Zsidóság Európában a modern korban

Az európai zsidóság történelme nem zárult le a nácizmus rombolásaival, sőt, a soá utáni korszakban még újfajta dimenziókkal is bővült, melyek megértése nem lehetséges a múlt ismerete nélkül. A könyv az objektivista társadalomtörténet eszköztárával kísérli meg ennek feltárását. Bár visszanyúl a középkori előzményekhez, tárgya a modern kor zsidósága és a környező társadalmak kapcsolata a 18. századtól napjainkig. Ehhez mozgósítja a demográfia, a politológia és a szociológia eredményeit, de nem mellőzi az idevágó mozgalmaknak és folyamatoknak tényszerű bemutatását sem. A munka ezért egyszerre felvilágosító - bár nem népszerűsítő - és tudományos igényű. Történelmi keretbe helyezi és értelmezni próbálja a zsidóságot érintő számtalan tévhitet. Ugyanakkor vizsgál egy sor, a szakkutatás által továbbra is vitatott alapvető történelmi-szociológiai kérdést. Ilyen - egyebek közt - a zsidóságra jellemző gyors demográfiai átmenet, „polgári" szakmaszerkezet és mobilitás, a feudalizmus utáni modernizációban (különösen Közép-Európában) betöltött egyedülálló szerep, a vallási intellektualizmus, a világi „túliskolázás" és a szellemi alkotókészség összefüggései, az egyenjogúsítás és a nemzetállamokba való beilleszkedés Európa-szerte eltérő körülményei, az asszimiláció és az identitásélmény ehhez kötődő patológiái, a hithűség és az elvilágosodás dilemmái mint az ortodoxia és a reformzsidóság konfliktusainak forrásai. Mindennek oknyomozó elemzésével a könyv talán hozzájárulhat az itt bőségesen dokumentált judeofób gaztettek áldozatainak kijáró erkölcsi igazságtételhez is. Ezen a téren, Pilinszky Passiójának szavaival „ami történt, valahogy mégsem tud végetérni"

Mutass kevesebbet