ZSOLNAY - A GYŰJTŐK KÖNYVE

A magyar iparművészet történetének egyik vezércsillaga a 150 évvel ezelőtt alapított Zsolnay-gyár, amely - mintha csak a művészet alakulásának egyik lehetséges útját járta volna be - a használati tárgyak gyártásától jutott el a grand art-ig. A 150 éves évfordulóra megjelenő kötet az alkotások sokféleségét villantja fel, főként kevéssé ismert, ritkán vagy egyáltalán nem kiállított, reprodukált művek bemutatásával. Alapítója, a fesői ambíciókat tápláló, de az atyai óhajt követve kereskedelmi pályára lépő Zsolnay Vilmos. A magyar iparművészet történetének egyik vezércsillaga a 150 évvel ezelőtt alapított Zsolnay-gyár, amely - mintha csak a művégzet alaku-lásának egyik lehetséges útját járta volna be - a használati tárgyak gyártásától jutott el a grand art-ig. Alapítója, a festői arnbíciókat tápláló, de az atyai óhajt követve kereskedelmi pályára lépő Zsolnay vilmos 25 évesen, különösebb előképzettség nélkül kezdett el kerá-miát gyártani, fogy az 1873-as párizsi világkiállításon elsöprő sikert arasson változatos díszítésű dísztárgyaival, s a következő ötven évben a pécsi gyár rneghatározó tényezője legyen a hazai művészi kerámiá-nak. A technikai érdeklődést, művészi és kereskedelmi érzéket egyesítő első gyártulajdonos munkáját kiterjedt család segítette és folytatta. Gyermekei és vejei, unokái és rokonai terveztek edényt, szobrot, díszítményt, intézték az üzem működésével kapcsolatos megannyi kérdést. A családi együttműködésből - és jónéhány kitűnő művész bevonásával - jöttek létre a gazdag ornamentikával ékes historizáló vázák vagy tálak, a Zsolnay Vilmos különleges mázát, az eosint használó, varázslatos formájú szeceszsziós tárgyak vagy a puritánabb megformálású art deco alkotások. A Zsolnay-gyár nyújtotta különleges lehetőségekre felfigyeltek a 19/20. század fordulójának és a századelőnek a kiemelkedő építészei, többek között Steindl Imreés Lechner Ödön is, akik olyan jeles épületeiken alkalmazták az üzem építészeti és belső berendezési kerámiáját, mint az Országház vagy az Iparművészeti Múzeum.CSENKEY ÉVA művészettörténész, a budapesti Iparművészeti Múzeum muzeológusa. Elsősorban a Zsolnay kerámia történetével foglalkozik, e témából több kiállítást rendezett bel- és külföldön, valamint számos publikációja látott napvilágot.HÁRS ÉVA művészettörténész, a pécsi Janus Pannonius Múzeum nyugalmazott igazgatója. Nagy szerepet játszott a 20. századi magyar művészetet egyik legjobban reprezentáló gyűjtemény, a pécsi Modern Képtár felállításában, emellett a Zsolnay-kutatás egyik kiemelkedő alakja.WEILER ÁRPÁD építész, épületei elsősorban Pécsett és Baranya megyében találhatók. A Magyar Építőművészek Szövetségének, valamint a Baranya megyei műemlékvédelmi bizottságnak az elnöke. Írásai jelentek meg a Zsolnay kerámia építészeti alkalmazásáról.

Mutass kevesebbet