Weszprémi István emlékezete

A 17. század közepén Angliából kiinduló felvilágosodás racionalizmusa egész Európára átterjedvén Magyarországot is elérte. Nem csekély mértékben hatott a medicina fejlődésére és befolyásolta az egészségügy alakulását. A felvilágosodás medicinájának filozófiai alapjait nemcsak David Hume (1711-1766) és Jean Jacques Rousseau (1712-1778) a természetre és az életmódra vonatkozó ismert tanai jelentették, hanem különösen Christian Wolff (1659-1754) 1721-ben megjelent 'Vernünftige Gedanken von dem gesellschaftlichen Leben der Menschen...'[Okos gondolatok az ember társadalmi életéről...] című könyve. Ez a mű Leibniz gondolatait továbbgondolva ad programot a felvilágosodás jegyében fejlődő medicina elméletéhez. Annak a periódusnak az időbeli meghatározása, amit a felvilágosodás fedőfogalmába szorítunk, a tudománytörténész számára mindig nehézséget okoz, mint általában a köztörténeti periodizáció adaptálása a tudományok fejlődésében, vagy éppen stagnálásában más korszakokban is. Magam úgy vélem, pontosabb a definíció, ha 'a felvilágosodás medicinája' elnevezés helyett 'a medicina a felvilágosodás korában' meghatározást használjuk. Akárhogy állapítjuk meg az évszámokat, mint a periódus kezdő vagy befejező terminusait, az nemigen lehet vitás, hogy a 18. század második fele, Weszprémi István működésének időszaka, valóban a felvilágosodás kora, melynek ő jellegzetes reprezentánsa. Nemcsak kora medicinájának tudósa, elmélyült recipiense a történeti és filozófiai irodalomnak is, aki a "celeberrimus Christianus Wolff" írásait éppoly jól ismerte, mint az angol és francia filozófusokat, jóllehet itthon Hatvani István még tiszta cartesianus filozófiát adott elő.

Mutass kevesebbet