A méregzsák

Nyájas reménybeli olvasó! Képzelje el, hogy ön lányos apa - ha netán valóban az, akkor persze könnyebb a dolga -, és egy szokványos estén (miután letelt a műszak, és ön, kedves apuka civódott egy sort a többi kölyökkel, merthogy van még néhány, egész pontosan öt, most pedig épp a jól megérdemelt sörözésre indulna a haverokhoz) a húszéves nagylánya egyszer csak bejelenti, hogy terhes. Ami önmagában talán nem is lenne olyan nagy baj, csakhogy a leányzó nem hajlandó elárulni, hogy ki ejtette teherbe, abortuszról pedig hallani sem akar, hiszen az gyilkosság lenne. Egyszóval apa nincs, gyerek márpedig lesz... Hogy máris lila a feje? Hogy ilyen szégyent nem tűrne a családban? Hisz mit szólnának a szomszédok? A haverok? A rokonság? Nos, Jimmy Rabbitte, Doyle regényének hőse, ez az egyszerű, kicsit talán bumfordi és házsártos, de csupa szív dublini munkásember nem kiabál, nem dühöng, sőt még sörözni is elmegy... ráadásul Sharonnal, a lányával. Elvégre ha tragédia történt is, azért meg kell beszélni a dolgokat... Később aztán megtudjuk, hogy ki a gyerek apja (amitől a helyzet csak még kínosabbá válik), s azt is, hogy - bármilyen banálisan is hangzik - szeretettel és türelemmel az ilyen kényes problémákat is meg lehet oldani. És megismerkedhetünk Sharon legtitkosabb gondolataival, végigizgulhatjuk a terhességét, annak minden testi és lelki változásával együtt, és vele szoríthatunk, hogy szép, egészséges babája szülessen. A méregzsák az elmúlt évtized egyik legnépszerűbb ír regénye, a Rabbitte család tagjait az írek közeli ismerőseikként tartják számon, Dolyle tökéletesen beszéli a dublini munkáscsaládok, a dublini utcák és sörözők nyelvét, és olyan művet alkotott, amely a mai irodalomban igencsak ritka: a leghétköznapibb gondokkal küszködő egyszerű emberek életét ábrázolja kedvesen, megértő szeretettel, elragadó humorral. A regényből Stephen Frears rendezésében ragyogó film is készült

Mutass kevesebbet