Úgy tűnik, hogy a JavaScript le van tiltva, vagy nem támogatja a böngésző. Sajnáljuk, de az oldal néhány funkciójának működéséhez, többek között a rendeléshez engedélyeznie kell a JavaScript futtatását böngészőjében. Köszönjük!

A környezeti menedzsment közgazdasági eszközei

A környezeti menedzsment közgazdasági eszközei - Kerekes Sándor, Szlávik János - Régikönyvek
A környezeti menedzsment közgazdasági eszközei - Régikönyvek A környezeti menedzsment közgazdasági eszközei - Régikönyvek A környezeti menedzsment közgazdasági eszközei - Régikönyvek A környezeti menedzsment közgazdasági eszközei - Régikönyvek A környezeti menedzsment közgazdasági eszközei - Régikönyvek A környezeti menedzsment közgazdasági eszközei - Régikönyvek A környezeti menedzsment közgazdasági eszközei - Régikönyvek
(0 vélemény)

A kézikönyv áttekinti a környezetpolitika közgazdasági alapjait, a környezetvédelmi szabályozás közgazdasági eszközeit. Olyan izgalmas kérdéseket vet fel és válaszol meg, hogyan lehet a természeti erőforrásokkal hatékonyan és takarékosan gazdálkodni, milyen a környezeti szabályozás gyakorlata a fejlett ipari országokban és Magyarországon, mi az összefüggés a változások környezeti kockázatai és a vezetői felelősség között, melyek a környezet gazdasági értékelésének módszerei. A második kiadás nagyobb teret szentelt többek között a jóléti mutatóknak, kiegészítette a környezeti gazdálkodásról szóló részt a termékdíjak és más gazdasági eszközök alkalmazása terén szerzett gyakorlati tapasztalatok alapján, részletesen foglalkozott az externáliák osztályozásával, a felhalmozódó szennyezések okozta elméleti bonyodalmakkal, a direkt és indirekt szabályozás alkalmazásának kérdéseivel. E kiadást is bővítette a kötetet, foglalkozva például olyan ígéretes új eszközzel, mint a local agenda, valamint a tisztább termelés és általában az innováció környezetpolitikai következményeivel, vizsgálva a kibocsátási jogok piaca létrehozásának előnyeit. A leírtakat ábrák, táblázatok, grafikonok teszik szemléletessé

Sorozatcím:
Környezetvédelmi kiskönyvtár
Kiadó:
KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft.
Kiadás éve:
2001
Kiadás helye:
Budapest
Nyomda:
ETO-Print Nyomdaipari Kft.
ISBN:
9632246160
Kötés típusa:
ragasztott papír
Terjedelem:
294
Nyelv:
magyar
Méret:
Szélesség: 12.50cm, Magasság: 18.50cm
Kategória:
Előszó a harmadik kiadáshoz 11
Előszó az első kiadáshoz 14

I. TERMÉSZET, GAZDASÁG,

1. Ökológiai közgazdaságtani megközelítés 19
2. A zöldülő nemzeti elszámolások 24
2.1. A makromutatók hiányosságai 24
2.2. Új típusú mutatók: NEW, ISEW, GPI 29
2.3. Az ISEW továbbfejlesztése, a GPI „Valódi Fejlődés
Mutató" 35
2.4. A GPI-t befolyásoló főbb tényezők 37
2.5. Az ökológiai közgazdaságtan és a környezet-gazdaságtan
viszonya 42

6I.)A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS
1. A fenntartható fejlődés értelmezése 47
2. A Föld eltartóképessége 49
2.1. A fenntartható fejlődés kilenc alapelve 56
3. Gazdasági növekedés és a környezeti minőség kapcsolata 58
4. A Local Agenda 21 (a fenntarthatóság lokális programja) 67

