: Hogy a szabad városok polgárai díjaikra nézve
          a nemesekkel egyenlők                                266


  etini: Hogy a szabad városok polgárai díjaikra nézve
           a nemesekkel egyenlők                                   266
10 ezim: A szabad városok polgárainak peres ügyeit miképen
           küldik fel a királyi tárnokmester elibe?                266 
I I eihn: A szabad városok polgárainak peres ügyeiben miképen
           kell perújítást kérni?                                  267 
I ). e/ím: A polgárok között az idegen tanú vallomásának el
           nem fogadásáról                                         268
I 1 ciim: A bíró és az esküdt polgárok előtt történő bevallásokról 268
14 t:Jim: Polgárok között miképen kell az örökség uralmába lépni?  268
I N ezirn: A polgárok közt megtartatni szokott törvényes elévülésről 269 
IA cifra: Polgárok között miképen kell az örökséget és
           tartozékait birtokba venni?                             269
I / /lm: A polgárok adósságairól, ha minden bizonyíték hiányzik    269
I ti tím: Azokról a polgárokról, a kiknek mások földén
           örökségük van                                           270
    /ím: Birtokjogaikra nézve a városok miképen tartoznak
           törvényt állani?                                        270
5(1 í ‚ím: A polgárok miképen büntethetik a nyilvános 
           gonosztevőket?                                          271 
)1 etini: A gyilkosságról, melyet valaki önvédelmezése közben
           követ el                                                271
J rím: Hányféleképen és hogyan kell a védelmet értenünk?           272
  I ezhn: Vajjon fenyegetés miatt szabad-e valakit megtámadni?     273
‚4 cifra: Vajjon segítségére lehet-e egyik ember a másiknak?       274
    /hu: A jobbágyoknak nevezett falusiak állapotjáról és 
           törvényeiről                                            274
/fi etim: A jobbágyok részéről való igazságszolgáltatás módjáról
           és rendjéről                                            275
)1 ci.1m: Miképen kélik meg az esküt a jobbágyoknak és a nem
           nemes cselédeknek                                       277
JII        Miképen kell a kárt és adóssággot azokon a parasztokon
           felvenni, a kiknek ingóságuk és örökségük nincsen?      279 
    ‚ím: Miképen osztják meg a parasztok ingó és ingatlan javait
           a fiúk és leányok között?                               279
111 I      Miképen háramlik a végrendelkezés nélkül elhalt
           paraszt vagyona a földesúrra?                           280
11 í tiin: I fogy a parasztok saját személyökben a nemesekkel
           perbe nem bocsátkozhatnak                               281


32. czím: Miképen kell a megyei ispánoknak és a kiváltsággal 
         ellátott nemeseknek a gonosztevőket megbüntetniök? 281
33. czím: Miképen kell azokat a károkat megtéríteni, melyeket 
         a marhák és barmok okoztak?                        282
34. czím: Az ellopott és a táborban vagy táboron kívül megtalált
         lóról                                              282
35. czím: A perek átküldéséről és az átküldő levelekről     283
36. czím: Annak az eskünek mintája, melyet a zsidóknak
         a keresztyének ellenében kell tenniök              284

A munka befejezése                                          285
Királyi jóváhagyás                                          289.
Üdvöt az olvasónak                                          291