A Galaktika urai

„Az ​ember nem marad örökké a Földön. Kilépve megszokott bolygójáról egyszer, talán csak évszázadok múltán, kilép magából a Naprendszerből is.” Kaszás István regényében az emberiség több ezer éves ciklusokban egyre több és egyre távolibb bolygóra jut el, a Galaktika csillagai örök kihívásának engedelmeskedve. De „átkozottul sok minden van a Galaktikában, ami előtt még értetlenül állunk” – mondja egyik hőse valamikor a XXX.században… És még évezredek múltán is újabb kihívások teszik próbára a létéért, fennmaradásáért küzdő embert – galaktikus háborúk, értelmes lényekkel és érthetetlen erőkkel való találkozások –, mert „hiába jutottunk el a csillagokba, még mindig érezzük a kihívást, mely belőlük árad… éppúgy, mint régen. És mindig is kihívás marad, amíg csak élünk – és amíg csak lesznek állócsillagok.” A kozmosz értelmes lényeivel való találkozások következményeit azonban – akárcsak ma – valószínűleg sohasem lehet előre biztosan kiszámítani. Ez tág teret enged a fantáziának – és Kaszás István bőven és kitűnően él ezzel a lehetőséggel, az olvasók biztos örömére.

Mutass kevesebbet