Zsidóság, modernizáció, polgárosodás

Karády Viktor, a Párizsban élő szociológus-történész, a magyarországi zsidóság szociológiatörténetének legjelentősebb kutatója írja kötetéről: e tanulmányok kötetbe szerkesztését "az határozta meg, hogy alkalmasnak látszottak bevezetőt képezni a modern Magyarország társadalomtörténetére vonatkozó sokrétű és immár nagyon is szerteágazó szociológiai részkutatásaimhoz..." E kutatások középpontjában a zsidóság áll. "Nemcsak azért, mert szerepvállalása az összes valláscsoport között a legjelentősebbnek bizonyult az ország gazdasági, kulturális, szellemi, infrastrukturális (például sajtó), sőt politikai modernizációjában. Azért is, mert megjelenése a modernizációt végrehajtó vagy az általa érintett elitcsoportokban a korszak legsúlyosabb társadalmi konfliktusaihoz, az antiszemitizmus által kiváltott s az egész országra nézve katasztrofális következményekkel járó válsághelyzetekhez vezetett." A tanulmányok a következő témakörök körül forognak: a társadalmi mobilitás vallássajátos eltérései, az iskolázottság és a művelődés terén megvalósított "mobilizációs befektetések" egyenlőtlenségei, a veszélyeztetett csoportazonosság kezelési stratégiái (asszimiláció / hasonulás, disszimuláció / rejtekezés, disszimiláció / elkülönülés, névváltoztatás, "áttérés", vegyes házasság), a felekezetek közötti távolságok rendszere, a kisebbség / többség kapcsolatból adódó konfliktusok stb. "Bízom abban - írja Karády Viktor -, hogy a társadalomtörténet iránt érdeklődő olvasót, nem bátortalanítja el a szociológus gyakran elvont fogalomkészlete, érvrendszere, bizonyító apparátusa és statisztikai eszköztársa. Hogy ezek érvényességét és hasznát jobban igazoljam, remélem, ez után a »bevezető« szándékú könyv után nemsokárar tematikusan koncentráltabb magyar nyelvű tanulmányköteteket is tudok munkáimból figyelmébe ajánlani az iskolázás és iskolahasználat történetét, a névmagyarosítási mozgalmat és a zsidó identitás kezelési mintáit illetőleg."

Mutass kevesebbet