1 III. KŐZJAVAK

1. Az egyéni döntéshozatal csapdája 73


• IV'A KÖRNYEZETSZENNYEZÉS GAZDASÁGTANA

1. Külső gazdasági hatások
1.1. A külső gazdasági hatások típusai "tt. '
1.2. Reverzíbilis és irreverzíbilis extemáliák 86
1.3. A környezetszennyezés két alaptípusa: szétoszló (flow)
és felhalmozódó (stock) típusú szennyezés 87
1.4. Az externális hatások közgazdasági következményei 90
1.5. A környezetszennyezés gazdaságilag optimális szintje 91
1.6. Az extemália optimális nagysága 93
2. Az cxternáliák kezelése a közgazdasági elméletekben 95
2.1. A pigou-i adó nagysága 95
2.2. Fizessen a szennyező, vagy védekezzen az áldozat? 97
2.3. A Coase-tétel 98
2.4. Pigou és Coase elméletének néhány környezetpolitikai
következménye 103
2.5. A szennyezés csökkentésének két módja egy szennyező
esetén 104
2.6. A szennyezéselhárítási kötelezettségek költséghatékony
megosztása több szennyező vagy több
szennyezéselhárítási lehetőség között 107
3. Elvi alapvetés a környezetpolitikai eszközök közötti
választáshoz 109
3.1. Az adók és a mennyiségi szabályozás 109
4. Az extemáliák hatása monopolista piacon 116
5. A direkt és indirekt eszközök együttes alkalmazásának esete 118
6. Az infláció és az árrugalmasság kérdése a zöldadóknál
7. Környezeti szabályozás, vállalati alkalmazkodás 123
A direkt szabályozás köve-tkezinénYe -- 124
7.2. A gazdasági szabályozás következményei 125
7.3. A magáninnováció csapdája 127
7.4. A normatív szabályozás eredményesebben ösztönzi
az innovációt 130
7.5. A tisztább termelés mikroökonómiája 133
7.5.1. Az alacsonyan csüngő gyümölcsök (Low hanging
fruits) 133
7.5.2. Tisztább termelés technológiaváltással 135
8. Környezeti szabályozás nem stacioner szennyezés esetén 137
9. Változó környezeti szabályozás, elméleti keretek
és korrekciók 139


9.1. A direkt szabályozástól a közgazdasági eszközök
alkalmazásáig 139
9.2. A környezeti biztonság kulcsa az együttműködés 140
9.3. A csomagolóanyag-termékdíj alkalmazásával kapcsolatos
néhány probléma 143
9.4. Termékdíj és/vagy környezethasználati díj
az alkalmasabb? 144
9.5. Hogyan tovább a környezetpolitikában a gazdasági
eszközök használatában? 145
9.6. Kiküszöbölhetőek-e a gazdasági eszközök kedvezőtlen
mellékhatásai? 146
9.7. A megmaradó káposzta, a közcélú feladatok
finanszírozása 147
9.8. A hulladékgazdálkodási feladat megoldása
a kibocsátási jogok piacának megteremtésével 148
9.9. Jóllakhat-e a „kecske" is? 149

I V. A KÖRNYEZETI SZABÁLYOZÁS KIALAKÍTÁSÁNAK
SZEMPONTJAI

I. A szennyezési lánc, a környezetpolitikák típusai 157
2. A szabályozás és a gazdálkodás elágazásai 161
3. Környezetszabályozási, környezetpolitikai alapelvek 164
3.1. A szennyező fizet elv (Polluter Pays Principle „PPP") 164
3.2. További kiterjesztés és egyéb alapelvek 169
3.2.1. Környezeti információs irányelv 170
3.2.2. A környezetszennyezés integrált elkerülésének
és csökkentésének irányelve (IPPC irányelvek) 171
4. Kritériumok a megfelelő szabályozóeszközök
kiválasztásához 171
4.1. Statikus hatékonyság 172
4.2. Dinamikus hatékonyság 173
4.3. Az ellenőrzés és végrehajtás egyszerűsége,
információigény 174
4.4. A gazdasági változásokhoz történő rugalmas
alkalmazkodás 175
4.5. Politikai megfontolások 175


