A deductiv és inductiv logika rendszere I-III.

Name: A deductiv és inductiv logika rendszere I-III.
Price: 12000.00 HUF
Availability: BackOrder
Author: John Stuart Mill

Mint a megismerés elveinek és a tudományos kutatás módszerének előadása

John Stuart Mill - A deductiv és inductiv logika rendszere I-III., Budapest 1877 antikvár könyv

(0 vélemény)

Antikvár könyv

Jelenleg nem elérhető. Tájékoztató ár az utolsó ismert ár és az aktuálisan érvényes kedvezmény alapján: 12 000 Ft. Jegyezze elő, és elsőként értesítjük, ha újra rendelhető!

[John Stuart] Mill János Stuart: A deductiv és inductiv logika rendszere I-III. Mint a megismerés elveinek és a tudományos kutatás módszerének előadása. Fordította: Szász Béla. Budapest, 1877. Franklin-Társulat. XXII + 481 + [1] p.; [4] + 496 p.; XIV + 514 p. Előszó: "A Magyar Tudományos Akadémia föladata lévén a tudományok önálló művelése és emelése mellett azoknak terjesztésére is hatni, 1872. jan. 22-kén tartott összes ülésében egy bizottságot alakított, oly czélból, hogy az részint a külföldi tudományos irodalmak jelesebb termékeinek lefordíttatása, részint a tudományokat mai szinvonalukon előadó eredeti magyar művek készíttetése által, a tudományos műveltség terjesztése érdekében működjék. A M. T. Akadémia ezen Könyvkiadó Bizottsága föladatának megfelelni kivánván, mindenek előtt azon hiányokra fordította figyelmét, melyek az egyes tudományszakok körében leginkább érezhetők. Sietett ennél fogva elismert tekintélyű hazai szakférfiakat tudományos kézkönyvek szerkesztésével megbízni; egyúttal gondoskodott arról, hogy a külföldi tudományos irodalmak számos jelesebb művei hazai nyelvünkön mielőbb közrebocsáttassanak." Egységes, későbbi könyvkötői félvászon kötésben.

Mutass kevesebbet

Bővebb leírás

Kiadó:	Franklin Társulat
Kiadás éve:	1877
Kiadás helye:	Budapest
Nyomda:	Franklin Társulat nyomdája
Kötés típusa:	Fűzött félvászon
Terjedelem:	1491
Fordítók:	Szász Béla
Nyelv:	magyar
Méret:	Szélesség: 13.50 cm, Magasság: 18.50 cm
Kategória:	Antik Könyvek / Xix. Század / Filozófia

Ajánlja ismerőseinek is!

Kívánságlistára teszem ezt a könyvet!

Megnézem a tartalomjegyzéket!

