Bevezetés a pedagógia és az iskoláztatás történetébe

A ​főiskolai tankönyv tíz nagy kormetszetű részben tekinti át az egyetemes és a magyar pedagógia történetét az őskortól napjainkig, az 1993-as oktatási törvény elfogadásáig bezárólag. Elsőként az őskori nevelés jellemzőit, az intézményes nevelés kezdeteit, majd az ókori folyammenti kultúrák (Mezopotámia, Egyiptom, India, Kína) mellett az ókori Görögország és Róma nevelési törekvéseit, kiemelkedő gondolkodóinak (szofisták, Szókratész, Platón, Arisztotelész) pedagógiai elméleteit ismerhetjük meg. A középkori műveltséget, embereszményt s azok közvetítésére vállalkozó intézményeket bemutató harmadik fejezetben kerül sor a magyar intézményes nevelés kezdeteinek beható taglalására. A reneszánsz és humanizmus, a reformáció és ellenreformáció kulturális törekvései, pedagógiai jellemzői kapcsán Rotterdami Erasmus, Juan Luis Vivcs, Michel de Montaigne és Luther nevelésről vallott nézeteit, pedagógiai törekvéseit is tárgyalja a mű. Terjedelmes fejezet foglalkozik az újkorban bekövetkezett pedagógiai nézetek változásaival, a nagy gondolkodók, Apáczai Csere János, Johannes Amos Comenius, John Locke, Rousseau, Helvetius és Pestalozzi gyermekekről, nevelésről vallott nézeteivel. Részfejezetében a magyar neveléstörténet 1616–1806 közötti alakulását, köztük az I. és a II. Ratio Educationist és Tessedik Sámuel Szarvason alkalmazott reformjait vizsgálja. Gazdag ismeretanyagot közvetít a 19. századi iskoláztatást és pedagógiatörténetet bemutató fejezet, amely néhány európai ország (Anglia, Franciaország, Oroszország, német nyelvterület) iskolaügyének és jelentős filozófusainak pedagógiára gyakorolt hatása mellett elsősorban a magyar neveléstörténetnek a századfordulóig bekövetkező maradandó törekvéseit kíséri figyelemmel. A századforduló utáni pedagógiatörténet a reformpedagógia kialakulását, fejlődését, iskolamodelljének és képviselőinek, valamint az elméleti pedagógia főbb irányzatainak részletes áttekintésére törekszik. A kötet az 1849–1919 közötti magyar neveléstörténetet Lubrich Ágost, Kármán Mór, Fináczy Ernő, Weszely Ödön, Prohászka Lajos pedagógiájának tükrében tekinti át, majd az 1919–1945 közötti, illetve az 1945 utáni, „szocialista” iskoláztatás történetének vázlatos bemutatásával zárul. – A lábjegyzetekkel kiegészülő, szakmai alapossága mellett olvasmányos, jól követhető stílusban megalkotott kötet – tanárképző főiskolák, egyetemek mellett széles körben beszerezhető kézikönyv értékű monográfia.

Mutass kevesebbet