VI. A KÖRNYEZETI SZABÁLYOZÁS GYAKORLATA
A FEJLETT IPARI ORSZÁGOKBAN ÉS MAGYARORSZÁGON

I. A környezetszabályozási eszközök típusai 181
1.1. Direkt vagy közvetlen szabályozóeszközök
(Direct regulation) 181
1.2. Közgazdasági vagy piaci eszközök
(Economic instruments) 182
1.3. Egyéb: a meggyőzés eszközei (Suasive instruments) 183
1.4. Problémák a definíciók alkalmazásakor 184
Z. Közgazdasági eszközök osztályozása 185
2.1. Környezeti díjak/adók (Environmental charges/taxes) 185
2.2. A környezetvédelmi díjak típusai 186
2.2.1. Kibocsátási vagy környezetterhelési díjak (Charges
on emissions or effluent charges) 186
2.2.2. Termékdíjak vagy adók (Product charges or taxes) 187
2.2.3. Betétdíjak (letét-visszatérítés) rendszere
(Deposit-Refund Systems) 188
2.2.4. Szolgáltatási, felhasználói díjak (User charges) 189
2.3. Piaci engedélyek (szennyezési jogok) rendszere
(Tradeable perrnits) 189
2.3.1. Buborékpolitika (Bubble Policy) 190
2.3.1 Emissziókiegyenlítési rendszer (Offset) 191
2.3.3. Emissziós bankügyletek (Banking) 191
2.3.4. Együttes szennyezéskibocsátás (Netting) 191
2.3.5. Módosult alkalmazások Európában 192
2.4. (Pénzügyi) Végrehajtási ösztönzők
(Enforcement incentives) 193
2.5. Támogatások (Subsidies) 194
2.5.1. A pénzügyi támogatás különböző típusai 194
2.6. Önkéntes megegyezések (Voluntary agreements) 196
2.7. Környezeti felelősségbiztosítás 198
2.8. A környezeti felelősségbiztosítás nemzetközi
tapasztalatai 199
2.8.1. A kötelező környezeti felelősségbiztosítás 201
2.8.2. Az önkéntes környezeti kockázati biztosítás 205
3. Az OECD-országokban alkalmazott szabályozóeszközök
(múlt és jelen) 206
4. Új fejlemények a környezetszabályozásban a 90-es években 209
4.1. A meglevő torzító támogatások és adórendelkezések
módosítása vagy megszüntetése 209


4.2. A létező adók szerkezetének átalakítása 211
4.3. Új ökoadók bevezetése 212
5. A környezetszabályozás gyakorlata Magyarországon 214
5.1. Termékdíj 215
5.2. Betétdíj 217
5.3. Környezetterhelési díj 217
5.4. Igénybevételi járulék 217
5.5. Támogatások, környezetvédelmi alapok 218
5.6. Környezetvédelmi bírság 220
5.7. A magyar környezetszabályozási rendszer értékelése 220

[ VII. A KÖRNYEZET GAZDASÁGI ÉRTÉKELÉSÉNEK
MÓDSZEREI

1. A teljes gazdasági érték figyelembevétele a gazdasági
elszámolásoknál 229
1.1. Miért van sajátos környezetgazdasági aspektusuk
a természeti javaknak? 229
1.2. Mi a teljes gazdasági érték? Mi kerül nyilvánosságra
és mi marad rejtve? 232
1.3. Az értékelőtechnikák, -módszerek 235
2. A természeti tőke értékelése 236
2.1. A növény- és állatfajok eszmei értékének megállapítása 236
2.2. Rekreációs haszon mérése 237
2.3. Néhány további módszertani megjegyzés a természeti
környezet értékeléséhez 240
3. A környezet gazdasági értékelésének egyéb módszerei 243
3.1. A hedonikus árértékelés. Környezeti szempontú ingatlan-
és munkaerő-piaci értékelés 243
3.2. A feltételes értékelés (Contingcnt Valuation Mcthod,
CVM) 246
4. Környezeti kárértékelés 249
4.1. A károk és költségek rövid és hosszú távú szemlélete 252
5. Költség-haszon elemzés 255
5.1. A haszon mérése 258
5.2. A költségbecslés 260
5.3. A költség-haszon elemzés kritikai értékelése 262
6. Költséghatékonyság-elemzés 263
7. Környezeti hatásvizsgálat (KHV) 265
7.1. A KHV fogalma 265


7.2. A KHV alapfolyamata 266
7.3. A KHV fejlődése, nemzetközi gyakorlata 267
7.4. A Leopold-mátrix 276
7.5. A KHV pénzügyi vonatkozásai és összesített
hatékonysága 281
7.6. Projekt- és stratégiai környezeti hatásvizsgálat 281
8. Környezeti szempontú technológiaértékelés 282

Irodalomjegyzék 287


Kerekes Sándor

Kerekes Sándor  további könyvei

20%
Hűségpont:
 
Antikvár könyv
4 500 Ft 3 600 Ft
20%
Hűségpont:
 
Antikvár könyv
2 000 Ft 1 600 Ft
40%
Hűségpont:
 
Antikvár könyv
1 100 Ft 660 Ft

Az Ön ajánlója

Még nincs vélemény a könyvről, legyen Ön az első aki véleményt ír róla...