I. kötet	
A szerző előszava az első kiadáshoz	
A szerző előszava a harmadik, negyedik s következő kiadásokhoz	
A fordító előszava	
Bevezetés	
A tárgyalás kezdetén adott meghatározások ideiglenesnek kell lennie	1
A következtetés mestersége és tudománya-e a logika?	2
Vagy az igazság kutatásának mestersége és tudománya?	4
A logikának következtetésekkel, nem pedig nézleti igazságokkal van dolga	6
A logika viszonya a többi tudományhoz	11
Hasznos voltának kimutatása	13
A logika meghatározásának fölállítása és megvilágosodása	14
A nevekről és itéletekről	
Miért kell a nyelv elemzésén kezdenünk?	
A nevek elmélete miért alkotja szükségképi részét a logikának?	21
Első lépés az itéletek elemzésére	23
A neveket előbb kell tanulmányozni, mint a dolgokat	26
A nevekről	
A nevek a dolgok s nem eszméink nevei	29
Az olyan szók, melyek nem nevek, hanem nevek részei	31
Általános és egyenkénti nevek	34
Tárgyas és elvont nevek	36
Együttjelző és nem-együttjelző nevek	40
Állitó és tagadó nevek	55
Viszonylagos és feltétlen nevek	57
Határozott és kétértelmű nevek	61
A nevek által megjelölt dolgokról	
A megnevezhető dolgok elősorolásának szükséges volta. Aristoteles kategoriái	63
A legtöbb általános név határozatlan volta	66
Érzések vagy a tudalom állapotai	70
Az érzékleteket meg kell különböztetni természeti megelőzőiktől. Mi az észrevét?	73
Az akarati elhatározások és műveletek	76
Lény és tulajdonitmány	77
Test	80
Szellem	89
Minőségek	91
Viszonyok	96
Hasonlóság	99
Mennyiség	104
A testek minden tulajdonitmánya a tudalom állapotain alapszik	105
És a szellem minden tulajdonitmánya is	107
Visszatekintés	108
Az itéletekről	
A copula természete és rendeltetése	113
Állitó és tagadó itéletek	117
Egyszerű és összetett itéletek	119
Egyetemes, részleges és egyenként i itéletek	123
Az itéletek mivoltáról	
Az a tan, mely szerint az itélet két eszme közti viszony kifejezése	127
Az a tan, mely szerint az itélet két név jelentése közti viszony kifejezése	132
Az a tan, mely szerint az itélet abból áll, hogy valamit valamely osztályba soroz, vagy valamely osztályból kirekeszt	136
Mi tehát az itélet voltaképen?	142
Valamely egymásutánt vagy együttlétezést, egyszerü meglétezést vagy okozást állit (vagy tagad)	145
Vagy valamely hasonlóságot	148
Elvont szókból alkotott itéletek	152
A pusztán szóbeli itéletekről	
Lényegi és esetleges itéletek	157
Minden lényegi itélet egyjelentésü itélet	159
Az egyéneknek nincsenek lényegeik	164
Hogyan kell a való itéleteket a szóbeliektől megkülönböztetni?	166
A való itélet mivoltának két felfogási módja	168
Az osztályozás természetéről és az öt lehető tulajdonitásáról (praedicabilia)	
Az osztályozás összefüggése az elnevezéssel	171
Melyek a lehető tulajdonitások?	173
Nem és faj	174
A fajtáknak való létezésök van a természetben	178
Különbség	184
Az általános meg a különös vagy technikai czélokra szolgáló különbségek	187
Sajátság	191
Esetleges tulajdonság	193
A meghatározásról	
Mi a meghatározás?	196
Minden olyan nevet meg lehet határozni, a melynek jelentése elemezhető	199
Mi a különbség a teljes és a nem teljes meghatározás között?	202
Meg a leirás között?	204
A mit a dolgok meghatározásának nevezünk, igazában a nevek meghatározása, azon benrejlő föltevéssel, hogy a neveknek megfelelő dolgok léteznek	209
- még ha ilyen dolgok valójában nem léteznek is -	219
A meghatározásoknak - habár csak nevek meghatározásai - a nekik megfelelő dolgok ismeretén kell alapulniok	222
A következtetésről	
Az okoskodásról vagy következtetésről általában	
Visszatekintés a megelőző könyvre	233
A nem tulajdonképeni értelemben vett következtetések	235
A tulajdonképeni értelemben vett következtetések, s felosztásuk az inductiokra és okvetésekre	241
Az okvetésről vagy syllogismusról	
A syllogismus elemzése	245
A dictum de omni nem alapja az okoskodásnak, hanem pusztán egyjelentésü itélet	254
Mi az okvetés valódi alap-elve?	262
Ez elv másik alakja	266
A syllogismus alkalmazásáról és logikai értékéről	
Petitio principii-e a syllogismus?	270
A közönséges elmélet elégtelen volta	271
Minden következtetés részlegesről részlegesre halad	275
Az általános itélet ily következtetések jegyzéke s a syllogismus szabályai e jegyzék magyarázatának szabályai	286
