A magyar lélek formái

Reprint kiadás. Az eredeti könyv 1942-ben jelent meg az Exodus kiadásában. Népművészet, népköltészet és népzene együtt élnek a falusi ember lelkében, csak mi városiak szedtük szét őket. Az analízis mindig jogosult. Az óra szerkezetét sem ismerheti meg9 csak aki szétszedi. De ügy éljen aztán, hogy össze is tudja rakni! Mi eleve lemondtunk a szintézisről, mikor személy szerint is másra bíztuk a három művészet emlékeinek gyűjtését és tanulmányozását. A népzenével nálunk csak zeneszerzők és zenetanárok, a népköltészettel csak költők és irodalom-tanárok, a népművészettel csak művészek és rajztanárok foglalkoztak komolyan. Külön-külön nagyon szép munkát végeztek ezek is, azok is, mégis szembeszökő a különbség az egyes területek anyagának és problémáinak feldolgozása terén. Bartók és Kodály egységes rendszerbe foglalták a népzene formáit és ennek alapján valamennyi típusát bemutatták és leírták. Hasonló munkát sem a népköltészet, sem a népművészet terén nem kísérelt meg senki sem. A népköltészet több mint száz esztendeje komolyan foglalkoztatja a magyar írókat és tanárokat, s így alig van olyan problémája, amit többé-kevésbbé meg ne világítottak volna már. (Egyes pontokon ma sem egyeznék a vélemények, de a pro és kordra felhozott érvek élesen megvilágítják például a magyar ritmus problémáját is.) Legelhanyagoltabb állapotban a népi képzőművészetek, építészet és viselet kérdéseit találjuk. Ezen a téren úgyszólván semmi s0m történt a puszta adatgyüjtésen kívül. Az etnográfusok megelégedtek a teknika problémáinak feszegetésével, mintha például a magyar népdalról elég volna annyit tudnunk, hogy mellhangon énekelik, kiabálva - sem fejhang, sem dinamika nem található bennük. Nagyon érdekes, nagyon fontos ezt is tudnunk, de nagyon kevés így magában. A népművészettel, népköltészettel és népzenével kapcsolatban egyaránt három kérdés merül fél bennünk, - s ezek a nyelv analógiájára jelentéstani, mondattani és hangtani természetűek. A művészet jelentése képes: szimbolikus, egyetemes, de mindig a jel (szó vagy kép) eredeti, egyetlen, jelentésén épül. Ennek a kettőnek a viszonyát kell vizsgálnunk, ha meg akarunk ismerkedni népünk jelképrendszerével. A jelképek viszonyításának módja a művészet mondattani problémája, teknikai kidolgozásuk pedig a nyelv hangtani problémáival rokon. Az idegen nyelveket nem ismerhetjük meg pusztán hangtanunkkal is, ha érteni akarunk belőlük. A népművészet jelképrendszerével és tér-, ill. időszemléletével is meg kell ismerkednünk, hogy legyőzhessük idegen művészi nevelésünk előítéleteit és zavartalanul élvezhessük a magyar formákat.

Mutass kevesebbet