A magyar nevelés- és iskolatörténet kronológiája 996-1996 (dedikált)

A magyar művelődéstörténet becses évfordulóját ünnepli 1996-ban az ország. Ezer évvel ezelőtt alapították a hajdani Szent Márton hegyen /ma Pannonhalma/ az első hazai tanintézetet, a bencés kolostori iskolát. E jeles alkalomra készült el a neveléstörténet tudós kutatójának, Mészáros Istvánnak páratlanul gazdag áttekintése iskoláink múltjáról. Az egykori diákok mindennapjait hűen jellemző apróságoktól a nagy horderejű tanügyi döntésekig minden érdekes fejleményre kitér a könyv. Időrendben halad, a források kínálta adatokat külön kommentár nélkül ismerteti az olvasóval. A jelenkorhoz közeledvén megnő ugyan a kötetben a tények mellett a magyarázatok száma, de ez utóbbiak is a korabeli sajtóból, az események egykori részeseitől vett idézetek. A tárgyilagosság eszményéhez Mészáros István következetesen ragaszkodott. Aki úgy vélné, egy kronológia csak alkalmankénti fellapozásra szolgáló kézikönyv, annak kellemes meglepetést szerez majd e munka. Bizonyára sokan lesznek, akik úgy látják, hogy érdemes egyvégtében elolvasni a magyar iskola ezer évének változatos és tanulságokkal teli történetét. 996 ​táján létesült a mai Pannonhalmán az első magyarországi bencés kolostor, minden bizonnyal iskolával együtt. A kronológiai bizonytalanságok ellenére mintegy közmegegyezéssel 996-tól számítja a szakma és a szélesebb közvélekedés a magyar iskolázás történetét, amelynek ezredik születésnapját ünnepeljük idén. Mészáros István nevelés- és iskolatörténeti kronológiája ebből az alkalomból jelent meg. A teljesség igényével kívánja feltárni a magyar nevelés- és iskolatörténet minden lényeges időponthoz köthető eseményét, jelenségét, mozzanatát. Az iskolaalapítások, az elemi, közép- és felsőfokú oktatási intézmények és formák adatai, a tanügyi rendelkezések és koncepciók születési időpontjai, az iskolarendszerben bekövetkezett változások tényei, az iskoláskorúakkal kapcsolatos nevelési, nevelődési szempontból fontos szervezetek kialakulásai (cserkészet, úttörőmozgalom stb.), a tantárgyak bevezetései, az értékelések (osztályozások) változásai stb. szerepelnek a kronológiában. Az első, rövidebb rész 996-tól 1948-ig fogja át a téma történetét, a második és harmadik rész (lényegesen hosszabb) 1949-től 1996-ig terjed. Az egyes korszakok és alkorszakok adatsorai előtt – az adott időszak – rövid történelmi jellemzése olvasható, egyébként a kronológia tiszta műfajú, dátumokat (lehetőleg és különösen az új- és legújabbkori részben év, hó, nap) és e dátumokhoz köthető eseményeket közöl. Tartalmi csoportosítás nincs, a vezérfonal – természetesen a szigorú időrend. Jegyzeteket, forráshivatkozásokat nem tartalmaz a mű, amely a legújabb forrásfeltárások és feldolgozások alapján elsősorban gyakorlati hasznosításra készült. A kronológia hiányai egyben a kutatások mai állásának fehér foltjait is tükrözik: a Trianon utáni korszakokra csak az új határokon belüli eseményeket, adatokat dolgozza fel, a határon túli magyarság nevelés- és oktatástörténete – terjedelmi, kutatásszervezési okokból nem szerepel. – Alapvető fontosságú kézikönyv, korántsem csupán szakemberek tájékoztatását szolgálja.

Mutass kevesebbet