A syllogismus nem typusa, hanem próbája az okoskodásnak	291
Mi az igazi előképe?	297
Az inductio és deductio közti viszony	301
Az ellenvetések czáfolata	303
Az alaki logika és viszonya az igazság logikájához	308
A következtetési lánczolatokról és a deductiv tudományokról	
Mily czélra szolgálnak az okoskodási lánczolatok?	313
Az okoskodási lánczolat inductiv következtetések sorozata	314
- egyenkéntiről egyenkéntire, jelények jelényei útján	318
Miért vannak deductiv tudományok?	321
Miért állanak más tudományok még mindig a kisérleti tudományok fokán?	327
Kisérleti tudományok deductivvá válhatnak a kisérletek előhaladtával	329
Mi módon történik az rendesen?	332
A bizonyításról és a szükségképi igazságokról	
A mértan tantételei csak abban az értelemben szükségképi igazságok, hogy hypothesisekből szükségkép következnek	336
Ezek a hypothesisek való tények előadásai, csakhogy némely körülményeik túl vannak hajtva vagy el vannak mellőzve	341
A mértan némely alapelve axioma s ezek nem föltételesek	343
- hanem kisérleti igazságok	346
Egy ellenvetés czáfolata	349
Dr. Whewlell, az axiomák felőli, nézeteinek birálata	353
Ugyanazon kérdés folytatása	
Minden deductiv tudomány inductiv	357
A számok tudományának itéletei nem szóbeliek, hanem a tapasztalásból vont általánosítások	380
Mily értelemben föltételesek?	387
A demonstrativ tudomány jellemző sajátsága, hogy föltételes	390
A demonstrativ bizonyosság meghatározása	391
A fentebbi tanokkal ellenkező nehány nézet birálata	
Az egyetemes követelmény tana	394
A megfoghatatlanság próbája nem fejezi ki a mult tapasztalás egész összegét	397
- sem nem föltétele minden gondolkodási műveletnek	401
Sir W. Hamilton nézete az ellenmondás, és a harmadik eset kizárásának elvéről	411
Az inductioról	
Előleges megjegyzések az inductioról általában	
Az inductiv logika jelentős volta	419
A tudomány logikája az ügyletek és a mindennapi élet logikája is	420
A nem tulajdonképi értelemben vett inductiokról	
A szóbeli átalakításokról megkülönböztetett inductiók	427
A mathematikában helytelenül ugy nevezett inductioktól	430
- és a leirásoktól	433
Dr. Whewell inductio-elméletének birálata	436
A megelőző megjegyzések további megvilágositása	451
Az inductio alapjáról	
A természet folyásának egyarántos voltáról szóló axioma	456
Nem minden értelemben igaz. Inductio per enumerationem simplicem	462
Mi az inductiv logika föladata?	465
A természet törvényeiről	
A természetben szereplő általános szabályszerűség törvényeknek nevezett részleges szabályszerüségek szövedéke	469
A tudományos inductionak megelőző spontan inductiokon kell alapulnia	474
Vannak-e valamely oly inductiok, melyek alkalmasok reá, hogy minden más inductio próbakövei lehessenek?	477
II. kötet	
Az inductióról	
Az egyetemes okozatiság törvényéről	
Az egymásra következő jelenségek egyetemes törvénye az okozatiság törvénye	3
Azaz: az a törvény, hogy minden következőnek van valamely változatlan megelőzője	8
Valamely jelenség oka az ő feltételeinek összetalálkozása	10
A cselekvő és szenvedő közötti megkülönböztetés csak képzeleti	20
Az ok nem a változatlan megelőző, hanem a föltéttelen változatlan megelőző	24
Lehet-e valamely ok okozatával egyidejü?	30
Egy állandó ok, vagy eredeti természeti ható fogalma	33
Különböző állandó okok okozatai közötti együttlétezés egyarántosságai nem törvények	38
Birálata annak az elméletnek, hogy az akarat ható ok	39
Kiegészítő megjegyzések az előbbi fejezethez	57
Az okok összetételéről	
Az okok egyesített hatása kétféle: mechanikai és vegyi	65
Az okok összetétele általános szabály;a másik eset csak kivétel	70
Arányosak-e az okozatok okaikhoz?	74
A megfigyelésről és kisérletről	
Az inductiv kutatás első lépése az összetett jelenségeknek elemeikre való elméleti szétbontása	77
A második lépés az elemeknek valóságos szétbontása	80
A kisérlet előnyösebb, mint a megfigyelés	82
A megfigyelés előnyösebb, mint a kisérlet	86
A kisérleti kutatás négy módszeréről	
A megegyezés módszere	92
A különbözés módszere	97
E két módszer kölcsönös viszonya	98
A megegyezés meg különbözés egyesitett módszere	103
A maradékok módszere	106
A párhuzamos változások módszere	108
Ez utóbbi módszer korlátai	116
