Úgy tűnik, hogy a JavaScript le van tiltva, vagy nem támogatja a böngésző. Sajnáljuk, de az oldal néhány funkciójának működéséhez, többek között a rendeléshez engedélyeznie kell a JavaScript futtatását böngészőjében. Köszönjük!

A magyar nyelv életrajza

A magyar nyelv életrajza - Bárczi Géza - Régikönyvek
(0 vélemény)

Az emberi elme nagyszerű alkotásai között aligha van még egy, mely alapvető fontosságban vetekedhetnék a nyelvvel. A nyelv, gondolataink, érzelmeink kicserélésének ez a mindennapi használatú eszköze mindennemű emberi fejlődésének egyik legfőbb tényezője, sőt föltétel. Neki köszönhető legnagyobbrészt, hogy az egymást felváltó nemzedékek tapasztalati halmozódhatnak, s az utódokra átszállhatnak; hogy a természet közömbös vagy éppen ellenséges erői ellen való harcot nem kell minden egyes generációnak elölről kezdenie, sőt minden egyes embernek külön, elszigetelte megívnia. Valóban emberinek mondható társadalmat még kezdetleges fokon sem lehet valamelyes nyelv nélkül elképzelni. Kétségtelen, hogy a tagolt hajlékony emberi nyelv az emberiség legnagyszerűbb vívmánya, melyet mai változataiban a nemzedékek végeláthatatlan sorainak állandó erőfeszítése teremtett meg; olyan eszköz, melyet sohasem tudunk nélkülözni, s mely az embert attól fogva, hogy zsenge korában eszmélni kezd, egész életén át kíséri és szolgája. S "a nyelv" mindenki számára elsősorban az anyanyelv. Idegen nyelvet meg lehet tanulni, sőt esetleg kivételesen igen jól is lehet tudni, de szinte sohasem úgy, mint az anyanyelvet, melynek minden elemét ezer meg ezer emlék színezi és tölti meg tartalommal, mely egész nevelkedésünket, fejlődésünket kíséri, sőt bizonyos fokig gondolkodásunk formáit is meghatározza.

