Úgy tűnik, hogy a JavaScript le van tiltva, vagy nem támogatja a böngésző. Sajnáljuk, de az oldal néhány funkciójának működéséhez, többek között a rendeléshez engedélyeznie kell a JavaScript futtatását böngészőjében. Köszönjük!

A muzsika öröme

A muzsika öröme - Bernstein, Leonard - Régikönyvek
A muzsika öröme - Régikönyvek A muzsika öröme - Régikönyvek
(1 vélemény)

Amióta csak az eszemet tudom, mindig beszélgettem a zenéről, barátokkal, kollégákkal, tanárokkal, tanulókkal és egyszerű laikusokkal. De az utolsó néhány évben úgy adódott, hogy nyilvánosan is beszéltem, csatlakozva ekképpen a bár jó szándékú, de általában kudarcra ítélt "tudorok" hosszú sorához, akik iparkodnak megmagyarázni azt a sajátos jelenséget, amelyet a kellően szervezett hangok váltanak ki az emberekből. Ez szinte ahhoz hasonló, mintha a természet valamilyen szeszélyes jelenségét próbálnók megérteni - bármi legyen is az. Végül is egyszerűen el kell fogadnunk azt a kellemes tényt, hogy az emberek szeretnek hallgatni szervezett hangokat (pontosabban: bizonyos szervezett hangokat); és ez az élvezet a legkülönbözőbb hatásokat válthatja ki, a fizikai izgalomtól a szellemi elragadtatásig. Azokat, akik úgy tudják a hangokat elrendezni, hogy ezáltal a legemelkedettebb érzést ébresztik, általában zseninek hívjuk. Ezt a tételt sem tagadni, sem bizonyítani nem lehet. De az emberek mindig is át akarnak hatolni a sötétségen, s ha fejüket sokszor a falba verték is, olykor "elcsípték" a világosság egy-egy szikráját; mi sem hagyjuk magunkat lebeszélni, legalábbis megkíséreljük a "felderítést". Az Eroica szimfóniáról több szót hordtak össze, mint amennyi hangjegyből áll; és úgy hiszem, ha valaki ennek pontosan utánaszámolna, elképesztő eredményre jutna. És mégis, vajon sikerült-e bárkinek is "megmagyarázni" az Eroicát? Egyáltalán visszaadható-e merő prózában az a csoda, ahogy a hangok követik egymást vagy együtt hangzanak, olyan érzést keltve, hogy mindez így és csakis így lehetséges? Természetesen nem. Bármennyire is racionalistának valljuk magunkat, e rejtélyes terület határán megtorpanunk. Egyáltalában nem túlzunk, amikor rejtélyességet vagy varázst emlegetünk: egyetlen művészetrajongó sem lehet "agnosztikus", amikor döntésre kerül a sor. Aki szereti a zenét, annak, bárhogyan csűrjük-csavarjuk is, bizonyos értelemben hivőnek - művészethivőnek - kell lennie.

Fordítók:
Juhász Előd
Borító tervezők:
Szabó Árpád
Kiadó:
Gondolat Könyvkiadó
Kiadás éve:
1976
Kiadás helye:
Budapest
Nyomda:
Athenaeum
ISBN:
9632803973
Kötés típusa:
egészvászon, kiadói borítóban
Terjedelem:
232 oldal
Nyelv:
magyar
Méret:
Szélesség: 14.50cm, Magasság: 20.00cm
Súly:
0.30kg
Kategória:
BEVEZETŐ — AZ ARANY KÖZÉPÚT 5

KÉPZELETBELI BESZÉLGETÉSEK 15

Férfiak egymás közt a Sziklás-hegységben 17
Első jelenet: Miért éppen Beethoven? 17
Második jelenet: Mit jelentsen ez? 26
Miért nem gyűrkőzöl neki, és miért nem írsz egy szép Gershwin-
dallamot? 36

TELEVÍZIÓ-FORGATÓKÖNYVEK 47

Beethoven 5. szimfóniája 49
A dzsessz világa 68
A vezénylés művészete 94
Az amerikai musical 125
Bevezetés a modern zenébe 151
Johann Sebastian Bach zenéje 191
A zene végtelen változatossága 229
Dzsessz a komolyzenében 249
A ritmus 265

VALLOMÁS ÉS VITA 289
Nyílt levél 291
Beszámoló a szabadságévről 297
„Valami mondanivaló " 301
Hozzászólások 316

Bernstein, Leonard

1918 - 1990
Leonard Bernstein (Lawrence (Massachusetts), USA, 1918. augusztus 25. – New York, 1990. október 14.) amerikai zeneszerző és karmester. Egyik leghíresebb műve a West side story című musical, amelyből azonos címmel 10 Oscar-díjat nyert film is készült. A zenei művelődést szolgáló tévésorozatát több országban is nagy sikerrel közvetítették.

Bernstein, Leonard  további könyvei

Az Ön ajánlója

Vélemények a könyvről

  • 2017.05.01. 8:55

    Nagyon érdekes könyv!