Különböző példák e négy módszerre	
Liebignek a fém-mérgekről szóló elmélete	123
Az inducált villanyról szóló elmélet	128
Dr. Wells elmélete a harmatról	133
Dr. Brown-Sequard elmélete a hulla-merevségről	143
A maradékok módszerének példái	152
Dr. Whewell ellenvetései e négy módszerre	157
Az okok töbségéről és az okozatok összefonódásairól	
Egy okozatnak több oka lehet	165
- a mi jellemző tökéletlenségére szolgál a megegyezés módszerének	167
Hogyan lehet a több-okuságot megállapitani?	172
Okok összehatása, mely nem köti össze okozataikat	174
A kutatás nehézségei, midőn az okok összekapcsolt okozatokat idéznek elő	181
Az összetett okozatok törvényeinek három kutatási módszere	187
Az egyszerű megfigyelés módszere nem alkalmazható	189
- sem az egyszerü kisérlő módszer	190
A deductiv módszerről	
Első lépés: a külön okok törvényeinek közvetetlen inductio utján történő megállapítása	197
Második lépés: az összetett esetek egyszerü törvényeiből levont következtetés	204
Harmadik lépés: igazolás az egyenkénti tapasztalatok utján	206
A természet törvényeinek magyarázatáról	
A magyarázat meghatározása	212
A magyarázat első módja: az összetett okozat törvényének az összeható okok törvényeire és együttlétezésök tényére való fölbontása	213
Második mód: a folyamat valamely közvetitő lánczszemének földeritése	214
A törvények mindig maguknál általánosabb törvényekre bomlanak	215
Harmadik mód: a kevésbbé általános törvényeknek egy általánosabb alá való foglalása	220
Mit értünk a természet valamely törvényének magyarázata alatt?	223
Különböző példák a természeti törvények magyarázatára	
A tudományok általános elméletei	227
Példák a vegytani kutatások köréből	229
Példák Dr. Brown-Sequardnak az ideg-rendszerre vonatkozó kutatásaiból	232
Ujan földeritett törvények összetett nyilatkozataiban való további vizsgálásából vett példák	234
Példák az utólagosan megerősített és deductiv módon megmagyarázott tapasztalati általánositások köréből	236
Egy példa a szellem tudományának köréből	238
Minden tudomány arra hajlik, hogy deductivvá legyen	240
A természeti törvények magyarázatának határairól és a hypothesisekről	
Föl lehet-e a természet minden következtetését egyetlen törvényre bontani?	245
Az alaptörvények nem lehetnek kevesebb számuak, mint saját természetünk megkülönböztethető érzései	246
Minő értelemben lehet a végső alap-tényeket kimagyarázni?	250
Mire jók a tudományos hypothesisek	252
A hypothesisek nélkülözhetetlenek	263
Hogyan lehet a szabados hypothesiseket a nem szabadosaktól megkülönböztetni?	266
Némely látszólag hypotheticus kutatás a valóságban deductiv	276
A növekvő eredményekről és az okok folytonos hatásairól	
Valamely ok egyszerű folytonosságából hogyan származik gyarapodó okozat?	281
- s hogyan az ok fokozódásából?	287
Leszármaztatott törvények valamely egyes alaptörvényből eredve	290
A tapasztalat utján szerzett törvényekről	
A tapasztalat utján szerzett törvény meghatározása	293
A leszármazott törvények rendesen az elhelyezésektől függenek	295
Az állandó okok elhelyezését nem lehet valamely törvényre visszavezetni	297
A tapasztalati törvényekben, tehát, nem lehet a valóságos tapasztalat határain túl is bizni	298
A csupán a megegyezés módszerére támaszkodó általánositásokat csak tapasztalás utján szerzett törvényekül lehet elfogadni	300
Minő jelek alapján lehet a következés valamely megfigyelt egyarántosságáról föltenni, hogy föloldható	301
A tapasztalat utján szerzett törvények két fajtájáról	306
A történetesség és kizárása	
A tapasztalat útján szerzett törvények igazolása a történetesség tanától függ	308
A történetesség meghatározása és jellemzése	310
A történetesség kizárása	317
A történetesség kizárása után fönnmaradó jelenségek fölfedezése	320
A lehetőségek elmélete	322
A történetesség kiszámitásáról	
A mathematikusok értelmében vett valószínüségi elmélet alapja	324
Ez elmélet elfogadható	327
Tulajdonképen min alapszik?	329
Végeredményileg az okozatiságtól függ	335
A valószinüségi elmélet tantétele, mely valamely adott eredmény okára vonatkozik	340
Miként alkalmazható a történetesség kizárására?	343
A leszármaztatott törvényeknek közelfekvő esetekre való kiterjedéséről	
