Zrínyi Miklós nagy napja (Dedikált)

A Magyar Tudományos Akadémia Lendület Szent Korona Kutatócsoport vezetőjének kismonográfiája az 1663-1664. évi nagy török háború egyik különleges eseményének, a korábban rejtélyek egész sora kísérte vati hadimustrának a történetét tárja az olvasók elé. Jelentős hazai és külföldi levéltári forrásfeltárás alapján a kötet részletesen bemutatja, hogy 1663. szeptember közepén a Veszprém és Vas megye határát kijelölő Marcal folyó két partján fekvő Vat falvak (ma Külsővat és Mersevát), illetve a mai Celldömölk határában Zrínyi Miklós (1620-1664) horvátszlavón bán vezetésével miként zajlott le a korszak egyik legnagyobb szabású hadimustrája. A kutatás egymásnak ellentmondó korábbi állításaival ellentétében Zrínyi Miklós 1663. szeptember 17. reggelén a Vas megyei Vat (ma Mersevát) mellett egészen Dömölkig húzódó szélesmezőkön, a kor egyik bevett tábor- és mustrahelyén, Wesselényi Ferenc nádor katonai hatáskörét a Dunántúlon ellátó országos főkapitányként a dunántúli főurak, vármegyék, városok felkelő és végvári katonák összesen mintegy 8500 fős hadát mustrálta meg. S noha a szakirodalom gyakori állításával ellentétben Zrínyi nem lett Magyarország katonai főparancsnoka, az esemény a jeles magyarhorvát hadvezér életének egyik feledhetetlen napja volt. Zrínyi dunántúli országos főkapitányi kinevezése érzékletesen mutatja azt is, hogy a 17. század legnagyobb magyar hadtudósát és a császári állandó hadsereg első magyar tábornokát mind a magyar rendek, mind a bécsi udvar kiemelten elismerte. A kötet arra is rá kívánja irányítani a figyelmet, hogy az újabban költő és hadvezér helyett inkább politikus-, katona- és költő-írónaktartandó Zrínyi a Magyar Horvát Királyság és a Habsburg Monarchia azon vezető politikusai és hadvezérei közé tartozott, akik egyszerre próbálkoztak saját országaik és rendi nemzeteik, illetve a monarchia, valamint egyéni érdekeik sikeres érvényesítésével.

Mutass kevesebbet