Wigner Jenő válogatott írásai

„A világ igen bo­nyo­lult; nyil­ván­va­ló, hogy az em­be­ri elme kép­te­len azt tel­je­sen meg­ér­te­ni. Az ember ezért fo­gást eszel ki, mely le­he­tő­vé teszi, hogy a világ bo­nyo­lult vol­tá­ért a fe­le­lős­sé­get rá­há­rít­sa va­la­mi­re, amit vé­let­len­nek nevez; így le­he­tő­vé válik szá­má­ra, hogy ki­ra­gad­jon egy tar­to­mányt, mely­ben már csak az egy­sze­rű tör­vé­nyek ta­lál­ha­tók. A bo­nyo­dal­ma­kat kez­de­ti fel­té­te­lek­nek, a sza­bály­sze­rű­sé­gek tar­to­má­nyát pedig ter­mé­szet­tör­vény­nek ne­ve­zi...” Wig­ner Jenő egyi­ke a ma­gyar No­bel-dí­ja­sok­nak. Mun­kás­sá­ga el­ső­sor­ban a ma­te­ma­ti­kai fi­zi­ka te­rü­le­tén volt je­len­tős. A kötet négy rész­ből áll. Az első Wig­ner No­bel-elő­adá­sát, a szim­met­ria-el­vek ter­mé­szet­tu­do­má­nyos sze­re­pét elem­ző dol­go­za­ta­it és híres ma­te­ma­ti­ka­fi­lo­zó­fi­ai ta­nul­má­nyát tar­tal­maz­za. A má­so­dik rész a kvan­tum­me­cha­ni­ka alap­el­ve­i­ről szóló nagy je­len­tő­sé­gű írá­sa­i­ból vá­lo­gat, me­lyek­nek köz­pon­ti kér­dé­se a kvan­tum­me­cha­ni­kai mé­ré­si fo­lya­mat­ban meg­je­le­nő szub­jek­ti­vi­tás ter­mé­sze­té­nek és funk­ci­ó­já­nak meg­ér­té­se. Ezek a prob­lé­mák ins­pi­rál­ták Wig­ner „lé­lek­fi­lo­zó­fi­ai” írá­sa­it, amit kö­te­tünk har­ma­dik része gyűjt egybe. A három rész együtt jól rep­re­zen­tál­ja Wig­ner ter­mé­szet­fi­lo­zó­fi­ai vi­lág­ké­pét. A ne­gye­dik rész be­pil­lan­tást enged Wig­ner élet­út­já­nak és tu­do­mány­fel­fo­gá­sá­nak ala­ku­lá­sá­ba.

Mutass kevesebbet