A fizika kultúrtörténete

Name: A fizika kultúrtörténete
Availability: InStock
Rating: 5.00 (1 reviews)
Author: Simonyi Károly
ISBN: 9632815831

a kezdetektől 1990-ig

Simonyi Károly - A fizika kultúrtörténete, Budapest 1986 antikvár könyv

(2 vélemény)

A mű további kiadásai

Antikvár könyv

4 550 Ft

6 500 Ft

30%

Állapot

Készleten

Jó állapotú antikvár könyv

Központi raktár

Kedvezményes

Kötéstábla / borítója kopott

260

hűségpont

Hogy működik az alku?

5 200 Ft

6 500 Ft

20%

A több kiadást megért, nagy sikerű könyv a fizikai fogalmak, kísérletek és elméletek eszmetörténetét ismerteti. Bemutatja a fizika fejlődését a kezdetektől napjainkig, a fejlődés szempontjából fontos új fogalmakra, kísérletekre és érvelésekre helyezve a fõ hangsúlyt. Mindenütt felhívja a figyelmet a tudományos kutatás hátterében élő filozófiai és szakmai gondolkodás fejlődésére, vagy éppen arra utal, hogy hogyan kellett a tudósoknak megvívniuk harcukat a konzervatív gondolkodással. Simonyi Károly ebben a kiadásban az utóbbi évtizedek legújabb tudományos eredményeit is feldolgozza. A fizika fejlődésének történetét, az egyes nagy jelentőségű felfedezéseket és a művelődéstörténeti „hátteret” számos érdekes ábra illusztrálja.

Mutass kevesebbet

Bővebb leírás

ISBN:	9632815831
Kiadó:	Gondolat Kiadó
Kiadás éve:	1986
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás sorszáma:	3., átdolgozott kiadás
Nyomda:	Athenaeum Nyomda
Illusztrátorok:	Czeglényi Lászlóné
Borítótervezők:	Kiss István
Kötés típusa:	egészvászon, kiadói borítóban
Terjedelem:	539 oldal +32 oldal színes táblázat
Nyelv:	magyar
Méret:	Szélesség: 21.00 cm, Magasság: 29.00 cm
Súly:	1.50 kg
Kategória:	Művelődéstörténet / Kultúrtörténet / Természettudomány / Fizika / Tudománytörténet

Ajánlja ismerőseinek is!

Kívánságlistára teszem ezt a könyvet!

Megnézem a tartalomjegyzéket!

ELŐSZÓ 11


MÁSODIK RÉSZ 111 

  Az örökség sáfárai 113
  2.1 Ezer év mérlege 113
   2.1.1 Miért nincs folytatás? 113 
   2.1.2 Európa formát ölt 114 
   2.1.3 A technika forradalma 120 
   2.1.4 Kolostorok, egyetemek 121
  2.2 Az antik örökség átmentése 127 
   2.2.1 A közvetlen csatorna 127 
   2.2.2 Bizánc 129
   2.2.3 Az arab közvetítés 130 
   2.2.4 Vissza a forráshoz 131
  2.3 Hinduk és arabok 133
   2.3.1 A tízes számrendszer 133 
   2.3.2 Algebra — Algoritmus 134 
   2.3.3 Az arab csúcsteljesítmény 135
  2.4 Nyugat magára talál 136
   2.4.1 Fibonacci: a számolás művésze 137
   2.4.2 Jordanus Nemorarius, a statikus 138
   2.4.3 A leíró mozgástan: Nicole d'Oresme és a Merton 
      College 139
   2.4.4 A megreformált peripatetikus dinamika 141 
   2.4.5 Buridan impetuselmélete 142
   2.4.6 Fizika az asztronómiában 143
   2.4.7 Eredmények 144
   2.4.8 Nicole d'Oresme érvei a Föld mozgása mellett 144
  2.5 Természetfilozófia a középkorban 147 
   2.5.1 Hit, tekintély, tudomány 147 
   2.5.2 Hit és tapasztalat 149
  2.6 A reneszánsz és a fizika 152
   2.6.1 Művészet, filológia, természettudomány 152 
   2.6.2 Előrelépés a mechanikában 154
   2.6.3 A művészek tudománya 155
   2.6.4 Leonardo da Vinci 156
   2.6.5 Á szakasztronómusok színre lépnek 159 
   2.6.6 A nyoM.tatott könyv szerepet kap 161

