"Zsidó" identitásképek a huszadik századi magyar irodalomban

A mai magyar társadalom hétköznapi nyelvhasználatának különböző szintjein - éppen úgy, mint a társadalomtudományokban, a privát és a nyilvános szférában - a legnehezebben kezelhető szavak közé tartozik a "zsidó". Alig feltérképezett örvénylése személyiség- és társadalompszichológiai, történeti, szociális, jogi, esztétikai, testtudati aspektusokat érint - és nincs olyan területe a társadalmi életnek, ahol felbukkanása kizárható volna.Kötetünk kiindulópontjául az a tapasztalat szolgált, hogy a "zsidóhoz" tartozó képzetek identifikációs mintázatokba rendeződnek, kapcsolatba kerülnek más identifikációs tényezőkkel, megmutatkozásuk azoktól elválaszthatatlan. Amikor tanulmánykötetünket terveztük, az volt a célunk, hogy példákon keresztül váljék láthatóvá, hogy a 20. századi és a kortárs magyar irodalomban milyen identifikációs mintázatokba ágyazódnak és miként jelennek meg a különböző "zsidó" identitásképek, milyen retorikai, poétikai eljárások viszik őket színre.Kötetünkben olyan tanulmányok olvashatók, amelyek a "zsidó" irodalmi reprezentációival foglalkoznak. A szerzők munkái állításaikban, szemléletük sokféleségében, kérdéseik jellegében és szakmai apparátusukban aligha hozhatók közös nevezőre. Ennek is köszönhető, hogy együttesen meglehetősen pontos képet nyújtanak az identifikációs konstrukciók összetettségéről, belső feszültségéről.

Mutass kevesebbet