A leszármaztatott törvények, ha nem történetesek, majd mindig az elhelyezésektől függenek	348
Minő okok alapján terjeszthetők ki a valóságos tapasztalát határain túl eső esetekre is?	351
Ez esetek csak közelfekvők lehetnek	353
Az analogiáról	
Az analogia szó különböző értelmei	359
Az analogiára épült következtetés természetéről	361
Mily körülményektől függ értéke?	367
Az általános okozatiság törvényének bizonyitásáról	
Az okozatiság törvénye nem alapszik ösztönön	371
- hanem az egyszerü felsorolás inductióján	378
Mily esetekben megengedhető az ily inductió?	382
Mily alapokon fogadható el az okozatiság törvényének egyetemes érvénye?	386
Az okozatiságtól nem függő együttlétezés egyarántosságairól	
A következés törvényeiből származó együttlétezés egyarántosságai	392
A nemek tulajdonságai az együttlétezés egyarántosságai	396
- s némelyek leszármazottak, mások őseredetiek	397
Az együttlétezésnek nincs egyetemes axiomája	398
Hogyan lehet az együttlétezés egyarántosságainak bizonyosságát megmérlegelni?	401
Ha leszármazottak: bizonyosságuk akkora, mint a tapasztalati törvényeké	402
Nem különben, ha őseredetiek	405
Minél általánosabb a törvény, annál erősebb a bizonyosság	406
Minden külön nem külön megvizsgálandó	408
A közelítő általánositásokról és a valószinüségi következtetésekről	
Az u. n. valószinüségi következtetések közelitő általánositásokon alapulnak	411
A közelitő általánositások kevésbbé hasznosak a tudományban, mint az életben	412
Mily esetekben lehet ezeket is zsinórmértékeül venni?	414
Mi módon bizonyíthatók be?	416
Mily elővigyázat mellett használhatók?	420
Két mód, a melylyel a valószinüségeket össze lehet kapcsolni	422
Hogyan lehet a közelitő általánositásokat egyenlő értékü valóságos általánositásokká változtatni?	428
A többi természeti törvényről	
A csupán a létezést állitó itéletek	432
A hasonlóság, mint a tudomány tárgya	435
A mathematika axiomái és tantételei magokba foglalják a hasonlóság nevezetesebb törvényeit	438
- valamint a térbeli rendéit is s az egyszerü fölsoroláson épül induction nyugszanak	440
Az arithmetika tételei kifejezik valamely adott szám alakulási módjait	442
Az algebra tételei kifejezik általában a számok különböző alakulási módjainak egyenlő értéküségét	448
A mértan tételei a kültermészet törvényei	452
A mértan miért majdnem egészen deductiv?	456
A mathematikai igazságoknak más tudományokban való szereplése és e szereplés határai	459
A hitetlenség alapjairól	
Valószínütlenség és lehetetlenség	463
Hume csodákról szóló elméletének birálata	464
A valószinütlenség fokozatai párhuzamosak annak az általánositásnak természetében rejlő különbségekkel, a melylyel valamely tétel ellentmondásban áll	470
Valamely tény azért, mivel a valószinüség ellene szól, még nem hihetetlen	476
Kevésbbé hihetők az összetalálkozások, mint más tények?	479
Laplace egy nézetének birálata	484
III. kötet	
Az inductio segéd-miveleteiről	
A megfigyelésről és leirásról	
Mennyiben tárgya a megfigyelés a logikának?	3
Az ugytetsző megfigyelés egy nagy része igazában következtetés	4
A megfigyelés leirása többet állit, mint a mennyi a megfigyelésben foglaltatik	9
- t. i. bizonyos megegyezést a jelenségek közt; s a jelenségeknek az ilyen megegyezés megállapitására szolgáló összehasonlitásra már inductiohoz vezető előlépcsőzet	13
Az abstractioról, vagy a fogalmak alkotásáról	
Az inductiot megelőző összehasonlitás általános fogalmakat tesz föl	16
- de ezeknek nem kell bennünk előre meglétezniök	18
Az eredetileg összehasonlitás utján nyert általános fogalom viszont maga az összehasonlitás typusa	23
Mit értünk "illő" fogalmak alatt?	27
- s mit a "tiszták" alatt?	30
A kérdés további fejtegetése	33
Az elnevezésről, mint az inductio segédlőjéről	
A nevek főtulajdonsága, hogy a gondolkodás műszerei	39
A nevek nem nélkülözhetetlenek az inductiohoz	40
Mily módon szolgálnak neki?	42
Az általános nevek nem csak takarékossági szempontból szolgálnak a nyelv-használatnál	45
A philosophiai nyelv szükségleteiről és a meghatározás elveiről	
A pilosophiai nyelv első kelléke, hogy minden általános névnek legyen meg a maga szilárdul megállapitott és szabatosan meghatározott jelentése	47
A közhasználatu neveknek gyakran elmosódott együttjelzésök van	47
