A magyar gazdasági szakirodalom könyvészete VII.

A magyar gazdasági szakirodalom könyvészetének VII. kötete. A magyar mezőgazdasági szakirodalom könyvészete. (1936-1940) Szerkesztette: Takács Imre. Budapest, 1966. Mezőgazdasági Múzeum (Zrínyi Nyomda). 528 p. Bibliographia Litterarum Hungariae Eoconomicarum Ruralium (1936-1940). Tomus VII. Bibliographiae Litterarum Hungariae Oeconomicarum. A Mezőgazdasági Múzeum retrospektív szakbibliográfiájának jelen VII. kötete öt esztendő magyar mezőgazdasági könyvirodalmát veszi számba és viszi az érdeklődők elé. Ez az irodalom az 1936-1940. évi hazai agrárfejlődés főbb vonásait tükrözi. A kötet terjedelmét valamivel kisebbre kellett méreteznünk, mint a közvetlenül előzőkét, mert a legutóbbinak záróévétől 1944 végéig megjelent mintegy 11 000 idevágó mű bibliográfiai adatait egyszerre nem bocsáthattuk volna közre. Azokat két, nagyjából hasonlóan vaskos kötetben tárjuk fel a közönség, elsősorban a szakkutatók számára. Komoly gazdasági fellendülés az 1929-1933. évi általános gazdasági válság után sem következett be Magyarországon, hanem csupán bizonyos fokú enyhülés a rendkívül súlyos korábbi időszakhoz képest. A mezőgazdasági és az ipari árszínvonal egymáshoz való viszonyát jelző agrárolló nyílása továbbra is elég tág volt, ami a mezőgazdasági termelők vásárlóerejének viszonylagos alacsonyságát okozta. Így legkevésbé mezőgazdaságunk érezte meg a javulást. A hazai mezőgazdaság helyzete a krízis heveny szakaszából tulajdonképpen csak egy több évig tartó idült depresszió szakaszába jutott, amelyből utóbb a második világháború előszele lendítette ki. A fennforgó körülmények között a gazdasági erők spontán működésén kívül a gazdaságpolitikai erőfeszítések voltak befolyással mezőgazdasági életünk újabb alakulására. Ha az akkori mozgalmas világhelyzetben közlekedés mutatkozott Magyarországon a gazdasági gyógyulás felé, úgy azt ezeknek is kell tulajdonítani. Fűzve.

Mutass kevesebbet