Wilt

Henry Wilt jelentéktelen figura. Főnökei átnéznek rajta, diákjai megvetik, felesége pipogyának tartja és pokollá teszi az életét. A boldogtalan irodalomtanár egyetlen öröme az esti kutyasétáltatás alatti ábrándozás: Mi lenne, ha meggyilkolná az elviselhetetlen asszonyt? Amikor Wiltné egy napon valóban eltűnik, a gyanú természetesen a férjre terelődik. Hősünk azonban szellemi erejével őrületbe kergeti a város rendőri erőit, és tizenkét év minden megaláztatásáért méltó bosszút áll feljebbvalóin. Az angol Tom Sharpe a fekete humor utolérhetetlen mestere immár három évtizede. Csak az 1990-es években vált ismertté Magyarországon, de akik olvasták legalább a Kisvárosi gyilkosságok című regényét, feltétlen hívéül szegődtek. A nagy nevettető - aki méltó lehetett volna Karinthy elismerésére - diadalútja magyar nyelven némi szünet után most a Wilt-tetralógia első darabjával folytatódik. A történetek hőse rokonszenvesen rosszkedvű, fanyar és élhetetlen (mert bizony megmarad üres zsebű humán értelmiséginek) figura, aki hivatásszerűen, de egyre tanácstalanabbul tartja a civilizáció fáklyáját a barbárság végeláthatatlan alagútjában, míg csak az események olyan helyzetbe nem kényszerítik, hogy kénytelen mozgósítani rejtett tartalékait, amelyeknek létezéséről addig fogalma sem volt.

Mutass kevesebbet