- melyet a logikusoknak meg kellene állapitaniok, s a lehető legkevésbbé kellene változtatniok	51
Miért forog a meghatározás gyakran nem szók, hanem dolgok körül	54
Hogyan kellene a logikusnak a szók átmenő jelentésével bánniok	59
Miféle bajok származhatnak abból, ha a szók szokásos együttjelzésének egy részét elejtjük	67
A szók jelentésének természetes változásairól	
Eredetileg történetes körülmények hogyan csusznak a szók jelentésébe be?	77
- s néha az egész jelentést is elfogadják	80
A szók az általánosulásra hajlanak	82
- és a részletesülésre	85
A philosophiai nyelv elveinek tovább fejtegetése	
A philosophiai nyelv második kelléke: külön név minden fontos jelentés számára	90
- az az, először: tökéletes leiró terminologia	90
- másodszor: külön név a tudományos abstractio minden fontosabb eredménye számára	97
- harmadszor: a műnevek jegyzéke, vagyis a fajok neveinek rendszere	99
A műnevek jegyzékéhez tartozó nevek együttjelzése sajátos természetü	103
A nyelvet milyen esetekben lehet s milyenekben nem lehet gépszerüleg használni?	107
Az osztályozásról, mint az inductio segédlőjéről	
Az itt tárgyalt osztályozás miben különbözik az elnevezés útján történő osztályozástól?	115
A természetes csoportok elmélete	117
A természetes csoportokat typusok, vagy pedig meghatározások szerint állapithatni meg?	123
A fajok természetes csoportok	127
Hogyan kellene a faj-neveket megalkotni?	135
A sorozatok utján történő osztályozásról	
A természetes csoportokat természetes sorozatba kell rendezni	140
E rendezésnek a föjelenség fokozatai szerint kellene történnie	142
- a mi egy példány-faj föltevését vonja maga után	145
Hogyan kellene a sorozat osztályait megállapitani?	146
A tudományos osztályozás legtökéletesebb formáját az állattan nyujtja	148
Az ál-következtetésekről	
Az álkövetkeztetésekről általában	
Az álkövetkeztetések elmélete mellőzhetetlen része a logikának	153
A történetes tévedések nem álkövetkeztetések	156
A tévedés erkölcsi forrásai milyen viszonyban állanak az értelmiekhez?	156
Az álkövetkeztetések osztályozása	
Az álkövetkeztetések osztályozását milyen jegyek szerint kell végrehajtani?	161
Az álkövetkeztetések öt osztálya	163
Néha önkényünktől függ, hogy valameliyk álkövetkeztetést egyik, vagy másik osztályba sorozzunk	168
Az egyszerű szemlélet álkövetkeztetései, vagy az a priori álkövetkeztetések	
Az ez osztályba tartozó álkövetkeztetések jellemvonásai	172
Természetes előitéletnél fogva a subjectiv törvényeket objectivekül tekintik, mint közkeletü babonák példái bizonyitják	174
Természetes előitéletek, melyek szerint a miket együtt gondolunk, együtt is kell létezniök s a mi megfoghatatlan, nem is igaz	180
Természetes előitéletek, mely szerint abstractionak való létet tulajdonitanak	189
Az elégséges ok álkövetkeztetése	191
Természetes előitélet, mely szerint a természet különbözőségei megfelelnek a nyelv megkülönböztetéseinek	195
Előitélet, mely szerint valamely jelenségnek nem lehet több egy okánál	200
Előitélet, hogy valamely jelenség föltételeinek hasonlitniok kell e jelenséghez	205
A megfigyelési álkövetkeztetések	
A megfigyelés hia és a megfigyelés eltévesztése	217
Esetek, meg körülmények meg nem figyelése	218
Példák az előbbire	219
- meg az utobbira	226
A balmegfigyelés jellemzése és példái	233
Általánositási álkövetkeztetések	
Ez osztály jellemző vonásai	238
Az általánositás bizonyos fajtáinak mindig alap nélkül kell szükölködniük	239
Gyökeresen különböző jelenségek egyetlen közösre való föloldására czélzó kisérletek	240
A tapasztalati törvényeknek okozatiakkal való összetévesztése álkövetkeztetés	243
Post hoc, ergo propter hoc, s az ennek megfelelő deductiv álkövetkeztetés	249
A téves analogiák álkövetkeztetései	253
A metaphorák szerepe az okoskodásban	262
Az általánositás álkövetkeztetései hogyan fakadnak a téves osztályozásból	266
Az okvetési álkövetkeztetések	
Bevezető megjegyzések	269
A megforditott meg az egyjelentésü itéletekre épitett álkövetkeztetés	269
A syllogismus bensejéből származó álkövetkeztetések	272
Az előzmények megcseréléséből eredő álkövetkeztetés	273
Összetévesztési álkövetkeztetések	
A szók kétértelműségéből származó álkövetkeztetések	279