HARMADIK RÉSZ

  Rombolás és alapozás 165 
  3.1 A világ 1600 körül 165
  3.2 Számmisztika és valóság 169
   3.2.1 Vissza Platónhoz — új szellemben 169
   3.2.2 A múltba néző forradalmár: Kopernikusz 170 
   3.2.3 Egy kompromisszum: Tycho de-Brahe 178 
   3.2.4 A világ harmóniája: Kepler 181
  3.3 Galilei — és akiket elhomályosít 185 
   3.3.1 Az égi és földi világ egysége 185
      3.3.1.1 Részletek a Dialogóból 188 
   3.3.2 Lejtő. Inga. Hajítás 190
   3.3.3 Galilei nagysága 196
   3.3.4 A háttérben: Stevin és Beeckman 198 
   3.3.5 A csatlakozás lehetősége 199
  3.4 Az új filozófia: a kételyből módszer lesz 201
   3.4.1 Bacon és az induktív módszer 201
   3.4.2 Módszer a biztos igazságok fellelésére: Descartes 204 
   3.4.3 Descartes mozgástörvényei 206
   3.4.4 Az első kozmogónia 207
   3.4.5 A kultúra peremén 211


 3.5 Fény, vákuum, anyag a XVII. század közepe táján 213 
   3.5.1 A Descartes —Snell-törvény 213
   3.5.2 A Fermát-elv 217
   3.5.3 Vákuum és légnyomás 219
   3.5.4 Kezdő lépések a ma kémiája felé 222

 3.6 Descartes-on túl, Newtonon innen: Huygens 227 
   3.6.1 A dinamika huygensi axiómái 227
   3.6.2 A matematikai inga 229
   3.6.3 A cikloidális inga 231
   3.6.4 A fizikai inga 233
   3.6.5 Az ütközési törvények mínt az inerciarendszerek
      ekvivalenciájának következményei 235
   3.6.6 A körmozgás 237

 3.7 Newton és a Principia. A newtoni világkép 238 
   3.7.1 A Newtonra váró feladatok 238
   3.7.2 Az erőhatás a mozgásállapot változtatója, és nem 
      fenntartója 239
   3.7.3 Az egyetemes gravitáció törvénye 243
   3.7.4 Részletek a Principiából 247
   3.7.5 A filozófus Newton 252

NEGYEDIK RÉSZ

 A klasszikus fizika kiteljesedése 261

 4.1 A XVIII. század induló tőkéje 261
   4.1.1 Eredmények, és amiről eddig még nem esett szó 261 
   4.1.2 Hullám vagy részecske 261
   4.1.3 A koordinátageometria 268
   4.1.4 A differénciál- és integrálszámítás: az egészen
      „nagyok" vitája 270
   4.1.5 Descartes mellett és ellen 274 
   4.1.6 Voltaíre és a filozófusok 277

 4.2 Méltó utódok: D'Alembert — Euler — Lagrange 279 
   4.2.1 A továbbhaladás lehetséges útjai 279
   4.2.2 A statika eredményei 281
   4.2.3 A newtoni mechanika, ahogy azt Euler az utókor 
      számára kidolgozta 282
   4.2.4 Az első variációs elv a mechanikában: Maupertuis 285    4.2.5 Az első „pozitivista": D'Alembert 287
   4.2.5 Az első „pozitivista": D'Alembert 287
   4.2.6 Modern gondolatok 289
   4.2.7 A mechanika mint poézis 291

 4.3 A fény százada 293
   4.3.1 A felvilágosodás 293
   4.3.2 Részletek Holbach: A természetről című művéből 294 
   4.3.3 A Nagy Enciklopédia 297
   4.3.4 D'Alembert: Elöljáró beszéd 298
   4.3.5 A fizika szilárdnak hitt fundamentuma: Kant 302

 4.4 Az effluviumtól az elektromágneses térig 304 
   4.4.1 Petrus Peregrinus és Gilbert 304
   4.4.2 A haladás menetrendje 305
   4.4.3 Kvalitatív elektrosztatika 306
   4.4.4 A mérő elektrosztatika 311
   4.4.5 Az elektromos töltések áramlása 315
   4.4.6 Az áram mágneses tere: A természetfilozófia 
      termékenyítő hatása 317
   4.4.7 Az áramok kölcsönhatása: a newtoni gondolat 
      kiterjesztése 319
   4.4.8 Faraday: a legnagyobb kísérletező 321 
   4.4.9 Maxwell: az elektromágneses tér 325 
   4.4.10 Az elektromágneses fényelmélet 330 
   4.4.11 Lorentz elektronelmélete 334


  4.5 Hő és energia 335
   4.5.1 A hőmérő 335
   4.5.2 A caloricum mint előremutató elmélet: 
      Joseph Black 337
   4.5.3 És mégis mozgás a hő: Rumford 338 
   4.5.4 Fourier elmélete a hővezetésről 340
   4.5.5 A caloricum és állapotegyenlet 342
   4.5.6 A Carnot-ciklus 343
   4.5.7 A hő kinetikus elmélete: az első lépések 344 
   4.5.8 Az energiamegmaradás tétele 345
   4.5.9 A kinetikus gázelmélet 347
   4.5.10 A termodinamika második főtétele 348 
   4.5.11 Entrópia és valószínűség 350
 4.6 Anyagszerkezet és elektromosság: a klasszikus atom 355
   4.6.1 A kémia mint az anyag atomos felépítésének 
      propagálója 355
   4.6.2 Az elektron: J. J. Thomson 356
   4.6.3 Ismét a kémia segít: a periódusos rendszer 360
   4.6.4 Az első elképzelések az atom felépítéséről 361 
   4.6.5 Az egész számok újra felbukkannak: a vonalas
      színképek 364
   4.6.6 Búcsú a XIX. századtól 366

