XX. századi elméletek a misztikáról és a zen buddhizmus / A kínai civilizáció ázsiai talaja

Előszó Részlet: "Somogyi Zoltán: XX. századi elméletek a misztikáról és a zen buddhizmus Camus, a modern irracionalizmus végpontja "Az imádság", mondja Alanus ab Insulis, akkor jön létre, mikor beáll a gondolkodás éjszakája. Elengedhetetlen azonban, hogy a lélek elébe menjen az éjszakának, válaszolják a misztikusok és z exisztencialisták. Bizonyára; azonban nem annak az éjszakának, amely szemünk becsukásakor és egyedül az ember akaratából keletkezik. Borús és teljesen sötét éjszaka ez, melyet azért idéz föl a lélek, hogy elvesszen benne. Ha már az éjszakának elébe kell menni, legyen az inkább a kétségbeesés éjszakája,amely derült marad, sarki éjszaka, a lélek virrasztása, amelyből talán az a tiszta és érintetlen világosság támad, mely az ész fényében rajzol ki minden tárgyat. Az exisztencializmus szakértői méltán látják abban ablert Camus munkásságának filozófiai értelmét, hogy a trónfosztott ész számára megkísérelt új birodalmat elhódítani és körülhatárolni a rá annyira jellemző abszurd érvelé módszerével. Erre a filozófiai álláspontra, a létet értelmetlennek tudó és mégis a létet, az életet választó abszurd ember álláspontjára annál is inkább ráillik a posztexisztencializmus jelzője, mert itt az irracionalizmust saját fegyvereivel kísérelték meg leküzdeni és túlhaladni, saját premisszáiból levont következtetéseket fordítva ellene. Camus érvelésmódja az értelem, a ráció nevében fogant szenvedélyes és rokonszenves álláspontot ír körül, mely első pillantásra valóban az irracionalizmus leküzdésének és túlhaladásának tűnik."

Mutass kevesebbet