A petito principii	297
Az ignoratio elenchi	310
A moralis tudományok logikájáról	
Bevezető megjegyzések	
A moralis tudományok elmaradt állapotán csak az által lehet segiten, hogy a természeti tudományok módszereit alkalmazzuk, kellőleg kiterjesztve és általánositva, rájuk	319
Mennyire lehet ezt ebben a munkában megkisérteni	322
Szabadság és kényszerüség	
Az emberi cselekedetek alá vannak-e az okozatiság törvényének vetve?	324
Az u. n. philosophiai kényszerüség mily értelemben igaz?	325
A kényszerüség szó alkalmatlan volta és káros következései	329
Az inditó ok nem mindig valamely élvre vagy sérvre való kilátás	334
Hogy az emberi természet tudománya létezik, vagy létezhetik	
Lehetnek tudományok, a melyek nem exact tudományok	337
Az emberi természet tudománya mily tudományos előképnek felel meg	341
A lélek törvényeiről	
Mit értünk a lélek törvénye alatt?	345
Létezik-e a lélektan, mint tudomány	346
A lélektan főbb kérdéseinek jellemzése	349
A lelki müveletek meg testi körülmények viszonya	356
Ethologia, vagyis: a jellemfejlés tudománya	
Az emberi természet tapasztalati törvényei	362
- csak is megközelitő általánositások. Az egyetemes törvények a jellemfejtés törvényei	365
A jellemfejtés törvényeit nem lehet megfigyelés és kisérlet utján megállapitani	368
- hanem deductiv módon tanulmányozandók	374
Az ethologia elvei a lélek tudományának középtáji elvei	377
Az ethologia jellemzése	381
Általános megjegyzések a társadalmi tudományról	
A társadalmi jelenségek tudomány tárgyai-e?	385
A társadalom tudományának mily természetünek kell lennie?	388
A chemiai vagy kisérleti módszerről a társadalmi tudományban	
Annak a gondolkodás-módnak a jellemzése, a mely egyenkénti tapasztalatokból politikai tanokat vezet le	392
A társadalmi tudományban lehetetlen a kisérletezés	395
- a különbözési módszer is alkalmazhatatlan	397
- és a megegyezés, meg a párhuzamos változatok módszerei sem bizonyító erejüek	399
- a maradékok módszere szintén nem bizonyitó erejü s előfeltétele a deductio	402
A geometriai, vagy elvont módszerről	
E gondolkodási mód jellemvonásai	406
Példák a mértani módszerre	409
A Bentham-iskola érdek-philosophiája	410
A physikai, vagy tárgyas deductiv módszerről	
A renden haladó és a megforditott rend szerint eljáró deductiv módszerek	419
A rendben haladó deductiv módszer nehézségei a társadalom tudományában	424
Mily mértékben lehet a társadalmi speculatio különböző ágait külön-külön tanulmányozni? A közgazdaságtan jellemzése	428
A politikai ethologia, vagy a nemzeti jellem tudománya	435
A társadalom tudományának tapasztalati törvényei	439
A társadalom tudományának igazolása	442
A forditott rend szerint haladó deductiv, vagy történelmi módszer	
Az általános társadalmi tudomány, meg az egyes sociologiai vizsgálatok megkülönböztetése	446
Mit értünk a társadalom valamely állapota alatt	447
Az ember és a társadalom továbbrahaladó volta	449
A társadalmi állapotok egymásutánjának törvényeit csak is a forditott rend szerint haladó deductiv módszer utján lehet megállapitani	452
A társadalmi statika, vagy a társadalmi jelenségek együttlétezésének tudománya	456
A társadalmi dynamika, vagy a társadalmi jelenségek egymásutánjának tudománya	467
A történeti módszer körvonalai	469
Kilátások a sociologiai kutatás jövőjére nézve	473
További fölvilágositások a történelem tudományáról	
Hogy a történelmi tények egyarántos törvények alatt állanak, bizonyitja a statistika	478
- a mi nem azt teszi, hogy az erkölcsi okok jelentéktelenek	483
- sem azt, hogy az egyének jelleme és a kormányok tettei hatástalanok	487
Példák a kitünö férfiak és a kormányok politikájának történelmi jelentőségére	493
A gyakorlat vagy művészet logikájáról, ideértve az erkölcsiséget és politikát	
A moral nem tudomány, hanem müvészet	499
A müvészet szabályai meg a megfelelő tudomány tantételei közötti viszony	500
Mi a tulajdonképeni feladatunk a müvészet szabályainak?	502
A müvészet nem lehet deductiv	504
Minden müvészet a tudomány oly igazságaiból áll, a melyek bizonyos gyakorlati czélra szolgáló rendbe vannak sorakoztatva	506
Teleologia, vagy a czélok tana	508
A teleologia végső irányzóra vagy alapelvre szorul	511
Befejezés	514