Kiadó:
Gondolat Kiadó
Kiadás éve:
1975
Kiadás helye:
Budapest
Kiadás:
Harmadik kiadás
Nyomda:
Athenaeum Nyomda
Nyomtatott példányszám:
8.000 darab
ISBN:
9632802950
Kötés típusa:
egészvászon
Terjedelem:
462 oldal + 40 oldal melléklet
Nyelv:
magyar
Méret:
Szélesség: 15.00cm, Magasság: 20.00cm
Súly:
0.50kg
Kategória:
Előszó 5
Az előzmények 11
A magyar nyelv finnugorsága. A nyelvrokonság mibenléte 11
A nyelvrokonság kritériumai. A szabályos hangmegfelelések 13
A szókincs. A nyelvtani szerkesztés eszközei 15
A segédtudományok 16
Az alaktani egyezések. Összetételek 17
A szókészlet 18
Az őshaza 23
A magyarság helyzete az őshazában 25
A finnugorság ősműveltsége 26
Az ősmagyar kor 33
A magyarság kiválása az ugorságból 33
Az Urál vidéki őshaza 35
A magyar nyelv átalakulása a kulturális fejlődéssel kapcsolatban 37
Módszertani kérdések 38
A szókincs változásai 39
A belső keletkezésű szavak 41
A jövevényszavak. A török jövevényszavak első rétege 42
Korai iráni jövevényszavak 43
Korai ismeretlen eredetű szavaink 43
A vándorlások korának török jövevényszavai 44
Alán jövevényszavak 48
Orosz jövevényszavak 48
A jövevényszavak kulturális tanulságai 49
A hangrendszer változásai. A mássalhangzórendszer 49
A magánhangzó-rendszer 51
A magánhangzók az ősmagyar kor végén 53
A magánhangzó-harmónia. A hangsúly 53
A nyelv szerkezetének alakulása 54
A birtokos személyragozás 55
Az igei személyragozás 57
Az alanyi meg a tárgyas ragozás szétválása 58
Igenevek igésülése 61
A tárgyrag kialakulása 61
A többesjel 63
A határozórag- és névutó-rendszer 63
Az igekötők 65
Ősi elemek eltűnése 66
A nyelvtani fejlődés összefoglalása 67
A nyelvtani fejlődés főbb irányvonalai 67
A mondatrészek szoros kapcsolására való törekvés 68
A nyelv általános jellemzése az ősmagyar kor végén 71
A honfoglalástól a mohácsi vészig 73
A magyarság letelepülése. A középkori magyarság 73
A magyarság érintkezése idegen népekkel 76
Az írásbeliség terjedése 80
A helyesírás története 95
A szókincs bővülése. Régi szavak új fogalmakra 101
A szóalkotás 106
A kifejező szavak 112
A jövevényszavak 113
A szláv jövevényszavak 115
A latin jövevényszavak 115
A német jövevényszavak 122
Az olasz jövevényszavak 125
A francia jövevényszavak 125
A bizánci jövevényszavak 125
A kun-besenyő jövevényszavak 126
Nemzetközi vándorszavak 126
A szópusztulás 127
A hangváltozások 127
A labializáció 130
A nyúlás. A rövidülés. Hangzókiesés 132
A kettőshangzók 133
A magánhangzó-harmónia 134
A mássalhangzó-rendszer 136
A zs, a w, a ty 137
A ch, gh, chj 138
A cs. A jésülés 139
A mássalhangzó-torlódások 140
A hangváltozások összefoglalása 141
Az alaktani változások. A szótövek 144
Névutókból ragok. Önálló szókból névutók, ragok. A tárgyrag 146
A birtokos személyragok 149
A névelők kialakulása 150
Az igeragozás. Személyragok. Alanyi és tárgyas ragozás 151
Az ikes igeragozás 154
A szenvedő igeragozás 157
Az igekötők 157
Az igeidők 161
A birtokviszony 166
Az igemódok használata 158
Az igenevek 174
Az összetett mondatok 170
A változások értéke és iránya 177
A nyelvjárások 181
A nyelv rétegei. Az irodalmi nyelv 185
A nyelvi egységesülés kezdeményei 188
A szájhagyományban élő irodalom nyelve 190
Nyelvünk a mohácsi vész idején 191
A mohácsi vésztől a felvilágosodás koráig 193
A művelődés helyzete Mátyás halála és a mohácsi vész között 193
A magyarság sorsa és a magyar művelődés (1526-1772) 194
Az irodalmi nyelv kezdetei. Nyelv és helyesírás a XVI. században 205
Az írott nyelvi norma kérdése a XVII-XVIII. században 234
A nyelvjárások 247
A magánhangzó-változások 248
A mássalhangzó-változások 249
Nyelvjárási hangváltozások 250
A kifejező szavak 251
A szóképzés 254
Az összetétel 259
A magázás 260
Jelentésváltozások 262
Latin jövevényszavak 265
Szláv jövevényszavak 269
Német jövevényszavak 270
Olasz jövevényszavak 271
Francia jövevényszavak 272
Oszmántörök jövevényszavak 273
Nemzetközi vándorszavak 273
Szavak elavulása. Nyereség-veszteség mérleg 274
Igei személyragok 275
Az ikes igeragozás 276
Az igeidők 281
Az igekötők 283
Az igemódok 284
A tárgyas igeragozás használata 286
Az igenevek 286
A névutók 287
A kötőszók. A stílus 289
Összefoglalás 289
A felvilágosodás kora és a reformkor 291
A felvilágosodás kora 291
A nyelvújítás története. A magyar nyelv térhódítása 292
A reformkor 295
A nyelvújítás módszerei és eredményei 297
A reformkor stílustörekvései 311
A kifejező szavak 313
Német hatás 317
Latin jövevényszavak 317
Nemzetközi vándorszavak 319
Szláv jövevényszavak 321
A tolvajnyelv 321
A nyelvi egységesülés továbbfejlődése 322
A köznyelv 323
A helyesírás 327
Az igeragozás 328
A névragozás 330
A mondatszerkesztés 336
Összegezés 341
A szabadságharctól napjainkig 344
Magyarország és a magyarság helyzete (1849-1867) 344
A nyelvújítás újabb hulláma 348
Német jövevényszavak 350
Németes szerkezetek, fordulatok 351
Az ortológus ellenhatás 352
Különféle változások 354
A nyelvtudomány fejlődése 358
Nemzetközi vándorszavak 360
Francia, olasz szavak 364
Nyelvjárások 365
Csoportnyelvek 365
Betűszók, szórövidítések 366
A jassznyelv 367
A nyelvi egységesülés kérdése 368
Egyes igealakok használata 369
Névragozás 372
Helyesírás 377
A nyelvjárások 378
A magyar nyelv az ország határain kívül 379
Összegezés 381
Zárószó 383
Függelék
Irodalom 389
Mutató 403

Bárczi Géza

1894 - 1975
Bárczi Géza (Zombor, 1894. január 9. – Budapest, 1975. november 7.) Kossuth-díjas magyar nyelvész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A 20. század legkiválóbb magyar nyelvészeinek egyike, a tudós- és tanárképzésének példamutató egyénisége.

Bárczi Géza  további könyvei

43%
Hűségpont:
 
Kiadás éve: 1986
Antikvár könyv
1 600 Ft 916 Ft
63%
Hűségpont:
 
Antikvár könyv
6 400 Ft 2 385 Ft
legjobb ár
Hűségpont:
 

Az Ön ajánlója

Még nincs vélemény a könyvről, legyen Ön az első aki véleményt ír róla...