ÖTÖDIK RÉSZ

 A XX. század fizikája 371
 5.1 „Felhők a XIX. századi fizika egén." 371 
   5.1.1 Befejezés vagy kiindulás 371
   5.1.2 Mach és Ostwald 372
 5.2 A relativitáselmélet 375
   5.2.1 Az előzmények: az abszolút sebesség
      mérésének meghiúsulása 375
   5.2.2 Beillesztési kísérletek 377
   5.2.3 A főszereplők: Lorentz, Einstein, Poincaré 381 
   5.2.4 Távolság- és időmérés 386
   ut§ á tömeg — energia-ekvivalencia 389
   5.2.6 Az anyag mint a tér geometriájának 
      meghatározója 392
   5.2.7 Einstein a téridőről 396
   5.2.8 Newton, Einstein és a gravitáció 398
 5.3 A kvantumelmélet 401
   5.3.1 A feketesugárzás a klasszikus fizikában 401
   5.3.2 Planck: a megoldáshoz az entrópián keresztül vezet 
      az út 404
   5.3.3 Az energiakvantum megjelenik 406
   5.3.4 Einstein: a fény is kvantált 410
   5.3.5 Bohr: az atom „klasszikus" kvantumelmélete 410 
   5.3.6 A sugárzási formula atatisztikus levezetése: előjáték 
      a kvantumelektronikához 413
   5.3.7 A mátrixmechanika: Heisenberg 414
   5.3.8 Einstein és Heisenberg 418
   5.3.9 A hullámmechanika: Schrödinger 419
   5.3.10 Heisenberg: A koppenhágai értelmezés 424 
   5.3.11 Operátorok. Kvantumelektrodinamika 431 
   5.3.12 A kauzalitás problémája 436
   5.3.13 Neumann János a kauzalitásról és a rejtett 
      paraméterekről 440
   5.3.14 Munkaeszköz és filozófia 442
   5.3.15 Mi maradt a klasszikus fizikából? 444
 5.4 Magszerkezet. Magenergia 447
   5.4.1 Visszatekintés az első három évtizedre 447
   5.4.2 Az atommagra vonatkozó ismeretek főbb állomásai 452 
   5.4.3 Miért fluoreszkál az uránsó: Becquerel 454

A fizika kultúrtörténete

a kezdetektől 1990-ig

A mű további kiadásai

A mű további kiadásai

Antikvár könyv

4 550 Ft

6 500 Ft

5 200 Ft

6 500 Ft

Bővebb leírás

Simonyi Károly

Simonyi Károly további könyvei

Vélemények a könyvről

Központi raktár és ügyfélszolgálat

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

Belvárosi kereskedés

1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig
szombaton zárva.

Központi raktár és ügyfélszolgálat

Belvárosi kereskedés

Központi raktár és ügyfélszolgálat

Belvárosi kereskedés

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig és szombaton zárva.

Nem támogatott böngészőt használ.

Kérjük használjon modern böngészőt például: Microsoft Edge, Safari, Google Chrome, Firefox...

Megértésüket köszönjük,

Régikönyvek.hu

/

/

A fizika kultúrtörténete

A fizika kultúrtörténete

a kezdetektől 1990-ig

A mű további kiadásai

A mű további kiadásai

Antikvár könyv

4 550 Ft

6 500 Ft

5 200 Ft

6 500 Ft

Bővebb leírás

Simonyi Károly

Simonyi Károly további könyvei

Vélemények a könyvről

Hírlevél feliratkozás

Központi raktár és ügyfélszolgálat

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.Telefon: +36 1 443-3460Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

Belvárosi kereskedés

1053 Bp, Múzeum körút 39.Telefon: +36 1 443-3461Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig szombaton zárva.

Központi raktár és ügyfélszolgálat

Belvárosi kereskedés

Központi raktár és ügyfélszolgálat

Belvárosi kereskedés

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.Telefon: +36 1 443-3460Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

1053 Bp, Múzeum körút 39.Telefon: +36 1 443-3461Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig és szombaton zárva.

Nem támogatott böngészőt használ.

Kérjük használjon modern böngészőt például: Microsoft Edge, Safari, Google Chrome, Firefox...

Megértésüket köszönjük,

Régikönyvek.hu

6 500 Ft

6 500 Ft

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig
szombaton zárva.

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig és szombaton zárva.