A deductiv és inductiv logika rendszere I-III.

Mint a megismerés elveinek és a tudományos kutatás módszerének előadása

Antikvár könyv

Bővebb leírás

John Stuart Mill

John Stuart Mill további könyvei

Vélemények a könyvről

Központi raktár és ügyfélszolgálat

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

Belvárosi kereskedés

1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig
szombaton zárva.

Központi raktár és ügyfélszolgálat

Belvárosi kereskedés

Központi raktár és ügyfélszolgálat

Belvárosi kereskedés

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig és szombaton zárva.

Nem támogatott böngészőt használ.

Kérjük használjon modern böngészőt például: Microsoft Edge, Safari, Google Chrome, Firefox...

Megértésüket köszönjük,

Régikönyvek.hu

/

/

A deductiv és inductiv logika rendszere I-III.

A deductiv és inductiv logika rendszere I-III.

Mint a megismerés elveinek és a tudományos kutatás módszerének előadása

Antikvár könyv

Bővebb leírás

John Stuart Mill

John Stuart Mill további könyvei

Vélemények a könyvről

Hírlevél feliratkozás

Központi raktár és ügyfélszolgálat

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.Telefon: +36 1 443-3460Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

Belvárosi kereskedés

1053 Bp, Múzeum körút 39.Telefon: +36 1 443-3461Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig szombaton zárva.

Központi raktár és ügyfélszolgálat

Belvárosi kereskedés

Központi raktár és ügyfélszolgálat

Belvárosi kereskedés

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.Telefon: +36 1 443-3460Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

1053 Bp, Múzeum körút 39.Telefon: +36 1 443-3461Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig és szombaton zárva.

Nem támogatott böngészőt használ.

Kérjük használjon modern böngészőt például: Microsoft Edge, Safari, Google Chrome, Firefox...

Megértésüket köszönjük,

Régikönyvek.hu

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig
szombaton zárva.

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig és szombaton zárva.